hétfő–vasárnap: 10:00-18:00 +36 30 / kattintson

A kastélypark

HU EN DE
Királyi Kastély

A kastélypark

A kastélypark

 

Grassalkovich I. Antal 1723 és 1748 között több lépésben szerezte meg Gödöllőt és a környékbeli településeket. Az egységes birtoktestté szervezett terület központjává a Rákos-patak völgyében fekvő, kedvező természeti adottságú Gödöllőt tette meg. A kastély építésével egy időben nagyszabású, tudatos településfejlesztésbe fogott. Ennek részeként alakíttatta ki a kastélykertet, amelyet az épület osztott Felső és Alsó kertre. A főúri ízlést, vagyoni helyzetet és politikai hatalmat egyaránt reprezentáló kertet Versailles mintájára francia stílusban építtette meg. Egyedi sajátosságnak számít, hogy a díszkert nem a főhomlokzat előtt kapott helyet, hanem a kastély szárnyaitól határolt belső udvar folytatásaként alakították ki. Az udvart dézsás növények (citrom-, narancs- és babérfák) díszítették. A déli épületszárny szoborfülkéjében már I. Antal idejében kis falikút működött: a mozgalmas barokk szobor a görög mitológiai figurát, az oroszlánt legyőző Héraklészt ábrázolja. A balusztráddal határolt díszudvarból lépcső vezetett a Felső kertbe, amelyet az épülettől mintegy 440 méterre kőkerítés zárt le. A kert két oldalát szegélyező fasorok közötti területet szabályos mértani formájú virágágyak tagolták. A kert közepén szökőkút működött, mögötte formára nyírt növényzettel és labirintussal. Az északnyugati részen, az ún. Királydombon álló pavilonban a magyar uralkodók portréit helyezték el. Ezzel átellenben épült a céllövészetre szolgáló Lövőház. A díszkert különleges, Magyarországon ritkaságnak számító növényeiről és mitológiai tárgyú szobrairól is nevezetes volt. Az Alsó kertet szintén a barokk tájszerkezetre jellemző, egyenes, fasorral szegélyezett utak tagolták. Ezen a területen alakították ki a konyhakertet, a vadaskertet és a fácánost.
    A franciakertet a XIX. század elején Grassalkovich III. Antal (1771–1841) és felesége, Esterházy Leopoldina (1776–1868) építtette át a kor divatjaként hódító angol (vagy tájképi) kertté. A Felső kert végén álló kőkerítés elbontásával megnövelték a park területét. A barokk kert egyes elemeit megtartották (vadgesztenyefasor, Királydomb, Lövőház), de az új park a reprezentáció helyett a romantika, a szentimentalizmus jellemző hangulatainak tükrözését szolgálta. Lágyan ívelő útrendszer tagolta a parkot, amelyben ligetes facsoportok, virágkülönlegességekben gazdagon pompázó virágágyások váltották egymást. A kastély főhomlokzata előtt 1817-ben a Rákos-patak felduzzasztásával két hattyústavat is létesítettek. Az épület északi szárnyát 1837-ben egy új narancsházzal bővítették.
    A Grassalkovich-család férfi ágának kihalása után (1841) a birtok még 9 évig zárgondnokság alatt volt. Az 1848–49-es szabadságharc katonai hadműveleteit a park is megsínylette: a narancsfákat eltüzelték, a kerítéseket lerombolták, a vadállomány szétszéledt.
    A kastélyt és az uradalmat – két tulajdonosváltás után – a magyar állam vásárolta meg 1867-ben. Az épületet és a parkot koronázási ajándékként I. Ferenc József (1830–1916) és Erzsébet királyné (1837–1898) rendelkezésére bocsátották. A főhomlokzat előtti kis előkerteket a király és a királyné személyes használatára alakították ki. Mindkettőt dús lombozatú fák szegélyezték. A Király kertje I. Ferenc József napi sétáinak helyszíne volt. Egyszerűbb, szikárabb benyomást nyújtott, mint a Királyné kertje, amelynek színpompás ágyásaiba Erzsébet itt-tartózkodásakor kedvenc virágait (árvácska, ibolya) ültették. A királyné földszinti szobái előtt kis faveranda épült, kijárással a kertre. (Innen indult az a fafolyosó, amelyen keresztül Erzsébet rossz időben is eljuthatott a lovardába.)
    A kastély díszudvarát a királyi időszakban is dézsás növények (narancsfák és jukkák) tették hangulatossá. A Felső kert tájképi jellegét megőrizték. A gesztenyefasortól délre alakították ki az ún. „Reservé-kertet” (előnevelő kert), ahol 1870-ben Pálmaház, 1895-ben üvegház épült. Itt termelték a parkba szánt növényeket, a kert délnyugati sarkában pedig faiskola működött. A gesztenyefasor végén díszes fapavilon állt, nem messze tőle az 1875-ben megújított Lövőház. A Narancsház előtt tekepálya kapott helyet. A parkot a királyi család jelenlétében lezárták, egyébként meghatározott nyitva tartás mellett látogatható volt.
    Az Alsó parkot az uralkodó rezidencia miatt erre kanyarodó északi vasútvonal vágta két részre. A főhomlokzat előtti két hattyústavat 1873-ban és 1894-ben töltötték fel. A fácánost és a vadaskertet a királyi vadászatok miatt továbbra is fenntartották. Az ekkor még körbekerített Alsó parkot a lakosság szabadon látogathatta.
    Az I. világháború után a kastély Horthy Miklós kormányzó (1868–1957) pihenőhelye lett. A tájképi kertben ebben az időszakban (1920–1944) csak kisebb beavatkozások történtek. Az egykori Királyné kertjében 70 m²-es óvóhelyet létesítettek. A belső udvarba egy aránytalanul nagyméretű, kör alakú, szökőkutas medence került. A park beljebb eső részén, a gesztenyefasor végével egy vonalban 1930-ban úszómedence épült, kis öltözőpavilonnal. Az egykori főudvarmesteri épület mellett pedig teniszpálya működött. (Mindezek közül ma már csak az úszómedence látható.)
    A II. világháború utáni évtizedekben a kert lassú pusztulásnak indult. A gyomos, elvadult parkba tájidegen növényeket telepítettek, s új épületeket emeltek (raktárak, óvoda). Az 1994-ben felgyorsult kastélyrekonstrukció keretében megkezdődött a park rehabilitációja is. (Ez a 26,1 hektáros Felső parkot érinti, az Alsó park ma már jórészt beépített közterület.) A főhomlokzat előtti két előkertet a királyi időszaknak megfelelően állították helyre 1998-ban és 2000-ben. (A Királyné kertjében ekkor bontották el a Horthy-bunker föld feletti részét.) A díszudvarban megszüntették a Horthy-időszakból származó medencét, majd új díszburkolat és balusztrád került ide. A Felső park ma is az angol, tájképi kert szerkezetét őrzi. Karakterét a százéves, vagy annál idősebb fák adják.  Az értékesebb fajokat képviselik többek között a páfrányfenyő, a hegyi mamutfenyő, a magyar kőris, az ezüsthárs, a tiszafa, a juharlevelű platán, a molyhos tölgy, a közönséges vadgesztenye. A park hátsó részében maradtak fenn a Gödöllő környéki homokpusztarétekhez hasonlítható gyepfoltok, amelyekben fellelhető a védett növénynek számító janka tarsóka, budai imola, selymes boglárka.
A parkban megkezdődött a terület megtisztítása, a tájidegen növények eltávolítása, a beteg fák gondozása, majd a fiatal fák telepítése.
    Az előkerteket és a Felső parkot 1998-ban természetvédelmi területté nyilvánították. 2004-ben elkészült a Királydombi pavilon felújítása. 2010-ben pedig a Felső parkban 5,2 hektárnyi terület újult meg romantikus tájképi kertként.

