hétfő–vasárnap: 10:00-18:00 +36 30 / kattintson

A kastélypark

HU EN DE
Királyi Kastély

A kastélypark

A kastélypark

 

Grassalkovich I. Antal 1723 és 1748 között több lépésben szerezte meg Gödöllőt és a környékbeli településeket. Az egységes birtoktestté szervezett terület központjává a Rákos-patak völgyében fekvő, kedvező természeti adottságú Gödöllőt tette meg. A kastély építésével egy időben nagyszabású, tudatos településfejlesztésbe fogott. Ennek részeként alakíttatta ki a kastélykertet, amelyet az épület osztott Felső és Alsó kertre. A főúri ízlést, vagyoni helyzetet és politikai hatalmat egyaránt reprezentáló kertet Versailles mintájára francia stílusban építtette meg. Egyedi sajátosságnak számít, hogy a díszkert nem a főhomlokzat előtt kapott helyet, hanem a kastély szárnyaitól határolt belső udvar folytatásaként alakították ki. Az udvart dézsás növények (citrom-, narancs- és babérfák) díszítették. A déli épületszárny szoborfülkéjében már I. Antal idejében kis falikút működött: a mozgalmas barokk szobor a görög mitológiai figurát, az oroszlánt legyőző Héraklészt ábrázolja. A balusztráddal határolt díszudvarból lépcső vezetett a Felső kertbe, amelyet az épülettől mintegy 440 méterre kőkerítés zárt le. A kert két oldalát szegélyező fasorok közötti területet szabályos mértani formájú virágágyak tagolták. A kert közepén szökőkút működött, mögötte formára nyírt növényzettel és labirintussal. Az északnyugati részen, az ún. Királydombon álló pavilonban a magyar uralkodók portréit helyezték el. Ezzel átellenben épült a céllövészetre szolgáló Lövőház. A díszkert különleges, Magyarországon ritkaságnak számító növényeiről és mitológiai tárgyú szobrairól is nevezetes volt. Az Alsó kertet szintén a barokk tájszerkezetre jellemző, egyenes, fasorral szegélyezett utak tagolták. Ezen a területen alakították ki a konyhakertet, a vadaskertet és a fácánost.
    A franciakertet a XIX. század elején Grassalkovich III. Antal (1771–1841) és felesége, Esterházy Leopoldina (1776–1868) építtette át a kor divatjaként hódító angol (vagy tájképi) kertté. A Felső kert végén álló kőkerítés elbontásával megnövelték a park területét. A barokk kert egyes elemeit megtartották (vadgesztenyefasor, Királydomb, Lövőház), de az új park a reprezentáció helyett a romantika, a szentimentalizmus jellemző hangulatainak tükrözését szolgálta. Lágyan ívelő útrendszer tagolta a parkot, amelyben ligetes facsoportok, virágkülönlegességekben gazdagon pompázó virágágyások váltották egymást. A kastély főhomlokzata előtt 1817-ben a Rákos-patak felduzzasztásával két hattyústavat is létesítettek. Az épület északi szárnyát 1837-ben egy új narancsházzal bővítették.
    A Grassalkovich-család férfi ágának kihalása után (1841) a birtok még 9 évig zárgondnokság alatt volt. Az 1848–49-es szabadságharc katonai hadműveleteit a park is megsínylette: a narancsfákat eltüzelték, a kerítéseket lerombolták, a vadállomány szétszéledt.
    A kastélyt és az uradalmat – két tulajdonosváltás után – a magyar állam vásárolta meg 1867-ben. Az épületet és a parkot koronázási ajándékként I. Ferenc József (1830–1916) és Erzsébet királyné (1837–1898) rendelkezésére bocsátották. A főhomlokzat előtti kis előkerteket a király és a királyné személyes használatára alakították ki. Mindkettőt dús lombozatú fák szegélyezték. A Király kertje I. Ferenc József napi sétáinak helyszíne volt. Egyszerűbb, szikárabb benyomást nyújtott, mint a Királyné kertje, amelynek színpompás ágyásaiba Erzsébet itt-tartózkodásakor kedvenc virágait (árvácska, ibolya) ültették. A királyné földszinti szobái előtt kis faveranda épült, kijárással a kertre. (Innen indult az a fafolyosó, amelyen keresztül Erzsébet rossz időben is eljuthatott a lovardába.)
