hétfő–péntek: 10:00-17:00  szombat-vasárnap: 10:00-18:00 +36 30 / kattintson

A kastélypark

HU EN DE
Királyi Kastély

A kastélypark

A kastélypark

 

Grassalkovich I. Antal 1723 és 1748 között több lépésben szerezte meg Gödöllőt és a környékbeli településeket. Az egységes birtoktestté szervezett terület központjává a Rákos-patak völgyében fekvő, kedvező természeti adottságú Gödöllőt tette meg. A kastély építésével egy időben nagyszabású, tudatos településfejlesztésbe fogott. Ennek részeként alakíttatta ki a kastélykertet, amelyet az épület osztott Felső és Alsó kertre. A főúri ízlést, vagyoni helyzetet és politikai hatalmat egyaránt reprezentáló kertet Versailles mintájára francia stílusban építtette meg. Egyedi sajátosságnak számít, hogy a díszkert nem a főhomlokzat előtt kapott helyet, hanem a kastély szárnyaitól határolt belső udvar folytatásaként alakították ki. Az udvart dézsás növények (citrom-, narancs- és babérfák) díszítették. A déli épületszárny szoborfülkéjében már I. Antal idejében kis falikút működött: a mozgalmas barokk szobor a görög mitológiai figurát, az oroszlánt legyőző Héraklészt ábrázolja. A balusztráddal határolt díszudvarból lépcső vezetett a Felső kertbe, amelyet az épülettől mintegy 440 méterre kőkerítés zárt le. A kert két oldalát szegélyező fasorok közötti területet szabályos mértani formájú virágágyak tagolták. A kert közepén szökőkút működött, mögötte formára nyírt növényzettel és labirintussal. Az északnyugati részen, az ún. Királydombon álló pavilonban a magyar uralkodók portréit helyezték el. Ezzel átellenben épült a céllövészetre szolgáló Lövőház. A díszkert különleges, Magyarországon ritkaságnak számító növényeiről és mitológiai tárgyú szobrairól is nevezetes volt. Az Alsó kertet szintén a barokk tájszerkezetre jellemző, egyenes, fasorral szegélyezett utak tagolták. Ezen a területen alakították ki a konyhakertet, a vadaskertet és a fácánost.
    A franciakertet a XIX. század elején Grassalkovich III. Antal (1771–1841) és felesége, Esterházy Leopoldina (1776–1868) építtette át a kor divatjaként hódító angol (vagy tájképi) kertté. A Felső kert végén álló kőkerítés elbontásával megnövelték a park területét. A barokk kert egyes elemeit megtartották (vadgesztenyefasor, Királydomb, Lövőház), de az új park a reprezentáció helyett a romantika, a szentimentalizmus jellemző hangulatainak tükrözését szolgálta. Lágyan ívelő útrendszer tagolta a parkot, amelyben ligetes facsoportok, virágkülönlegességekben gazdagon pompázó virágágyások váltották egymást. A kastély főhomlokzata előtt 1817-ben a Rákos-patak felduzzasztásával két hattyústavat is létesítettek. Az épület északi szárnyát 1837-ben egy új narancsházzal bővítették.
    A Grassalkovich-család férfi ágának kihalása után (1841) a birtok még 9 évig zárgondnokság alatt volt. Az 1848–49-es szabadságharc katonai hadműveleteit a park is megsínylette: a narancsfákat eltüzelték, a kerítéseket lerombolták, a vadállomány szétszéledt.
    A kastélyt és az uradalmat – két tulajdonosváltás után – a magyar állam vásárolta meg 1867-ben. Az épületet és a parkot koronázási ajándékként I. Ferenc József (1830–1916) és Erzsébet királyné (1837–1898) rendelkezésére bocsátották. A főhomlokzat előtti kis előkerteket a király és a királyné személyes használatára alakították ki. Mindkettőt dús lombozatú fák szegélyezték. A Király kertje I. Ferenc József napi sétáinak helyszíne volt. Egyszerűbb, szikárabb benyomást nyújtott, mint a Királyné kertje, amelynek színpompás ágyásaiba Erzsébet itt-tartózkodásakor kedvenc virágait (árvácska, ibolya) ültették. A királyné földszinti szobái előtt kis faveranda épült, kijárással a kertre. (Innen indult az a fafolyosó, amelyen keresztül Erzsébet rossz időben is eljuthatott a lovardába.)
