A gödöllői kastély apró tulajdonosa, herceg Egérváry Elemér első naplója 2010-ben jelent meg, és a műfaj újszerűsége miatt azonnal rangos szakmai elismerést: Múzeumpedagógiai Nívódíjat kapott. Ám ennél is nagyobb örömet jelentett számunkra az a rengeteg érdeklődés és pozitív olvasói visszajelzés, ez inspirált bennünket a folytatásra: 2013-ban készült el a 2. kötet, 2017-ben pedig a 3. kötet.
A három mesekönyvhöz rengeteg élményt sikerült azóta a kollégákkal kapcsolnunk: számítógépes játékot, játszósarkot, papírszínházat, társasjátékot fejlesztettünk, kifestő füzetet adtunk ki, versenyeket, táborokat, pályázatokat, családi programokat szerveztünk. Az állandó kiállításban játéklappal felszerelkezve kereshetik meg a gyerekek a plüssegeres „egérlyukakat”, hogy az azokhoz kapcsolódó kérdésekből megfejthessék a kincset érő megoldást.
2023 végén Zsurzs Katalin rendezésében zenés mesejáték is készült a könyvekből. A darab szereplőivel később egy hangjátékot is felvettünk a gyerekeknek szóló tárlatvezető készülékeinkhez. A mesetelefonnal így végre valósággá vált a mese: maga Elemér vezeti körbe a vendégeit a kastélyban!
Úgy tapasztaljuk, hogy Elemér mesevilága hamar elvarázsolja az olvasókat, főként a 6–9 éveseket, de a szülőket, nagyszülőket is. (Sőt...) Tudunk olyan óvodáról, ahol egész évben Elemérrel együtt dolgoztak fel a gyerekek minden témát, olyan iskolákról, ahol ajánlott vagy kötelező olvasmány lett, és olyan gyerekekről, akik Elemér miatt szerették meg az olvasást!
A 15. évforduló legnagyobb meglepetése mindenképpen az új mesekönyv: Herceg Egérváry Elemér gyerekkori naplója, ami remélhetőleg sok régi és új olvasónak nyújt majd izgalmas és mosolygós perceket.
Baltazár, a nyúlkirály önfeledt játékra hívja a nagycsoportos óvodásokat, hogy képzeletük segítségével felépítsék birodalmát. A foglalkozás egy dramatikus játék, melynek során a gyerekek a királyság lakosainak szerepébe bújnak, a történeten belül kell „itt és most” döntéseket hozniuk, cselekedniük. Baltazár egy színes bábfigura, aki mozog, beszél, interaktál a gyerekekkel és reagál a történtekre, akárcsak két segédje, Kata és Melinda. A nyúlkirálynak személyisége és érzelmei vannak, valamint egyedi mozdulatai, így szinte azon nyomban kötődni kezdenek hozzá a gyerekek: figyelnek és vigyáznak rá, olykor mozgatják is. Hatása átlépi a foglalkozás kereteit, a visszajelzések alapján királysága és személye tovább él az óvodákban, történetét gyakran újra játszák. Baltazár karaktere inspiráló: nemcsak a gyerekek, de a múzeumi kollégák mindennapjait is megszínesíti vidám csíkjaival.
A Hetedhét Játékmúzeum legjelentősebb rendezvénye a Hetedhét Játékfesztivál, ami minden évben a gyermeknapi hétvégén nyújt tartalmas és minőségi kikapcsolódást a családok számára. A fesztivál három pilléren nyugszik: színvonalas színpadi műsorok, szabadon használható játékelemek, és a Hétpróba. A Hétpróba központi témája és tartalma minden évben más, ennek ellenére mégis összeköti őket egy dolog: a Hetedhét Játékmúzeum gyűjteménye. A mesés kerettörténet a Moskovszky-gyűjtemény tárgyaiból indul ki és meghatározza a fesztivál egészét. Kivisszük a múzeumból a múzeumpedagógiát, így annak bárki részese lehet. A fesztivál egyszerre szórakoztat és tanít, miközben igazi közösségi élményt is nyújt.
