A Gödöllői Királyi Kastély Barátainak Egyesületének 2025/ 1. tavaszi programjai

ZÁRVA OKTÓBER 7-ÉN ÉS 8-ÁN

  A Gödöllői Királyi Kastély és a Kastélypark 2025. október 7-én és 8-án  zárva tart.  Megértésüket köszönjük! 

"Szívből ölel, Erzsébet" - Sisi magyar kötődései

A Gödöllői Királyi Kastély és a Tessedik Sámuel Múzeum közös időszaki kiállítása 2025. július 6 - október 5. Erzsébet osztrák császárné, magyar királyné második, valódi otthona a gödöllői kastély volt. A kastély a magyar állam koronázási ajándékaként került a királyi pár használatába 1867-ben. Udvartartásának magyar tagjai és Gödöllő lakossága mindig rajongó szeretettel vette őt körül. De mit szeretett a királyné a magyarokban és Magyarországon? Miért ragaszkodott annyira Gödöllőhöz, legkisebb gyermekének magyar neveltetéséhez, mivel töltötte az idejét nálunk és hogyan látták őt a magyar környezet tagjai? Időszaki kiállításunkon Erzsébet királyné magyar kötődéseinek emlékeit, történeteit mutatjuk be – helyenként személyesen "Őfelsége" előadásában! A királyné mítosszá válása már életében megkezdődött. A magyarok eleinte csak az uralkodó feleségét, a szép nőt tisztelték benne, de 1866-tól már a császárral szembeni feszült helyzet oldásaként társadalomlélektani és politikai okai egyaránt voltak annak, hogy Erzsébetben egyre inkább a pártfogójukat kezdték látni. 1898. szeptember 10-én bekövetkezett tragikus halála után Erzsébet emlékét még a hónap végén törvénybe iktatták, s azonnal megkezdődik az emlékhelyek kialakítása országszerte: utcákat, tereket, intézményeket neveztek el róla, s több mint 40 emlékművet és 100 emlékparkot, ligetet létesítettek: "…ne legyen hazánkban város és falu, a melynek nincs Erzsébet szobra, vagy legalább a királyné után elnevezett tere, ligete vagy utczája" – írta a Vasárnapi Ujság 1907 novemberében, 9 évvel a halála után. A kiállítóterem karzatán bepillanthatunk a magyarországi Erzsébet-kultusz alakulásába, emlékeibe, beleértve a szarvasi Erzsébet-liget történetét is. Erzsébet királyné személyes titkai a kiállításban A kiállítás új innovációja az a kifejezetten ide készülő, 12 db, csak QR-kóddal elérhető, rövid, videós tartalom, amelyeken keresztül Erzsébet királyné "személyes tárlatvezetésével" tehetjük a látogatást még élőbbé és emlékezetesebbé. Múzeumpedagógia kicsiknek és nagyoknak A gyerekek részére mesés tartalmakkal is tervezünk, amelyekben a gödöllői kastély mesefigurája, herceg Egérváry Elemér avatja be a kicsiket kastélya legfontosabb történeteibe. A kiállításhoz játéklap is készül, amelynek megfejtéséért "aranytallér" jár. NYITVA TARTÁS: H-V 10:00-19:00 Jegyváltás: nyitástól 18:30-ig a Tessedik Sámuel Múzeum jegypénztárában   További információ