    A kastély díszudvarát a királyi időszakban is dézsás növények (narancsfák és jukkák) tették hangulatossá. A Felső kert tájképi jellegét megőrizték. A gesztenyefasortól délre alakították ki az ún. „Reservé-kertet” (előnevelő kert), ahol 1870-ben Pálmaház, 1895-ben üvegház épült. Itt termelték a parkba szánt növényeket, a kert délnyugati sarkában pedig faiskola működött. A gesztenyefasor végén díszes fapavilon állt, nem messze tőle az 1875-ben megújított Lövőház. A Narancsház előtt tekepálya kapott helyet. A parkot a királyi család jelenlétében lezárták, egyébként meghatározott nyitva tartás mellett látogatható volt.
    Az Alsó parkot az uralkodó rezidencia miatt erre kanyarodó északi vasútvonal vágta két részre. A főhomlokzat előtti két hattyústavat 1873-ban és 1894-ben töltötték fel. A fácánost és a vadaskertet a királyi vadászatok miatt továbbra is fenntartották. Az ekkor még körbekerített Alsó parkot a lakosság szabadon látogathatta.
    Az I. világháború után a kastély Horthy Miklós kormányzó (1868–1957) pihenőhelye lett. A tájképi kertben ebben az időszakban (1920–1944) csak kisebb beavatkozások történtek. Az egykori Királyné kertjében 70 m²-es óvóhelyet létesítettek. A belső udvarba egy aránytalanul nagyméretű, kör alakú, szökőkutas medence került. A park beljebb eső részén, a gesztenyefasor végével egy vonalban 1930-ban úszómedence épült, kis öltözőpavilonnal. Az egykori főudvarmesteri épület mellett pedig teniszpálya működött. (Mindezek közül ma már csak az úszómedence látható.)
    A II. világháború utáni évtizedekben a kert lassú pusztulásnak indult. A gyomos, elvadult parkba tájidegen növényeket telepítettek, s új épületeket emeltek (raktárak, óvoda). Az 1994-ben felgyorsult kastélyrekonstrukció keretében megkezdődött a park rehabilitációja is. (Ez a 26,1 hektáros Felső parkot érinti, az Alsó park ma már jórészt beépített közterület.) A főhomlokzat előtti két előkertet a királyi időszaknak megfelelően állították helyre 1998-ban és 2000-ben. (A Királyné kertjében ekkor bontották el a Horthy-bunker föld feletti részét.) A díszudvarban megszüntették a Horthy-időszakból származó medencét, majd új díszburkolat és balusztrád került ide. A Felső park ma is az angol, tájképi kert szerkezetét őrzi. Karakterét a százéves, vagy annál idősebb fák adják.  Az értékesebb fajokat képviselik többek között a páfrányfenyő, a hegyi mamutfenyő, a magyar kőris, az ezüsthárs, a tiszafa, a juharlevelű platán, a molyhos tölgy, a közönséges vadgesztenye. A park hátsó részében maradtak fenn a Gödöllő környéki homokpusztarétekhez hasonlítható gyepfoltok, amelyekben fellelhető a védett növénynek számító janka tarsóka, budai imola, selymes boglárka.
A parkban megkezdődött a terület megtisztítása, a tájidegen növények eltávolítása, a beteg fák gondozása, majd a fiatal fák telepítése.
    Az előkerteket és a Felső parkot 1998-ban természetvédelmi területté nyilvánították. 2004-ben elkészült a Királydombi pavilon felújítása. 2010-ben pedig a Felső parkban 5,2 hektárnyi terület újult meg romantikus tájképi kertként.