    A kastély díszudvarát a királyi időszakban is dézsás növények (narancsfák és jukkák) tették hangulatossá. A Felső kert tájképi jellegét megőrizték. A gesztenyefasortól délre alakították ki az ún. „Reservé-kertet” (előnevelő kert), ahol 1870-ben Pálmaház, 1895-ben üvegház épült. Itt termelték a parkba szánt növényeket, a kert délnyugati sarkában pedig faiskola működött. A gesztenyefasor végén díszes fapavilon állt, nem messze tőle az 1875-ben megújított Lövőház. A Narancsház előtt tekepálya kapott helyet. A parkot a királyi család jelenlétében lezárták, egyébként meghatározott nyitva tartás mellett látogatható volt.
    Az Alsó parkot az uralkodó rezidencia miatt erre kanyarodó északi vasútvonal vágta két részre. A főhomlokzat előtti két hattyústavat 1873-ban és 1894-ben töltötték fel. A fácánost és a vadaskertet a királyi vadászatok miatt továbbra is fenntartották. Az ekkor még körbekerített Alsó parkot a lakosság szabadon látogathatta.
    Az I. világháború után a kastély Horthy Miklós kormányzó (1868–1957) pihenőhelye lett. A tájképi kertben ebben az időszakban (1920–1944) csak kisebb beavatkozások történtek. Az egykori Királyné kertjében 70 m²-es óvóhelyet létesítettek. A belső udvarba egy aránytalanul nagyméretű, kör alakú, szökőkutas medence került. A park beljebb eső részén, a gesztenyefasor végével egy vonalban 1930-ban úszómedence épült, kis öltözőpavilonnal. Az egykori főudvarmesteri épület mellett pedig teniszpálya működött. (Mindezek közül ma már csak az úszómedence látható.)
    A II. világháború utáni évtizedekben a kert lassú pusztulásnak indult. A gyomos, elvadult parkba tájidegen növényeket telepítettek, s új épületeket emeltek (raktárak, óvoda). Az 1994-ben felgyorsult kastélyrekonstrukció keretében megkezdődött a park rehabilitációja is. (Ez a 26,1 hektáros Felső parkot érinti, az Alsó park ma már jórészt beépített közterület.) A főhomlokzat előtti két előkertet a királyi időszaknak megfelelően állították helyre 1998-ban és 2000-ben. (A Királyné kertjében ekkor bontották el a Horthy-bunker föld feletti részét.) A díszudvarban megszüntették a Horthy-időszakból származó medencét, majd új díszburkolat és balusztrád került ide. A Felső park ma is az angol, tájképi kert szerkezetét őrzi. Karakterét a százéves, vagy annál idősebb fák adják.  Az értékesebb fajokat képviselik többek között a páfrányfenyő, a hegyi mamutfenyő, a magyar kőris, az ezüsthárs, a tiszafa, a juharlevelű platán, a molyhos tölgy, a közönséges vadgesztenye. A park hátsó részében maradtak fenn a Gödöllő környéki homokpusztarétekhez hasonlítható gyepfoltok, amelyekben fellelhető a védett növénynek számító janka tarsóka, budai imola, selymes boglárka.
A parkban megkezdődött a terület megtisztítása, a tájidegen növények eltávolítása, a beteg fák gondozása, majd a fiatal fák telepítése.
    Az előkerteket és a Felső parkot 1998-ban természetvédelmi területté nyilvánították. 2004-ben elkészült a Királydombi pavilon felújítása. 2010-ben pedig a Felső parkban 5,2 hektárnyi terület újult meg romantikus tájképi kertként.

