A lovardát Grassalkovich I. Antal a 18. század közepén építtette a kastély déli részén.
A királyi időszakban jelentős mértékben átalakították, éppen Erzsébet királyné lovaglószenvedélye miatt. Ekkor a Lovarda belső padlószintjét megemelték, körmanézst alakítottak ki, körben 4 nagyméretű tükörrel. A karzatra márványkandallót építettek. A lovakat a fakockákkal burkolt, kovácsoltvas oszlopokkal díszített üveges folyosón vezették be a lovardába.
Az 1950-es évektől a kastély déli részébe, így a Lovardába is a szovjet hadsereg vegyvédelmi, híradós és repülőgép-javító alakulatai rendezkedtek be. A leromlott állapotú, raktárnak használt Lovarda tetőszerkezete 1986-ban beomlott, ekkor kezdődtek meg az állagmegóvási munkálatok. Újjáépítették a tetőt, fehérre meszelték a falakat. Az elmúlt évek alatt számtalan kiállítást és koncertet rendeztek benne.
A gödöllői kastély Lovardájának eddigi legjelentősebb átalakítására 2010-ben került sor. A kívül-belül felújított lovarda 2011-ben Magyarország európai uniós soros elnöksége alatt számos magas szintű megbeszélés, tárgyalás helyszínéül szolgált. Ezt követően pedig koncerteknek, konferenciáknak, kiállításoknak és más kulturális rendezvényeknek ad otthont.
A lovardához kapcsolódik a két istálló épülete, melyet Grassalkovich I. Antal a 18. század közepén építtetett. A nyereg- és a tisztítókamra falait falfestésekkel díszítették. A királyi időszakban Erzsébet királyné lovait külön, a lovardához közelebbi istállóban tartották. Az 1950-es években a szovjet katonaság raktárnak használta mindkét istállót.
2010-ben megújult a kisebbik istálló, és restaurálták a tisztító- és nyeregkamra falfestéseit. A lovarda és az istálló tárlatvezetéssel tekinthető meg.