Titokzatos Erzsébet-portré a Dorotheum árveréséről

  a Gödöllői Királyi Kastély új kincse   Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter egyedi céltámogatásával egy eddig ismeretlen Erzsébet-királyné portréval bővült a Gödöllői Királyi Kastély gyűjteménye. A különleges műalkotás Georg Raab, az osztrák császári udvar egyik legjelentősebb portréfestőjének munkája. Aukciós kincs – új műtárgy Gödöllőn A bécsi Dorotheum aukciósház idei Kaiserhaus árverésén a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum egy kivételes alkotással gazdagította gyűjteményét: sikerült megvásárolni egy háromnegyed alakos Erzsébet-portrét, amely eddig a kutatók előtt is teljesen ismeretlen volt. Az alkotás különlegessége, hogy nemcsak hitelesen ábrázolja a magyar díszruhás királynét, hanem alkotója is kivételes: Georg Raab (1821–1885), a császári család egyik legismertebb portréfestője.   Raab – az udvar festője Raab Bécsben született, tanulmányait követően Pestre költözött, majd visszatérve az osztrák fővárosba az arisztokrácia és az udvar kedvenc portréfestőjévé vált. Különösen ismertté vált elefántcsontra festett portréminiatűrjeiről és női tanulmányfejeiről. A császári gyermekeket is megörökítette – Ferenc József íróasztalán a Hofburgban több Raab-kép is állt. Erzsébet királynéról több alkalommal készített portrékat, köztük a bécsi Sisi Múzeumban őrzött koronázási díszruhás ovális mellképet, valamint az 1873-ban smaragd ékszerekkel és báli ruhában ábrázolt festményt, amely alatt a császár 1916-ban örökre lehunyta szemét. A most felfedezett portré A frissen előkerült festmény egy háromnegyed alakos, ovális kompozíció, amely Erzsébetet díszruhában ábrázolja – a hagyomány szerint a ruhát a párizsi Worth divatház készítette. A királyné ebben az öltözetben jelent meg az 1867-es koronázáson is. A festmény szignózott: „G. Raab 1867”, és a korabeli fényképész, Emil Rabending fotói alapján készült, ahogy azt Raab több más munkája esetében is megfigyelhetjük.   Egy új ékkő a kastély gyűjteményében Georg Raab 1885-ben hunyt el. Művészetének jelentőségét jól mutatja, hogy halála után a bécsi Kunstverein emlékkiállítást rendezett, amelyhez maga az uralkodócsalád is 26 művet kölcsönzött – többek között Ferenc József, Erzsébet, Rudolf trónörökös és Mária Valéria személyes gyűjteményéből. Most egy eddig ismeretlen portré csatlakozik e kivételes életműhöz – immár a gödöllői kastély falai között.   A festmény július 2-től megtekinthető a Gödöllői Királyi Kastély állandó kiállításán.

Múltat őrzünk, jövőt építünk! Önökkel, önökért!

2025. május 20-án, kedden megkezdődött nyílászáróink felújítása. A projekt keretében összesen 62 ablak újul meg, melyek többsége a múzeum 1996-os megnyitásakor, az eredeti szerkezetek mintájára készült el. Egyes vasalatok az eredeti nyílászárókból származnak, és a felújítás során továbbra is megőrzésre kerülnek. A munkálatok elsődleges célja az eredeti látvány és szerkezet megőrzése, miközben növeljük az energiahatékonyságot, amely hozzájárul a fenntarthatóbb és környezetbarát működéshez. Az energetikai és szerkezeti megújulás mellett kiemelt figyelmet kap az UV-védelem is: a nyílászárók immár speciális UV-szűrős üvegezéssel készülnek, biztosítva a korszerű és védett környezetet. A felújítás a múzeum fő szárnyát érinti, valamint a többi szárny legrosszabb állapotú ablakait. A munkálatok a díszterem ablakaival kezdődtek, így a nyári hőségben már kellemesebb idő fogadja látogatóinkat. A látogatói élmény zavartalanságának biztosítása érdekében az egyes termek lezárására csak a legszükségesebb esetekben, rövid időre kerül majd sor. A felújítás várható vége: 2025. november Türelmüket és együttműködésüket köszönjük!

Mammutfenyőnk állapotmegóvása

    Januári munkálatok a fa körül:  1. Koronaápolás. A legyengültség miatt gombásodó és elszáradt gally-levél részektől szakszerű faápoló munkálatokkal szabadítottuk meg a koronát, 2. Talajlazítás és tápanyagkutas gyökérzóna kezelés. Gyökérzetkímélő talajlazítás (légásó) segítségével a kiszáradt és tömörödött talajt fellazítottuk és szerves anyagot, segítő symbionta gyökérgombát valamint tápanyagot juttatunk a gyökérzóna leromlott talajának javítására, 3. Teraszolt rézsűtelevény kialakítása. A gyökérzet támogatását egymáshoz kapcsolódó szervesanyag és vízciklus optimalizálásával érjük el. Az ehhez kívánatos talajélet beindításához biológiai (televény) és fizikai (teraszok) természetvédelmi-biotechnikai alakítást hajtunk végre. A gyökérzónát lefedő teraszok „támfalait” helyi régebben kiszáradt fák tuskói és ágai alkotják, a teraszok feltöltése (televény kialakítás) érett komposzt és helyi félérett, avaros komposzt feltöltésével történik A Fenti Természet Alapú megoldás az esővíz megtartása és talajba juttatása, valamint a szervesanyag alapú élő talajhálózat (baktériumok, gombafonalak, gyökérszőrök kapcsolat rendszere) kiépülése következtében javulást várunk mammutfenyőnk állapotában. A fenti sürgős beavatkozási rendszert a közeli jövőre tervezett további életfeltételjavító ökológiai lépések követik majd.