 

 

 

A természetvédelmi területek szabályainak megfelelő növényvédelmi kezelések miatt a Kastélypark területén a növényi termékek (pl. gombák, bodzavirág stb.) emberi fogyasztásra NEM alkalmasak, így ezeket gyűjteni TILOS!

 

Ajánlatkérés

Vegye fel velünk a kapcsolatot, kollégánk hamarosan felkeresi megadott elérhetőségein!

Aktuális

Hírek és információk

Tovább

EMLÉKKÉPEK BOLDI Kossuth-díjas szobrászművész és SZMRECSÁNYI BOLDA festőművész időszaki kiállítása

Időszaki kiállítás a gödöllői kastélyban EMLÉKKÉPEK BOLDI Kossuth-díjas szobrászművész és SZMRECSÁNYI BOLDA festőművész időszaki kiállítása
Elolvasom
Tovább

Légy ott a kertben! / „Rendez-vous aux jardins”

Légy ott a kertben! / „Rendez-vous aux jardins” 2025. június 6-8. Kiemelt téma: „Kövek a kertben”   Tematikus programok és séták Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélyának parkjában   Emlékek kőbe vésve -  Parkséta Grassalkovich I. Antal, Mária Terézia, Ferenc József és Erzsébet, Nepomuki Szent János és megannyi más történelmi személy emlékét őrző kőépítmény bújik meg a Gödöllői Királyi Kastély parkjában és előkertjeiben.   Ismerje meg velünk ezen építmények nyomait és múltját! Sétánk során megidézzük a franciakert szökőkútjainak, szobrainak és pavilonjának történetét. Megtudhatja, hogy mire szolgált a lövőház és a második pavilon. De nem megyünk el szó nélkül a Herkules-kút, az őrbódék és Schimmel mellett sem. Időpontok: június 7. 15:00 magyar nyelven                                    15:30 francia nyelven                     június 8. 15:00 magyar nyelven Ár: 1500 Ft / fő, Maximális létszám 25 fő / csoport   Királydombi Pavilon A kastélytól mintegy 200 méterre található a park egyetlen megmaradt barokk kori építménye. A hatszögletű pavilont Grassalkovich I. Antal építtette az 1760-as években. Az építmény faburkolatába illesztett 54 olajfestmény a magyar vezéreket és királyokat ábrázolta. A képek nagyobb része megsemmisült, eltűnt, a pavilonnak az 1980-as években már csak a csupasz falai álltak. Az épületet 2002-ben újították fel. A képsorozatot 2004-ben fotótechnikával reprodukálták, azóta a pavilon látogatható. A Pavilon egyénileg ingyenesen megtekinthető június 7-8-án 10.00-18.00 óra között.   Emlékképek - Boldi és Bolda időszaki kiállítása a Gödöllői Királyi Kastélyban 2025. május 18 - augusztus 24. Különleges kortárs művészeti tárlat látható a Gödöllői Királyi Kastélyban, apa és leánya, egy több generációs művészcsalád tagjainak alkotásaiból. Szmrecsányi Bolda festményein az észak-balatoni táj ihlete, fényei és atmoszférája; míg édesapja, Boldi szobrainak redukált, absztrakt formái és bensőséges gesztusai ejtik rabul a látogatót. A szobrok közül kettő a kastély parkjában van felállítva. Az időszaki kiállítás ingyenesen megtekinthető. Parkmesék Herceg Egérváry Elemérrel Önállóan bejárható családi felfedező játék a Gödöllői Királyi Kastély parkjában. Fedezzétek fel a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó természetvédelmi terület jellegzetes növényeit játékos feladatok segítségével! A sétán Herceg Egárváry Elemér és barátai lesznek a kísérőitek, akik nemcsak egy-egy rövid meserészlettel szórakoztatnak, de vidám feladványokkal is ellátnak Benneteket! Mire mind a nyolc állomást bejárjátok, nemcsak Elemér barátaivá, de a park szakértő ismerőivé is váltok! A felfedező csomag a jegypénzárban vásárolható meg. Ár: 1000 Ft / csomag. Minden kis felfedezőt és családját szeretettel várunk!   Mezítlábas ösvény A 14-féle különböző felületen végigsétálva, a talp reflexpontjait stimulálva felfrissülhet a család apraja-nagyja. Az ösvényt életkortól függetlenül, minden látogatónknak ajánljuk. Használata ingyenes!   Eco Art Galéria – Művészi újrahasznosítás Az Eco Art Galériában az érdeklődők megismerhetik közel 70 magyar upcycling, illetve természetes anyagból (kőből, fából) dolgozó művész fantasztikus világát, egyedi szobrok, kisplasztikák, használati és dizájn alkotások kerülnek a Galéria és Bolt polcaira. Kiderül, miként lehet kerékpárváltóból falióra, autómotorból asztal, kavicsokból átütő erejű kép. Szoborként kel életre a fémhulladék, a csavar, a szeg. Madárrá alakul át a feleslegessé vált leveses kanál, a kés karkötővé, a villa fogassá. Az uszadékfa jól mutat a nappali falán, de a tűzoltó tömlőből készült hátizsák is figyelemfelkeltő.   Az Eco Art Galéria és Bolt ingyenesen megtekinthető a Gödöllői Királyi Kastély Körbástyájában. Nyitvatartás: szerda – vasárnap 10.00-18.00.  
Elolvasom
Tovább

