hétfő – péntek: 10:00-17:00 szombat-vasárnap: 10:00-18:00 +36 30 / kattintson

A kastélypark

HU EN DE
Királyi Kastély

A kastélypark

A kastélypark

 

Grassalkovich I. Antal 1723 és 1748 között több lépésben szerezte meg Gödöllőt és a környékbeli településeket. Az egységes birtoktestté szervezett terület központjává a Rákos-patak völgyében fekvő, kedvező természeti adottságú Gödöllőt tette meg. A kastély építésével egy időben nagyszabású, tudatos településfejlesztésbe fogott. Ennek részeként alakíttatta ki a kastélykertet, amelyet az épület osztott Felső és Alsó kertre. A főúri ízlést, vagyoni helyzetet és politikai hatalmat egyaránt reprezentáló kertet Versailles mintájára francia stílusban építtette meg. Egyedi sajátosságnak számít, hogy a díszkert nem a főhomlokzat előtt kapott helyet, hanem a kastély szárnyaitól határolt belső udvar folytatásaként alakították ki. Az udvart dézsás növények (citrom-, narancs- és babérfák) díszítették. A déli épületszárny szoborfülkéjében már I. Antal idejében kis falikút működött: a mozgalmas barokk szobor a görög mitológiai figurát, az oroszlánt legyőző Héraklészt ábrázolja. A balusztráddal határolt díszudvarból lépcső vezetett a Felső kertbe, amelyet az épülettől mintegy 440 méterre kőkerítés zárt le. A kert két oldalát szegélyező fasorok közötti területet szabályos mértani formájú virágágyak tagolták. A kert közepén szökőkút működött, mögötte formára nyírt növényzettel és labirintussal. Az északnyugati részen, az ún. Királydombon álló pavilonban a magyar uralkodók portréit helyezték el. Ezzel átellenben épült a céllövészetre szolgáló Lövőház. A díszkert különleges, Magyarországon ritkaságnak számító növényeiről és mitológiai tárgyú szobrairól is nevezetes volt. Az Alsó kertet szintén a barokk tájszerkezetre jellemző, egyenes, fasorral szegélyezett utak tagolták. Ezen a területen alakították ki a konyhakertet, a vadaskertet és a fácánost.
    A franciakertet a XIX. század elején Grassalkovich III. Antal (1771–1841) és felesége, Esterházy Leopoldina (1776–1868) építtette át a kor divatjaként hódító angol (vagy tájképi) kertté. A Felső kert végén álló kőkerítés elbontásával megnövelték a park területét. A barokk kert egyes elemeit megtartották (vadgesztenyefasor, Királydomb, Lövőház), de az új park a reprezentáció helyett a romantika, a szentimentalizmus jellemző hangulatainak tükrözését szolgálta. Lágyan ívelő útrendszer tagolta a parkot, amelyben ligetes facsoportok, virágkülönlegességekben gazdagon pompázó virágágyások váltották egymást. A kastély főhomlokzata előtt 1817-ben a Rákos-patak felduzzasztásával két hattyústavat is létesítettek. Az épület északi szárnyát 1837-ben egy új narancsházzal bővítették.
    A Grassalkovich-család férfi ágának kihalása után (1841) a birtok még 9 évig zárgondnokság alatt volt. Az 1848–49-es szabadságharc katonai hadműveleteit a park is megsínylette: a narancsfákat eltüzelték, a kerítéseket lerombolták, a vadállomány szétszéledt.
    A kastélyt és az uradalmat – két tulajdonosváltás után – a magyar állam vásárolta meg 1867-ben. Az épületet és a parkot koronázási ajándékként I. Ferenc József (1830–1916) és Erzsébet királyné (1837–1898) rendelkezésére bocsátották. A főhomlokzat előtti kis előkerteket a király és a királyné személyes használatára alakították ki. Mindkettőt dús lombozatú fák szegélyezték. A Király kertje I. Ferenc József napi sétáinak helyszíne volt. Egyszerűbb, szikárabb benyomást nyújtott, mint a Királyné kertje, amelynek színpompás ágyásaiba Erzsébet itt-tartózkodásakor kedvenc virágait (árvácska, ibolya) ültették. A királyné földszinti szobái előtt kis faveranda épült, kijárással a kertre. (Innen indult az a fafolyosó, amelyen keresztül Erzsébet rossz időben is eljuthatott a lovardába.)