 

 

 

A természetvédelmi területek szabályainak megfelelő növényvédelmi kezelések miatt a Kastélypark területén a növényi termékek (pl. gombák, bodzavirág stb.) emberi fogyasztásra NEM alkalmasak, így ezeket gyűjteni TILOS!

 

Ajánlatkérés

Vegye fel velünk a kapcsolatot, kollégánk hamarosan felkeresi megadott elérhetőségein!

Aktuális

Hírek és információk

Nyári Károly és a Budapest Jazz Orchestra

Nyári Károly és a Budapest Jazz Orchestra

Az extrém meleg időjárás miatt a 2024. július 19-i Nyári Károly és vendégeinek koncertje a Gödöllő Királyi Kastély díszudvara helyett a légkondicionált Lovardájában kerül megrendezésre. A terem 20 órától nyílik meg, a székek szektoronként érkezési sorrendben foglalhatók el! Kérjük önöket számítsanak a fenti változásokra! Köszönjük megértésüket! Nyári Károly és a Szervezők     Nyári Károly az ország legismertebb énekes zongoristája 2024. július 19-én 20.30-kor különleges koncerttel várja a közönséget  Gödöllői Királyi Kastély Díszudvarában.   Az esten a művész legszebb saját dalait és a pályáját meghatározó legkedveltebb dallamokat hallhatják a jelenlévők. Nyári Károly virtuóz zongorajátékával és jellegzetes énekhangjával mindenkor elvarázsolja a közönséget. A koncert meghívott sztárfellépője Szulák Andrea, akivel gyönyörű duett számok is hallgatóak lesznek különleges előadásban. A koncerten hazánk legsikeresebb big-band zenekara a Budapest Jazz Orchestra közreműködik.   Legyen Ön is részese az estnek, hiszen Nyári Károly felejthetetlen koncertélményt ígér a közönségnek!     Jegyek kaphatók a www.eventim.hu felületén keresztül, valamint a kastély Tourinform irodájában!
Elolvasom
Palya Bea és zenekara koncertje