 

 

 

A természetvédelmi területek szabályainak megfelelő növényvédelmi kezelések miatt a Kastélypark területén a növényi termékek (pl. gombák, bodzavirág stb.) emberi fogyasztásra NEM alkalmasak, így ezeket gyűjteni TILOS!

 

Aktuális

Hírek és információk

Tovább

Március 15-ei programok a Kastélyban

2024. március 15-én, pénteken hosszított nyitvatartással, 10:00-18:00 óra között (pénztár 17.00-ig) várjuk Önöket. A múzeum állandó kiállítása ezen a napon ingyenesen látogatható. REGISZTRÁCIÓS JEGYÉT KIZÁRÓLAG ONLINE TUDJA MEGVÁLTANI: https://kiralyikastely.jegy.hu/ Kérjük vendégeinket a pontos érkezési idő betartására! Az állandó kiállítás megtekintése kizárólag a regisztrációs jegyén feltüntetett idősávban lehetséges! Továbbá ingyenesen látogatható a Premontreiek 100 éve Gödöllőn, a CEWE Mesélő erdő című fotókiállítás és a Nimród 111 c. időszaki kiállításunk is.   Múzeumséta – különleges helyszínek, különleges látnivalók kedvezményes, ünnepi jegyárral Látogasson el hozzánk, és vegyen részt rendhagyó múzeumi sétáinkon, barangoljuk be a kastély közel 300 éves múltját megjelenítő helyszíneinket! Az alábbi kiegészítő kiállítások látogatása kedvezményes, helyszínenként 1.000 Ft/ fős jegyáron lehetséges, mely kizárólag aznap a kastély jegypénztárában vásárolható meg. Előregisztráció nem lehetséges.   Helyszínek és időpontok:   Horthy -bunker megtekintése tárlatvezetéssel 10:00,10:30,12:30,13:30,14:30,15:30,16:30 1.000 Ft/fő, max.12 fő   Kápolna megtekintése tárlatvezetéssel 11:30,13:00,14:30 1.000 Ft/fő, max.25fő   Barokk színház megtekintése tárlatvezetéssel 11:00,13:00, 14:30,17:00 1.000 Ft/fő, max 25 fő   Lovarda látogatás és a Lotz kép megtekintése tárlatvezetéssel 12:00, 14:00, 16:00 1.000 Ft/fő, max 25 fő   Park séta vezetéssel 11:00, 15:00 1.000 Ft/fő, max 30 fő   Kézműves foglalkozás 10.00-15.00 ig 1.000 Ft / alkotás  
Elolvasom
Ibolya Nap - Húsvét a kastélyban

Ibolya Nap - Húsvét a kastélyban

Sok szeretettel várjuk a kedves érdeklődőket a 2024. évi Ibolya Nap - Húsvét a kastélyban elnevezésű családi napjainkon a Gödöllői Királyi Kastélyban!  
Elolvasom
2024. március 20-án

ZÁRVA - 2024. március 20-án

A Gödöllői Királyi Kastély zárva tart 2024. március 20-án Megértésüket ezúton is köszönjük!  
Elolvasom
Tovább