    A kastély díszudvarát a királyi időszakban is dézsás növények (narancsfák és jukkák) tették hangulatossá. A Felső kert tájképi jellegét megőrizték. A gesztenyefasortól délre alakították ki az ún. „Reservé-kertet” (előnevelő kert), ahol 1870-ben Pálmaház, 1895-ben üvegház épült. Itt termelték a parkba szánt növényeket, a kert délnyugati sarkában pedig faiskola működött. A gesztenyefasor végén díszes fapavilon állt, nem messze tőle az 1875-ben megújított Lövőház. A Narancsház előtt tekepálya kapott helyet. A parkot a királyi család jelenlétében lezárták, egyébként meghatározott nyitva tartás mellett látogatható volt.
    Az Alsó parkot az uralkodó rezidencia miatt erre kanyarodó északi vasútvonal vágta két részre. A főhomlokzat előtti két hattyústavat 1873-ban és 1894-ben töltötték fel. A fácánost és a vadaskertet a királyi vadászatok miatt továbbra is fenntartották. Az ekkor még körbekerített Alsó parkot a lakosság szabadon látogathatta.
    Az I. világháború után a kastély Horthy Miklós kormányzó (1868–1957) pihenőhelye lett. A tájképi kertben ebben az időszakban (1920–1944) csak kisebb beavatkozások történtek. Az egykori Királyné kertjében 70 m²-es óvóhelyet létesítettek. A belső udvarba egy aránytalanul nagyméretű, kör alakú, szökőkutas medence került. A park beljebb eső részén, a gesztenyefasor végével egy vonalban 1930-ban úszómedence épült, kis öltözőpavilonnal. Az egykori főudvarmesteri épület mellett pedig teniszpálya működött. (Mindezek közül ma már csak az úszómedence látható.)
    A II. világháború utáni évtizedekben a kert lassú pusztulásnak indult. A gyomos, elvadult parkba tájidegen növényeket telepítettek, s új épületeket emeltek (raktárak, óvoda). Az 1994-ben felgyorsult kastélyrekonstrukció keretében megkezdődött a park rehabilitációja is. (Ez a 26,1 hektáros Felső parkot érinti, az Alsó park ma már jórészt beépített közterület.) A főhomlokzat előtti két előkertet a királyi időszaknak megfelelően állították helyre 1998-ban és 2000-ben. (A Királyné kertjében ekkor bontották el a Horthy-bunker föld feletti részét.) A díszudvarban megszüntették a Horthy-időszakból származó medencét, majd új díszburkolat és balusztrád került ide. A Felső park ma is az angol, tájképi kert szerkezetét őrzi. Karakterét a százéves, vagy annál idősebb fák adják.  Az értékesebb fajokat képviselik többek között a páfrányfenyő, a hegyi mamutfenyő, a magyar kőris, az ezüsthárs, a tiszafa, a juharlevelű platán, a molyhos tölgy, a közönséges vadgesztenye. A park hátsó részében maradtak fenn a Gödöllő környéki homokpusztarétekhez hasonlítható gyepfoltok, amelyekben fellelhető a védett növénynek számító janka tarsóka, budai imola, selymes boglárka.
A parkban megkezdődött a terület megtisztítása, a tájidegen növények eltávolítása, a beteg fák gondozása, majd a fiatal fák telepítése.
    Az előkerteket és a Felső parkot 1998-ban természetvédelmi területté nyilvánították. 2004-ben elkészült a Királydombi pavilon felújítása. 2010-ben pedig a Felső parkban 5,2 hektárnyi terület újult meg romantikus tájképi kertként.