Palya Bea és zenekara koncertje vonósnégyessel

Hanggá gyúrjuk a lengedező búzatáblát, amely zöldből épp aranyba fordul. Megénekelem a negyven pluszos szerelmet, amely olyan, mint a dinnye illata és íze: édes, zamatos, érett, izgalmas, piros és fekete. A vonós hangszerek zendülése, az énekhang hullámai lágy szellőként körülfújják a testedet, drága Hallgatóm, és észrevétlenül a bőröd alá kúsznak: mézként lazítják el az izületeidet, az izmaidat, a szíved ritmusa már rég a dobbal együtt szól. Az énekesnő mély levegőt vesz – és vele te is. A tüdődnek több helye van, valami megváltozik: szabadabbnak és könnyebbnek érzed magad. Elegáns nyár este, a tücsökciripelés és az alkonyi madárcsicsergés a dalok csodálatos dallamával-szövegével keveredik. Minden lesz, mi fülnek-szívnek ingere, dúdolod a Szabadont, a Szaladóst, a végtagjaid a Suttognak a vének ritmusára még járja belső táncát. És te úgy mész haza az utolsó dal után, hogy több vagy, mint a koncert kezdetén.     Jegyek kaphatók a kastély Tourinform irodájában, valamint a www.eventim.hu felületén keresztül!
Elolvasom
Tovább

"Az európai királyi családok és a királyi levelezések titkai" | Érdekes emberek - érdekes történetek

Érdekes emberek - érdekes történetek  Előadások a Gödöllői Királyi Kastélyban 2024. július 19. 15:00 "Az európai királyi családok és a királyi levelezések titkai" előadó: Dr. Szalai Gábor monarchia szakértő   Az előadáson Dr. Szalai Gábor megismerteti az érdeklődőket a jelenleg is hatalmon lévő európai királyi családokkal folytatott, több évtizedes levelezésével és a monarchiák ritka írásos relikviáival, miközben az egyes uralkodócsaládok is bemutatásra kerülnek. A világviszonylatban is egyedinek mondható gyűjteménye a múltat kapcsolja össze a jelennel, bepillantást adva Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Hollandia, Liechtenstein, Luxemburg, Monaco, Norvégia, Spanyolország és Svédország legbefolyásosabb családjainak mindennapi életébe, az ünnepek alkalmával küldött királyi üdvözletek egyes jelentősebb darabjaiba. Dr. Szalai Gábor monarchia szakértő az európai királyi házak lelkes rajongója és családtörténeti kutatója 1998 óta folytat aktív levelezést az európai monarchiákkal. Gyűjteményét közel 1 500 darab levél alkotja, ami időközben kiegészítésre került az egyes monarchiák történelmi relikviáival is, többek között az uralkodócsaládok saját kezűleg (alá)írt ünnepi üdvözlőlapjaival, leveleivel és állami portréival. Az előadásra a belépés ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött! Részvételi szándékát a regisztracio@kiralyikastely.hu e-mailcímre várjuk!
Elolvasom
Tovább

„Lóra, magyar, lóra”

Időszaki kiállítás   A Gödöllői Királyi Kastély, a Mezőhegyesi Ménesbirtok, valamint a Molnár-C. Pál Emlékház és a Műterem-Múzeum közös szervezésében 2024. július 1-augusztus 11. között. Tisztelgés a párizsi olimpiai játékok előtt ifj. Vastagh György lovasszobraival, Molnár-C. Pál lovas tematikájú műveivel és sportrajzaival.   A Gödöllői Királyi Kastély az Európai Királyi Rezidenciák Szövetségének a 2024-es olimpiai játékokhoz kapcsolódó „Horsing around European courts” projektje keretében július 1. és augusztus 11. között a lovak különleges világát mutatja be ifj. Vastagh György (1868-1946) mezőhegyesi ló-, és állatportré szobraival, valamint Molnár-C. Pál (1894-1981) festményeivel és grafikáival. A kiállítás egyik termében pedig a nagy magyar sikereket hozó 1928-as amszterdami olimpia ihlette sportrajzok láthatók, melyek Molnár-C. Pál tusvonalaival készültek és a korabeli Est-lapokban jelentek meg.   A 2024-es párizsi nyári olimpiai és paralimpiai játékok idején a Versailles-i kastély parkja a lovas versenyek sporthelyszínévé alakul át. Ebből az alkalomból nagyszabású lovas kiállítást rendeznek a Versailles-i palotában. A tárlatban a Gödöllői Királyi Kastély állandó kiállításából, Wilhelm Richter: Erzsébet királyné lóháton (1876, Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona)  című festménye tekinthető meg.  
Elolvasom

Hírlevél feliratkozás - aktuális programkínálatunk


Kövessen bennünket a közösségi médiában!

Nyitva tartás

hétfő-vasárnap 10:00-18:00 Kassza 17:00-ig


Kapcsolat

Telefonszám:+36 30 / kattintson
E-mail cím:kattintson

 

              Sisi  European Royal Residences