Méltó helyére került Lotz Károly festménye

2024. február 14-én, a Gödöllői Királyi Kastély és a képzőművészetet szerető emberek, gazdagabbak lettünk egy csodás műalkotással. Visszakerült eredeti helyére, a Lovardába Lotz Károly: Ménes című, 1880-ban készült festménye, amely 1881 őszétől díszítette Erzsébet királyné gödöllői Lovardájának falát, és valószínűleg az 1930-as években került a Budai Királyi Palotába. 1945-ben, a II. világháborúban több műalkotással együtt ez a festmény is megsérült, de szerencsére már akkor is voltak bátor szakemberek, akik mentették a műtárgyakat, akár a romok alól is. A Ménes című festmény is így maradt meg, és került sok más sérült képzőművészeti alkotással együtt először a Sándor Palota pincéjébe, onnan a Szépművészeti Múzeum, majd 1959-ben a Magyar Nemzeti Galéria raktárába, fahengerre tekerve, és megfelelő raktári körülmények között tárolva. A festményt 2018-ban korabeli fotók segítségével sikerült egyértelműen beazonosítani, hogy valóban egykor a Lovarda falát díszítette. A restaurálásra a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft. miniszteri különkeretet kapott.   A festmény újjászületése igazi csapatmunka volt, hiszen a kép restaurálása már impozáns mérete (268x487 cm) miatt sem volt könnyű. E hatalmas és különleges munkát a Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria kitűnő restaurátor-csapata végezte fantasztikus szakmai alázattal és szakértelemmel 2022 augusztusa és 2023 decembere között.   A restaurálásban közreműködő szakemberek: Restaurálás: Berta Éva, Cseh Tímea, Fiam Judit, Horváth Mátyás, Mikó Edit, Országh Borbála, Vizsralek Nóra, Kovácsné Gőgös Ágota Díszkeret tervezés és készítés: Almásy Ivor és Lehoczki László A festmény történeti és művészettörténeti kutatása: Kaján Marianna és Prágai Adrienn A helyszíni felszerelést végző műtárgytechnikusok: Berta Zsolt, Budai Marcell, Mészáros József, Sobotka Csaba, Kecskés Tamás, Pásztor Tamás Pál, Tóth Ferenc Építész-szaktanácsadó: Dr. Máté Zsolt Szakmai koordináció: Kovács Éva Marianna Díszfüggöny és függönymozgató technika készítés: Színpad- és Emelőgéptechnika Kft. Valamint a Gödöllői Királyi Kastély Köszhasznú Nonprofit Kft. munkatársai Köszönjük szépen mindannyiuk munkáját!  
Elolvasom
Tovább

Európai Történeti Kertek Napja – 2024. április 26.