 

 

 

A természetvédelmi területek szabályainak megfelelő növényvédelmi kezelések miatt a Kastélypark területén a növényi termékek (pl. gombák, bodzavirág stb.) emberi fogyasztásra NEM alkalmasak, így ezeket gyűjteni TILOS!

 

Aktuális

Hírek és információk

Schönbrunn kincsei Gödöllőn

Schönbrunn kincsei Gödöllőn

Szeptember 7-én ünnepélyes keretek közt megnyílt a Schönbrunn kincsei Gödöllőn című időszaki kiállítás. Az egyedülálló tárlatra közel 200, Erzsébet királynéhoz és a királyi család tagjaihoz köthető relikvia érkezett hozzánk, melyek a mai naptól a nagyközönség számára is megtekinthetők! Az exkluzív tárlat nem csak az igazi Sisi rajongóknak kihagyhatatlan program, hanem izgalmas, tartalmas élmény lehet a a családok számára is. A kiállítással egyben Erzsébet királyné halálának 125. évfordulója előtt is tisztelgünk.   ONLINE JEGYVÁSÁRLÁS   A kiállítás 2024. január 28-ig látogatható.  
Elolvasom
Könyvbemutató: Titkos bunkerek – A föld alatti Magyarország képes története

Könyvbemutató: Titkos bunkerek – A föld alatti Magyarország képes története

időpont: 2023. december 9. 14 óra a program helyszíne: Barokk Színház   Mikor és miért épültek óvóhelyek, bunkerek Magyarországon? Hogyan és mennyi idő alatt épültek meg? Mi volt a rendeltetésük? Mi a különbség a bunker és az óvóhely között? Még számos kérdésre választ kaphatunk az Erdélyi Szalon Könyvkiadó gondozásában megjelent, fotókkal is gazdagon illusztrált könyvből, amely az eddig legátfogóbb mű az ország területén fellelhető föld alatti létesítményekről. A könyvet Mihályi Balázs szerkesztette, szerzői: Mihályi Balázs, Szabó Balázs, Tulok Péter, Ádám Bence, Rohánszky Mihály, Hegedűs Ernő, Benedek Levente, Pajti Zsófia Viktória, Kizmus Szabolcs, Kaján Marianna   A kötet szerkesztőjével Mihályi Balázzsal és kiadójával, Kovács Attila Zoltánnal beszélget Kaján Marianna muzeológus.   A könyvbemutató után a résztvevők számára lehetőség nyílik megtekinteni a kastély Horthy-bunkerét. (Az óvóhely mérete miatt a csoportlétszám max. 12 fő, 4 csoportot indítunk a következő időpontokban: 15.00, 15.30, 16.00, 16.30)   Kérjük jelezze részvételi szándékát a programra – és külön, ha szeretné megnézni a kastély óvóhelyét is – az alábbi email címen: regisztracio@kiralyikastely.hu 2023. december 5-ig.   A kötetet és az Erdélyi Szalon Könyvkiadó a témához kapcsolódó könyveit 20% kedvezménnyel vásárolhatják meg a helyszínen.   Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Elolvasom
A VIA HABSBURG ÚJ TAGJA A GÖDÖLLŐI KIRÁLYI KASTÉLY

