hétfő–vasárnap: 10:00-18:00 +36 30 / kattintson

Erzsébet királyné névnapja

HU EN DE
Királyi Kastély

Erzsébet királyné névnapja

Erzsébet királyné névnapja

 
Az 1867-es kiegyezés előkészítésében a magyarok ügyét támogató Erzsébet királyné névnapja a koronázást követően hamarosan nemzeti programmá vált az országban. 1868-ban a Vasárnapi Ujság még csak a Nemzeti Színház díszelőadásáról számolt be, (a nézőtér teljes kivilágítása mellett adták elő ifj. Bertha Sándor Koronázási hymnus című művét). Négy évvel később, 1872-ben ugyanitt már arról adtak hírt, hogy a főváros minden templomában Istentiszteletet tartottak. A királyi család ekkor Gödöllőn ünnepelt: a kastélytemplomban tartott mise után a királyné fogadta gróf Lónyay Menyhért miniszterelnök jókívánságait, aki az udvari ebéden is részt vett.
1874-re a fővárosi ünnepség már egésznapos protokoll-eseménnyé bővült: „A várbeli plébánia-templomban Simor herczegprimás mondta a nagy misét, fényes egyházi segédlettel, s jelen voltak a miniszterek, a polgári és katonai hatóságok; a fővárosi törvényhatóságot Ráth Károly, Kammermayer és Gerlóczy képviselték. Ugyanők az isteni tisztelet után a belügyminiszterhez mentek, s kérték, hogy a polgárság meleg üdvözletét juttassa a királyné tudomására. A belvárosi templomban pedig a törvényszékek, árvaintézetek, (melyek a királyné pártfogását és jótékonyságát élvezik) voltak képviselve. A középületeken, a konzulságok lakásán s a kikötő árboczain lobogók lengtek. A nemzeti színházban díszelőadás volt s a Romeo és Júlia operát adták elő.”  Erzsébet azonban mindebből személyesen semmit sem tapasztalt, mivel a vadászati szezon miatt az 1870-es években rendszerint Gödöllőn töltötte névnapját. A gödöllőiek mély tisztelettel és szeretettel vették őt körül, hiszen személyesen is érzékelhették a királyné jótékonyságát, segítőkészségét. Ezért köszöntötték őt fáklyás szerenáddal, amit a királyné a kastély erkélyéről hallgatott meg.
A kastélyon belüli, családi ünnepségekről gyakran megemlékezett naplójában Erzsébet udvarhölgye és hű kísérője, Festetics Mária grófnő is, aki a névnapok évről évre ismétlődő formalitását meglehetősen unalmasnak tartotta. A ceremónia egyhangúságát a királyné szeretett, közvetlen személyisége tette számára ünneppé. „A császárné neve napja! A szokásos kis előgratuláció után a hivatalos felállás következett. A mise előtt kedves szavak Őfelsége a császárné részéről. Majd családi ebéd, (…), tószt következett, mint minden évben a szokott előírás szerint. Milyen unalmas ez!”– írta 1880-ban. Két évvel később pedig: „Az egyetlen üdítő ilyenkor az „Ő” kedves tekintete, meleg szava!”
A gödöllői névnapok sorából érdekességként kiemelhető az 1884 évi, amikor Mária Valéria az általa írt, Makrancos című, két iskolás lányról szóló egyfelvonásos darabot adta elő barátnőjével, Amália bajor hercegnővel édesanyja tiszteletére, a kastély dísztermében.
Erzsébet királyné kegyetlen halálát (1898) követően a névnapi megemlékezések tovább folytatódtak. Gödöllőn a huszadik század első éveiben az ünnepség mindig misével kezdődött a kastélytemplomban, majd az 1901-ben felállított Erzsébet-szobornál folytatódott, a helyi iskolások közreműködésével. A Gödöllő és Vidéke 1912. november 21-i beszámolójából kiderül, hogy a királyné névnapja ekkor iskolaszünet volt!
Még az első világháború éveiben is felbukkan ez az ünnep a helyi sajtó hasábjain, majd a háborút követő szűkös esztendőkben már ritkábban találni hírt róla. 1933-ban azonban a gödöllői leánycserkész csapat úgy döntött, hogy Erzsébet királyné nevét veszi fel, s ezután majd minden évben megemlékezik róla. „A gödöllőieknek ez a név valamikor nagyon sokat jelentett. Ezen a napon sok-sok éven keresztül a gödöllői házak ablakait szegény és gazdag egyaránt kivilágította, hogy rajongásig szeretett királynénk névnapját kellőképpen megünnepelje. Gödöllőnek nem csak királynéja volt, hanem szerető szívű édesanyja, a szegényeknek gyámolítója, a hozzáfordulóknak szószólója.” – írta ekkor, 1933-ban a Gödöllő és Vidéke.
Az Erzsébet-napokon kivilágított Gödöllő szép látvány és kedves hagyomány volt. Talán érdemes lenne feleleveníteni…
  

 Faludi Ildikó

Ajánlatkérés

Vegye fel velünk a kapcsolatot, kollégánk hamarosan felkeresi megadott elérhetőségein!