Ünnepelje velünk a Történeti Kertek Európai Napját!     Az Európai Tanács Miniszteri Bizottsága 2010-ben fogadta el a „Kulturális útvonalak”-ról szóló programot, amelynek célja a tagállamok történeti kertjeinek történelmi, művészeti és társadalmi értékének bemutatásán keresztül a közös európai kultúra népszerűsítése. A Gödöllői Királyi Kastély 2023. június 27-én a Magyar Kertörökség Alapítvány támogatásával csatlakozott az Európai Történeti Kertek Útvonalához, így olyan gyakorlati kérdésekben is tapasztalatot cserélhetünk, mint a történeti kertek megőrzése és megújulása, illetve azok ökológiai és gazdasági fenntarthatósága. Idén április 26-án ötödik alkalommal kerül megrendezésre a "Történeti Kertek Európai Napja" rendezvény, amely az egyesült kertek Európáján keresztül nyújt bepillantást a közös történelmi, kulturális és botanikai örökségbe. Az eseménysorozatban a gödöllői kastélyi is részt vesz számos programmal, amelyek segítségével felfedezhetik az angolpark titkait és helyszíneit.       Programok   Parkmesék herceg Egérváry Elemérrel felfedezőcsomag családoknak Időpont:  2024. 04. 26-28.   Herceg Egérváry Elemér a Gödöllői Királyi Kastély első számú egérlakója segítségével felfedezheted a kastélypark titkos helyeit, állatait, növényeit. A munkafüzet segítségével játékos módon szerezhetsz ismereteket és a parktérkép segít a tájékozódásban. Az önálló felfedezőcsomag a kastély jegypénztárában található most hétvégén kedvezményesen 500 Ft-ért. Magyar nyelven elérhető az egész nap folyamán.   Részletes leírás: https://kiralyikastely.hu/csaladi-felfedezo-csomagjaink.html     Kastélypark növényei és rovarai tanösvény Időpont: 2024. 04. 26-28. A kastélypark a Duna-Ipoly Nemzeti Park részeként számos olyan különleges növényfajtával rendelkezik, amelyek nem lennének ilyen gyönyörűek az őket beporzó rovarok nélkül. Ezek a kis élőlények nem mindig kapnak méltó figyelmet, így a hétvégén kihelyezett tanösvényen most jobban megismerheted őket. Egész nap ingyenesen elérhető önálló tevékenység.     ParkoZoo Időpont: 2024. 04. 26 és 2024.04.27   A múzeumpedagógiai foglalkozás során felkeressük a park titkos helyeit, növényeit, állatait. Kincskereső feladatlappal indulunk útnak a Duna-Ipoly Nemzeti Park részét képező kastélyparkban. Az Európai Történeti Kertek Napján (04.26.) kedvezményes jegyárral látogatható a program magyar nyelven.   Részletes leírás: https://kiralyikastely.hu/alsosok-foglalkozasok.html     Odú kukucskáló Időpont: 2024. 04. 27.   Interaktív séta keretében felkeressük a kastélypark madárodúit, megismerkedünk a legnépszerűbb fajokkal, akik előszeretettel fészkelnek ide.  Szakmai partnerünk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Gödöllői Helyi Csoportja.     Látogatás a Királydombi Pavilonban Időpont: 2024.04.26-28. A tevékenységek rövid leírása: A kastélypark egyetlen megmaradt barokk kori építménye a Királydombi pavilon a honfoglalás kori vezérek és a magyar királyok arcképeivel. A kastélytól mintegy 200 méterre található, hatszögletű pavilont Grassalkovich I. Antal építtette az 1760-as években. A XVII–XVIII. században a főúri lakhelyek belső díszítéseként alakítottak ki ősgalériákat, királygalériákat.  Az épületet 2002-ben állították helyre. A képsorozatot fotótechnikával reprodukálták. A megmaradt festmények másolatai mellé metszetek és más ábrázolások alapján nagyított és színezett képek kerültek. A hétvégén 10.00-16.00 -ig ingyenesen látogatható. Parkséta Időpont: : 2024.04.26. 15 óra A tevékenységek rövid leírása: A parkséta alkalmával évszázados fák között sétálva, megismerkedhetnek a kert történetével, de betekintést kaphatnak az országos jelentőségű védett természeti terület értékeibe, növény- és állatvilágába. Részvételi díj: kedvezményes jegyáron 1.000 Ft/ fő   Kerttörténeti séta Időpont: 2024.04.26-27.  11.00, 13.00 A tevékenységek rövid leírása: Megismerkedünk a kastély építéstörténével, a park átalakulásával, kitérve az angol és francia típusú kertre, és annak használatára. A vezetés alatt a ritkán látogatható előkertekben is sétát teszünk. Részvételi díj: kedvezményes jegyáron 1.000 Ft/ fő   Sétáló koncert Időpont: 2024.04.26. A tevékenységek rövid leírása: Kamarazenei vonós koncert hallható a csodálatos kastélyparkban. A koncert körülbelül 30 perces. A program ingyenesen megtekinthető.  
Elolvasom
Tovább

Premontreiek 100 éve Gödöllőn - időszaki kiállítás

  A több mint kilencszáz éves premontrei rend szinte alapításától, 1130-tól kezdve jelen van Magyarországon. Szerzetesei mindenkor aktív résztvevői és alakítói a honi közösségi, vallási, gazdasági, kulturális és tudományos életnek. A jászóvári, majd gödöllői premontreiek 1923-tól való gödöllői léte is jó bizonyíték erre városunkban. Kiállításunk e száz év mindennapjainak, ünnepeinek, tragédiáinak felfedezésére, megismerésére hívja látogatóit. A tárlat áttekintést nyújt a Jászóvári Premontrei Kanonokrend gödöllői letelepedésének előzményeiről, a gimnázium, konviktus és rendház alkotta intézményegyüttes építéséről, a rend korabeli történetéről, a szerzetes- és világi tanárok, illetve a diákok életéről 1923-tól napjainkig. A premontrei kanonokok lelkiségét a szemlélődés és az emberek szolgálata együttesen határozza meg. Életformájuk a vita mixta (vegyes élet). Kolostorba vonulnak, hogy szigorú szabályok között éljék le életüket. Ezzel párhuzamosan lelkipásztorkodnak és 1810-től tanítanak is. Hogyan lehetséges mindez a gyakorlatban? Hét egységre tagolódó kiállításunk erre is választ ad. Az első teremben ráhangolódhatunk a szerzetesi létre, illetve bepillantást nyerhetünk a premontrei épülettömb elkészültébe. A második fő témája az alapítás, építés és működés. A harmadik a lelkiségre fókuszál. A negyedik rész a tanárok oktatási, tudományos és társadalmi tevékenységének tükre. Az ötödikben a diákok tanórai és tanórán kívüli életét ismerhetjük meg. A hatodikban időutazáson vehetünk részt. Végül a folyosón, tablókon foglaljuk össze a száz év fontosabb vagy érdekesebb momentumait. Itt a fáradt nézelődő megpihenhet, s az asztalkán lévő könyveket böngészve mélyülhet el a száz év rend- és iskolatörténetében.   A kiállítás ingyenesen megtekinthető!
Elolvasom
Tovább