A VIA HABSBURG ÚJ TAGJA A GÖDÖLLŐI KIRÁLYI KASTÉLY

Az Európai Tanács tanúsított Kulturális Útvonala, a Via Habsburg mostantól magyarországi ponttal is rendelkezik, hiszen 2023. október 13.-án megtörtént az ország egyik legszebb barokk épületének, a Gödöllői Királyi Kastélynak az ünnepélyes felvétele. A jelenlévők között, a Via Habsburg elnöke, Hofrat Mag. Reinhold Sahl és a Gödöllői Királyi Kastély igazgatója dr. Ujváry Tamás mellett ott volt a város polgármestere, Dr. Gémesi György is. Továbbá számos partnerintézmény is képviseltette magát, így többek között a Nemzeti Örökség Intézete, a Várkapitányság és a Habsburg Ottó Alapítvány. Talán nincs Magyarországon még egy olyan kastély vagy történelmi épület, amelyet a közvélemény annyira a Habsburgokkal kötne össze, mint a Gödöllői Királyi Kastély és ennek több oka is van: Az impozáns kastélyt a 18. század közepén Mária Terézia egyik fontos szövetségese, a felívelő karriert befutó magyar nemes, Grassalkovich Antal építette. Kettejük kapcsolatát nem csak politikai szövetség jellemezte, hanem mély kölcsönös szimpátia is, ami idővel barátsággá formálódott. Így Magyarország királynéja a kastélyt 1751-ben személyesen is meglátogatta, ami élete valaha megtett legkeletibb útja volt. Ebből a szoros együttműködésből a kastély mellett az egész város profitált és mind építészeti, mind gazdasági szempontból virágzó időszakot élt meg; ennek nyomait a mai napig jól láthatjuk. Mária Terézián kívül a kastélyhoz a Habsburg család még egy - nem kevésbé ismert - női családtagja kötődik: Hiszen Erzsébet császárné, "Sisi", az 1867-es kiegyezés után, Ferenc József császárral koronázási ajándékként a magyar államtól korlátlan használati jogot kapott a kastélyra és parkjára. Így egész életét tekintve több mint 2000 napot töltött Gödöllőn, leginkább tavasszal és ősszel. A császárpár gödöllői tartózkodását nagyméretű felújítási és restaurálási munkálatok előzték meg. Egy lényeges újítás a közvetlenül a kastély mellett kiépített vasútvonal volt. Minden kivitelezés a kor legmagasabb színvonalán történhetett csak meg és így a hely rövid időn belül nemzetközi hírnevűvé vált és remek presztízsnek örvendhetett. A Via Habsburg elnöke, Mag. Sahl és a vár igazgatója, dr. Ujváry beszédeikben egyaránt a jó együttműködést, a rendszeres egyeztetés fontosságát hangsúlyozták, valamint a barátság lényegességét, ami a vár történelmében is oly sokszor megtalálható. "Államoknak, városoknak, régióknak megvannak a maguk sajátosságai. De a sajátosságok nem azt jelentik, hogy elválasztanak minket egymástól. A Kulturális Útvonal lényege, hogy hasonlóságainkat helyezzük előtérbe. Azt keressük, ami közös történelmünkben és kultúránkban, ami összeköt minket és ami így barátokká tesz ". (Hofrat Mag. Sahl, a Via Habsburg elnöke) Dr. Gémesi György, a város polgármestere is a projekt részvételében rejlő előnyökről beszélt: "Gödöllő bekapcsolódása egy európai környezetbe akár testvérvárosokon keresztül, mint Bad Ischl, Laxenburg, Aichach, Brandýs nad Labem-Stará Boleslav vagy éppen a Via Habsburg Kulturális Útvonal és hálózata révén azt jelenti, hogy erősödnek kapcsolataink Közép-Európában. Ezek történelmi eredetű kapcsolatok, amelyeknek 2023-ban működniük kell és kiválóan működnek is."  
Elolvasom
Téli feltöltődés itthon

Téli feltöltődés itthon

A Gödöllői Királyi Kastély idén is csatlakozott a Magyar Turisztikai Ügynökség "Téli feltöltődés itthon" című belföldi turizmust élénkítő kampányához.    November 15. és január 2. között minden csütörtöki és pénteki napon 15.30 kor tárlatvezetést hirdetünk egyéni vendégeknek az időszaki kiállításban.   A vezetés ára 500 Ft/ fő, ám ha valaki a kampány szlogent bediktálja a pénztárban, úgy a vezetési díjat nem kell megfizetnie, csupán a kiállítás belépőjegyét.    
Elolvasom
XXII. Adventi Kastélynapok

XXII. Adventi Kastélynapok

  Az 1870-es években a királyi család előszeretettel töltötte Gödöllőn a karácsonyi ünnepeket. Az esztendő legbensőségesebb időszakában újra ünneplőt öltő királyi kastély ismét színes programokkal várja az érdeklődőket.   A program 6 éves kortól 1000 Ft értékű sétálójeggyel látogatható. A sétálójegy előzetesen megvásárolható az alábbi linken: https://kiralyikastely.jegy.hu/program/adventi-kastelynapok-setalojegy-154533 
Elolvasom
Európai Történeti Kertek tagja