Adó 1% - a fogyatékossággal élőkért

TÁMOGASSA ÖN IS A SPECIÁLIS IGÉNYŰ LÁTOGATÓINK MÚZEUMI ÉLMÉNYÉT! Szakértők bevonásával készítettük el országosan egyedülálló, egyszerűen érthető nyelvű múzeumi vezetőfüzetünket, melynek nyomdai előállításához kérjük idei támogatásukat. A kiadvány szakértője: Dr. Horváth Péter László gyógypedagógus, főiskolai docens.   Adószám: 18665161-2-13      
Elolvasom
Mammutfenyőnk állapotmegóvása

Mammutfenyőnk állapotmegóvása

A legyengülés megállítását olyan Természet Alapú Megoldásokkal (komplex, hálózatos beavatkozás sorozattal) igyekszünk megállítani, mely a Zöld Kastélyprogramban is megfogalmazott fenntarthatósági alapelveknek maximálisan megfelel. 1. Koronaápolás. A legyengültség miatt gombásodó és elszáradt gally-levél részektől szakszerű faápoló munkálatokkal szabadítottuk meg a koronát, 2. Talajlazítás és tápanyagkutas gyökérzóna kezelés. Gyökérzetkímélő talajlazítás (légásó) segítségével a kiszáradt és tömörödött talajt fellazítottuk és szerves anyagot, segítő symbionta gyökérgombát valamint tápanyagot juttatunk a gyökérzóna leromlott talajának javítására, 3. Teraszolt rézsűtelevény kialakítása. A gyökérzet támogatását egymáshoz kapcsolódó szervesanyag és vízciklus optimalizálásával érjük el. Az ehhez kívánatos talajélet beindításához biológiai (televény) és fizikai (teraszok) természetvédelmi-biotechnikai alakítást hajtunk végre. A gyökérzónát lefedő teraszok „támfalait” helyi régebben kiszáradt fák tuskói és ágai alkotják, a teraszok feltöltése (televény kialakítás) érett komposzt és helyi félérett, avaros komposzt feltöltésével történik A Fenti Természet Alapú megoldás az esővíz megtartása és talajba juttatása, valamint a szervesanyag alapú élő talajhálózat (baktériumok, gombafonalak, gyökérszőrök kapcsolat rendszere) kiépülése következtében javulást várunk mammutfenyőnk állapotában. A fenti sürgős beavatkozási rendszert a közeli jövőre tervezett további életfeltételjavító ökológiai lépések követik majd. Megértésüket és támogatásukat mammutfenyőnk nevében is köszönjük!
Elolvasom

Hírlevél feliratkozás - aktuális programkínálatunk


Kövessen bennünket a közösségi médiában!

Nyitva tartás

hétfő-vasárnap 10:00-17:00 Kassza 16:00-ig


Kapcsolat

Telefonszám:+36 30 / kattintson
E-mail cím:kattintson

 

              Sisi  European Royal Residences           

Egérváry Elemér