Legyen Ön is Támogatónk!

Legyen Ön is Támogatónk! Idén is meghirdetjük a „Legyen állandó helye a Kastélyszínházban!„és a „Fogadd örökbe a Kastélypark egyik ősfáját” elnevezésű támogatási programjainkat, amelyekkel a barokk színház, illetve a kastélykert fenntartását van lehetőségük támogatni magánszemélyeknek és cégeknek. Bővebb információkat a programokról a képekre kattintva olvashatnak:      
Elolvasom
Herceg Egérváry Elemér

Lőkös Ildikó - Zsurzs Kati: HERCEG EGÉRVÁRY ELEMÉR MEG A TÖBBIEK, avagy most akkor kié ez a kastély?

A gödöllői kastély tulajdonosa, Herceg Egérváry Elemér és barátai kalandjai elevenednek meg – ezúttal a Gödöllői Királyi Kastély csodaszép barokk színházában, Elemér nemrég sikeresen megtalált naplói nyomán. (Mely könyvalakban Múzeumpedagógiai Nívódíjat kapott!) A benne olvasható feljegyzések egészen új megvilágításba helyezik mindazt, amit a gödöllői kastélyról eddig tudtunk. Pláne, amit nem tudtunk. Herceg Egérváry Elemér sajátos, mintegy 6,4 cm magas nézőpontból rögzítette naplójába nem mindennapi tapasztalatait. A humoros és bájos kalandokon keresztül a legfiatalabb korosztály – és persze, a kísérőik – rengeteg ismeretet szerezhetnek nemcsak az épületről, hanem annak lakóiról is, többek közt például Erzsébet királyné gödöllői tartózkodásairól. Szereplők: Herceg Egérváry Elemér: Kovács László Márton Gróf Gorgonzola Géza: Tarján Lőrinc Báró Kastély-Haázy Sándor: Gécsek Bendegúz Alsóvárosy Csengettyű hercegnő: Murányi Eszter Piskóthy Viktória: Jászay Dorina Hópihe: a gyerekek Barokk zenekar: Gödöllői Consort   Dramaturg: Lőkös Ildikó Látvány: Sorosi Eszter Rendező: Zsurzs Kati A rendező munkatársa: Murányi Eszter Zenei vezető: Buka Enikő   Nagyobb ovisoknak – kisebb iskolásoknak ajánljuk!   A Művészetek Háza Gödöllő és a Gödöllői Királyi Kastély együttműködése. Ferenc Tamás rajzaival A programot/előadást a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatja.     Az előadások időpontjai: 2024.02.24. 10:00 és 11:30 2024.03.16. 11:00 2024.05.20. 11:00 2024.06.09. 15:00 Jegyek kaphatók a kastély Tourinform irodájában, valamint az alábbi linken: >JEGYVÁSÁRLÁS!<
Elolvasom
Dolgozz a Gödöllői Királyi Kastélyban!

ÁLLÁSAJÁNLATAINK

Elolvasom

Hírlevél feliratkozás - aktuális programkínálatunk


Kövessen bennünket a közösségi médiában!

Nyitva tartás

ITT


Kapcsolat

Telefonszám:+36 30 / kattintson
E-mail cím:kattintson

 

              Sisi  European Royal Residences