Aktuális

Hírek és információk

Tovább

Világbajnok lett kávézónk fagyija

A gödöllői kastély kávézójának a Café Ida beszállítója Fazekas Ádám, a családi vállalkozásként működő Fazekas Cukrászda fagyimesterét már többször díjazták nemzetközi fagyiversenyeken is. Idén pedig ismét rangos díjat zsebelhetett be. Utoljára két éve lett dobogós a Gelato Festival World Ranking 2024-es versenyén, most pedig meg is nyerte azt, így a világ legjobb fagylaltkészítő mestere lett. A  világbajnok fagylaltot megkósolható a Café Idában!   Forrás: https://welovebudapest.com/cikk/2024/06/19/gasztro-fazekas-cukraszda-fazekas-adam-vilag-legjobb-fagylaltkeszito-mestere-fagyi-dij/?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link
Elolvasom
Tovább

Családbarát Szolgáltató Hely és Családbarát Munkahely elismerés újra!

  Idén áprilisban a Családbarát Magyarország Központ két év eltelte után ismét auditálta a kastély családbarát szolgáltatásait és az itt dolgozók munkakörülményeit. A tanúsítási eljárás során teljesítettük az auditkritériumokat mindkét területen, így továbbra is jogosultak vagyunk a Családbarát Szolgáltató Hely és Családbarát Munkahely tanúsító védjegy használatára. Családbarát szolgáltatásainkról a kastély weboldalán is tájékozódhat: https://kiralyikastely.hu/csaladbarat-szolgaltatas.html   „A családbarátság az az irányultság egy szervezet működésében, mellyel az adott szervezet (munkahely vagy szolgáltató hely) a családot a maga számára is értéknek tekinti és a családok szempontjait működése során érvényesíti. Az adott szervezet tényleges intézkedésekkel szolgálja a munkavállalói és az ügyfelei, mint családban élő személyek érdekeit, elősegítve ezzel a munka és a magánélet közötti harmónia megteremtését.” (Családbarát Magyarország Központ- CSALÁDBARÁT HELY TANÚSÍTÓ VÉDJEGY (csalad.hu))  
Elolvasom
Tovább

Premontreiek 100 éve Gödöllőn - időszaki kiállítás

  A több mint kilencszáz éves premontrei rend szinte alapításától, 1130-tól kezdve jelen van Magyarországon. Szerzetesei mindenkor aktív résztvevői és alakítói a honi közösségi, vallási, gazdasági, kulturális és tudományos életnek. A jászóvári, majd gödöllői premontreiek 1923-tól való gödöllői léte is jó bizonyíték erre városunkban. Kiállításunk e száz év mindennapjainak, ünnepeinek, tragédiáinak felfedezésére, megismerésére hívja látogatóit. A tárlat áttekintést nyújt a Jászóvári Premontrei Kanonokrend gödöllői letelepedésének előzményeiről, a gimnázium, konviktus és rendház alkotta intézményegyüttes építéséről, a rend korabeli történetéről, a szerzetes- és világi tanárok, illetve a diákok életéről 1923-tól napjainkig. A premontrei kanonokok lelkiségét a szemlélődés és az emberek szolgálata együttesen határozza meg. Életformájuk a vita mixta (vegyes élet). Kolostorba vonulnak, hogy szigorú szabályok között éljék le életüket. Ezzel párhuzamosan lelkipásztorkodnak és 1810-től tanítanak is. Hogyan lehetséges mindez a gyakorlatban? Hét egységre tagolódó kiállításunk erre is választ ad. Az első teremben ráhangolódhatunk a szerzetesi létre, illetve bepillantást nyerhetünk a premontrei épülettömb elkészültébe. A második fő témája az alapítás, építés és működés. A harmadik a lelkiségre fókuszál. A negyedik rész a tanárok oktatási, tudományos és társadalmi tevékenységének tükre. Az ötödikben a diákok tanórai és tanórán kívüli életét ismerhetjük meg. A hatodikban időutazáson vehetünk részt. Végül a folyosón, tablókon foglaljuk össze a száz év fontosabb vagy érdekesebb momentumait. Itt a fáradt nézelődő megpihenhet, s az asztalkán lévő könyveket böngészve mélyülhet el a száz év rend- és iskolatörténetében.   A kiállítás ingyenesen megtekinthető!
Elolvasom

Hírlevél feliratkozás - aktuális programkínálatunk


Kövessen bennünket a közösségi médiában!

Nyitva tartás

hétfő-vasárnap 10:00-18:00 Kassza 17:00-ig


Kapcsolat

Telefonszám:+36 30 / kattintson
E-mail cím:kattintson

 

              Sisi  European Royal Residences