Az Európai Történeti Kertek tagja a kastély angolparkja

Európa történeti kerteket összekötő turisztikai útvonal-programja óriási lehetőséget jelent a tagszervezetek számára. Olyan gyakorlati kérdésekben is tapasztalatot cserélhetnek, mint a történeti kertek megőrzése és megújulása, illetve azok ökológiai és gazdasági fenntarthatósága. A 2023. június 27-én Gödöllőn lezajlott díjátadón Herczeg Ágnes, a Magyar Kertörökség Alapítvány (MKA) elnöke kiemelte: „Az új tagokkal együtt a szervezetnek 30 teljes jogú tagja van, melyek 47 történeti kertet képviselnek 10 európai országban. A történeti kert kulturális örökség, történelmi örökség, a nemzeti identitás hordozója, ezért cél, hogy ezt az örökséget a következő generációk számára tudomány- és művészeti ágakon átívelő módon megosszuk. Egyben eljuttassuk az emberekhez a természet, művészet, közösség iránti felelősséget.” Nagy Edina Eszter, a Magyar Kertörökség Alapítvány nemzetközi kapcsolatokért felelős munkatársa megerősítette: „Az épített és a természeti örökséget figyelembe vevő szempontokat is értékelt  a szakmai bizottság, amely egy több körös pályázati folyamat során választotta tagjai sorába a Gödöllői Királyi Kastélyt, megerősítve a tényt, hogy a jövőre nézve is előremutató kezdeményezések érhetőek tetten az intézmény munkájában. Fontos a történeti kert kincseit megőrizni, azt mind a szakma, mind a nagyközönség számára láttatni és élményszerűen bemutatni, ahogy az Gödöllőn is történik.
Elolvasom
2023. december 5-én

ZÁRVA - 2023. december 5-én

A Gödöllői Királyi Kastély zárva 2023. december 5-én Megértésüket ezúton is köszönjük!  
Elolvasom
védjegy átadás

Az ország első ötcsillagos minősítésű kastélya vagyunk!

A minőségi vendégélmény garanciája - magas szolgáltatási színvonal, egyedi turisztikai élmény minden korosztály számára a Gödöllői Királyi Kastélyban! A Magyarország kincsei védjegyrendszer célja, hogy a legjobbakat keressük, nem cél, hogy az összes hazai attrakciót minősítsük - hangsúlyozta Könnyid László (Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület NKft.) az első kastélyvédjegy átadóján. - A kastélyvédjegy olyan minősítési szempontokat tartalmaz, amely minden vendégnek, 0-tól a 100-éves korig garantálják a látogatói élményt és ebben a hazai kastélyok között magas színtű családbarát szolgáltatásaival élen jár a Gödöllői Királyi Kastély – tette hozzá. Az egységes márkajelzés mögött azonos tanúsítási folyamat és azonos elvek mentén felépülő, de a különböző turisztikai területek jellegzetességeit is figyelembe vevő objektív minőségi kritériumrendszer áll. Az ernyővédjegy azonban nemcsak különböző turisztikai területek lefedésére képes, hanem azon látogatói igényekre is hatékonyan tud reflektálni, amelyek nem korlátozódnak egy-egy attrakció-típusra. Legyen szó a környezetbarát, fenntartható működésről, vagy az akadálymentességről, hozzáférhetőségről, ezek olyan elvárások, amelyek bármelyik turisztikai területen működő szolgáltató, attrakció számára releváns látogatói szempontokként jelenhetnek meg – emelte ki az ügyvezető igazgató.
Elolvasom

Hírlevél feliratkozás - aktuális programkínálatunk


Kövessen bennünket a közösségi médiában!

Nyitva tartás

ITT


Kapcsolat

Telefonszám:+36 30 / kattintson
E-mail cím:kattintson

 

              Sisi  European Royal Residences