A Néprajzi Múzeum két kis kedvence, Barka cica és Buga kutya folyton a kiállításban lábatlankodik. Nagyon érdeklődő a természetük, mindig újabb és újabb tárgyakat fedeznek fel, mindent alaposan megvizsgálnak, és mindennel játszani akarnak. Kalandjaik közben kiderülhet, ki utazik a seprűn, hova repít a sámánének, és minek rakjuk a gombát a zokniba.
A műtárgyak titkos élete - Borzsák Réka (Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum)
A műtárgyak titkos élete című projekt egy sok résztvevőt megmozgató, több rétegből felépülő kezdeményezés. Az első szint egy meseíró pályázatra érkezett művekből kiadott mesekönyv. Arra kértük a gyerekeket, hogy meséljék el, szerintük milyen kalandokba keveredhetnek a múzeum műtárgyai, miután este bezárulnak az épület kapui. A könyv illusztrációi egy grafikussal való folyamatos együttműködés eredménye. A második szint egy színdarab. Korcsoportonként az első három helyezett történeteiből egy zenés színházi előadás készült. A nyertes művek alkotói a Luxemburgi Zsigmond korából származó gótikus szoborleletekről írtak. A meséket egy profi dramaturg gyúrta össze egy kerek egésszé. A harmadik szint az előzőek múzeumpedagógiai hasznosítása. Célunk egy olyan múzeumpedagógiai csomag kialakítása az iskolás csoportok számára, amelynek keretében megnézhetik a 45 perces darabot, majd feldolgozhatják azt a gótikus szobrokat bemutató kiállításban egy foglalkozás keretében.
A Skanzen eddig megjelent két mesekönyve, a Mákszem és Gubó eltűn(őd)ik (Molnár Krisztina Rita, 2015.), valamint a Hat sértett kísértet (Kertész Erzsi, 2023.) más-más korosztályt szólít meg. Mindkét könyv célja az volt, hogy felkeltse az érdeklődést a múzeum iránt, új ismereteket adjon azoknak a gyerekeknek és családoknak, akik már látogatták a múzeumot, de akkor is élvezhető legyen, ha az olvasó még nem ismeri a múzeumot. A mesekönyvek betekintést a régi korok hangulatába, alkotásaiba a választott korosztálynak megfelelő nyelvezettel, stílusban és műfajban, kiemelve a korosztály érdeklődésének megfelelő sajátosságokat. A 8-12 éves gyerekeknek ajánlott Mákszem és Gubó eltűn(őd)ik című mesekönyv a múzeum több tájegységébe vezeti az olvasót. A mesekönyv egyedisége, hogy napjainkban játszódik, és egy olyan történetet mesél el, ami bármelyik testvérpárral megtörténhet. A történet olvasója a könyvben szereplő helyszíneket és a szereplők nagy részét ma is megtalálhatja a Skanzenben – akár a könyv fejezeteit követve, akár szabadon bóklászva.
Kertész Erzsi 9-12 éveseknek szóló interaktív regénye a Pagony Kiadó Abszolút Könyvek sorozatának része. A Hat sértett kísértet című könyv egy izgalmas, nyomozós „kísértetregény”, amely visszarepíti az olvasókat a szereplőkkel együtt a századfordulós korabeli Erdélybe. A regény helyszínei a valóságban is felkereshetők.
2018-ban jelent meg első helytörténeti mesekönyvünk, amelyet azóta még két kötet követett. Elkészült társasjátékunk, helytörténeti sétafüzetünk, majd a matricás albumunk is. Utóbbiban lépett színre Zokni, aki – eddigi két hősünk, Anna és Bálint mellett – azonnal a kisebb és nagyobb dunakesziek szívébe férkőzött. Olyannyira, hogy plüssből is elkészült, amelyet csak megnyerni lehetett, vásárolni nem. Karácsonyra új, Zoknis társasjátékkal, a 2026. évi gyermeknapra pedig Zokni Színes meséivel készülünk. Szeptemberre vált a Révész István Helytörténeti Gyűjtemény „kutyabarát múzeummá”, de nem úgy, ahogyan ezt sokan most elképzelnék… A most 20 hektáron tervezett Dunakeszi városligetben pedig helytörténeti meseösvényt készítünk, amelynek ki is lehetne más a főszereplője, mint Zokni – persze hűséges kis gazdáival közösen.
A Nemzeti Galéria 3 múzeumpedagógusa gyerekeknek szóló művészeti könyvsorozat írásába fogott, ami a legnagyobb magyar művészeket mutatja be. Az első Szinyei Merse Pál, a második Csontváry Kosztka Tivadar életét és életművét mutatja be. A kötetekben egy-egy fiktív karakter, kedves állat is szerepel, hogy oldottabban, viccesebben mesélhessük el a történeteket és a művészettörténeti fogalmakat. Szinyeihez Max társult, a Ruhaszárítás című festményéből inspirálódva, míg Csontváry-hoz Kámelusz Pupusz, akivel a Mária kútja festményen találkozhatunk. Az ő megformálásuknak a történetéről, a karakterükről és magukról a könyvekről lenne szó az előadáson.
Már régóta szerettünk volna egy olyan kiadványt és hozzá kapcsolódó programtervet kidolgozni, mely kifejezetten gyerekek számára mutatja be Szolnok történetét. Fontos szempont volt, hogy ne csak informatív, de szórakoztató is legyen az elkészült mű. Ezért választottunk egy kíváncsiskodó, minden iránt érdeklődő segítőt, akinek a jelmondata: „A kezdet mindig a kíváncsiság, ebből fejlődik ezután a tudás vágya.” A főhős, Zoknikutya egy kíváncsi, barátságos kis figura. A mesés alak a múzeum kézműves műhelyében készül, s itt is kel életre. Elsőként környezetét fedezi fel. Megismeri, mi az a múzeum, milyen is maga a hely. Segítők segítségével, kézről kézre járva indul el útjára. Az igazi kaland akkor kezdődik számára, amikor kilép az épület kapuin. Számtalan helyet fedez fel. Mindezt úgy, hogy újabbnál újabb embereket ismer meg, és szórakoztatóbbnál szórakoztatóbb helyzetekbe keveredik. Nemcsak a városról tud meg rengeteg érdekességet, hanem egy csomó olyan dolgot is megtanul, mely a hétköznapi életben az általános műveltséghez is hozzátartozik.
A Dobó István Vármúzeum fontosnak tartja, hogy az idők változásával a történelmünkről tudható, egyre bővülő információk áradatában új utakat keressen napjaink generációjához. Ezért egy kifejezetten az olvasás mágikus világába lépő gyerekekre és családjukra koncentráló mesekönyvet adtunk közre. A történet az 1552-es ostromot megelőző évtizedekben játszódik és főhősei mellé szegődve beleshetünk a kora újkori Eger tarka és inspiráló világába, megismerve annak hőseit és mindennapjait. A kötet bemutatóját a a 2025 júniusában a Múzeumok Éjszakája keretében, az egri várban tartottuk. A mesekönyv szerzője, Gaura Ágnes a múzeum szakembereivel, múzeumpedagógusával együttműködve alkotta meg a Digitális Legendárium illusztrációival életre keltett történetet. A vállalkozó kedvű látogatók a Múzeumok éjszakáján játékos feladatokon keresztül ismerhették meg az egri vár történetét a mesekönyv hőseinek kíséretében. Terveink szerint Sebő és Anna, a mese főhősei, több múzeumpedagógiai foglalkozáson is megjelennek majd, hol a történet dramatizálásával, hol játékos próbákat teljesítve szegődnek a gyerekek mellé.