2. Múzeumi Mesehős Konferencia
2026. október 12. Gödöllői Királyi Kastély, Lovarda
Mire jó a mese egy múzeumban, hogyan használható a közönségünk elvarázsolására?
A Gödöllői Királyi Kastély 16 éve indított meseprojektje kapcsán most második alkalommal, a 2. Múzeumi Mesehősök Konferencián biztosítunk lehetőséget a jó gyakorlatok bemutatására, múzeumi mesés pojekt-börzére és a tapasztalatcserére.
Múzeumi kollégáknak és múzeumi foglalkozások iránt érdeklődő pedagógusoknak is szeretettel ajánljuk!
PROGRAM
9:30-10:00 - érkezés, regisztráció
10:00-10:10 - megnyitó, programismertetés, dr. Ujváry Tamás, ügyvezető igazgató úr köszöntő beszéde
10:10 - 10:40 - Aha-élmények - Történelem és mese találkozása herceg Egérváry Elemér naplóinak képein - Ferenc Tamás, képzőművész, a mesekönyvek illusztrátora
10:45-11:05 - Egérlyukaktól a könyvespolcig: Hogyan szerettette meg az olvasást herceg Egérváry Elemér és Guszti? A Gödöllői Királyi Kastély és a Városi Könyvtár közös olvasóvetélkedőjének bemutatása - Maszlag-Lénárt Mónika, Tóth Gabriella (Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ)
11:10-11:30 - Az Elemér-projekt óvodai tapasztalatai - Pappné Pintér Csilla (Gödöllői Óvodák)
11:35-11:55 - Kincskereső Unikornisok - Sz. Jánosi Erzsébet, Asztalos Tamás (Aszódi Petőfi Múzeum)
12:00-12:20 - A sárközi sárkány és a Billog banda - kiállításból mesejáték. Joó Emese főmuzeológus, múzeumpedagógus (Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum)
12:20-12:35 - Hozzászólások, kérdések - moderátor: dr. Papházi János, múzeumi osztályvezető
12:35-13:45 - Ebédszünet (egyénileg és önköltséges formában)
14:00-14:20 - Amikor a mese kilép a könyvből – Meseszoknya mint interaktív mesélési eszköz - Kőszegi Arbeiter Anita (Szombathely)
14:25:-14:45 - A cipőkirály birodalma - Dr. Székácsné Tálas Gabriella, intézményvezető, Martfű Városi Művelődési Központ és Könyvtár és Eiler Zita, muzeológus
14:50-15:10 - ,,Bűntény a múzeumban - Eltűnt Bitumen!” - Kaposi Gabriella, Baranyainé Fekete Judit, Kis Anita, múzeumpedagógiai főmunkatársak (Kiskőrösi Úttörténeti Múzeum)
15:15-15:35 - Múzeumra fel, avagy a 4 tárlat históriája - A mesehősöktől a kalauzkönyvekig – Egy akciókutatás tanulságai - Bálint Lilla Katalin Sasadi Óvoda/ Tesz-Vesz Óvoda telephely Óvodaigazgató helyettes, óvodapedagógus (ELTE-TOK Gyermekkultúra MA - szakdolgozat és kutatás bemutatása)
15:40-16:00 - Felsőoktatás-közoktatás-közművelődés kapcsolódása: gyermekkultúra mesterszak az ELTE Tanító- és Óvóképző Karán - Dr. Kolosai Nedda egyetemi docens (ELTE TÓK Neveléstudományi Tanszék, gyermekkultúra mesterszak szakfelelős)
16:00-16:10 - Kérdések, hozzászólások, zárszó - moderátor: dr. Papházi János, múzeumi osztályvezető
16:15 -től - kb.17:00 kötetlen beszélgetés és múzeumpedagógiai börze az előadók és a résztvevők projektjeiről a Lovardában. A börzére szeretettel, ingyenesen és regisztráció nélkül várjuk azokat a pedagógusokat, kollégákat is, akik a teljes konferencián nem tudnak részt venni.
Regisztráció: 2026. október 5-én 23.59-ig ITT.
A konferencia részvételi díja: 5.000 Ft/fő (tartalmazza az egész napos konferencián a részvételt, 1 db kávékupont, ásványvizet, welcome aprósüteményt, 1 db a konferencia napjára szóló belépőjegyet az állandó kiállításba)
Kérdés esetén keresse bizalommal a konferencia kapcsolattartóját, Kassa Melinda muzeológus kolléganőt, kassa.melinda@kiralyikastely.hu , 70/8106563
Parkolás és érkezés az Ady Endre sétány felől, az 5. kapun keresztül.
Kék nyíl: 5-ös kapu, rózsaszín nyíl: parkoló, narancs nyíl: Lovarda bejárata
Miról lesz szó az előadásokon?
1. Aha-élmények - Történelem és mese találkozása herceg Egérváry Elemér naplóinak képein / Ferenc Tamás, képzőművész, a mesekönyvek illusztrátora
2010-ben jelent meg a gödöllői kastély első mesekönyve Herceg Egérváry Elemér naplója címmel. Az 1875-ben játszódó történet „szerzője”, a padláson lakó kisegér, aki gyakran látja vendégül kastélyában a királyi családot… Elemér és aprócska barátainak humoros, mesés kalandjai így egy nagyon is valóságos térben, konkrét időintervallumban és ismert történelmi szereplők társaságában játszódnak. Milyen kihívásokat és lehetőségeket jelentett a képi világ megalkotásában a valóság és a mese, az emberi és az egérlépték találkoztatása? Az előadásban a már 4 kötetes sorozat illusztrációs műhelytitkaira derül fény.
2. Egérlyukaktól a könyvespolcig: Hogyan szerettette meg az olvasást herceg Egérváry Elemér és Guszti? A Gödöllői Királyi Kastély és a Városi Könyvtár közös olvasóvetélkedőjének bemutatása / Maszlag-Lénárt Mónika, Tóth Gabriella (Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ)
Vajon hogyan lehet a múzeumpedagógia és a hagyományos könyvtári eszközök ötvözésével élményszerűvé, játékossá tenni az olvasást az alsós korosztály számára? Kulisszatitkok a „Titkok a kastély padlásáról” elnevezésű olvasó vetélkedőről, ahol a gyerekek csapatokban nyomozhattak és alkothattak hagyományos és digitális térben. Gyakorlati tapasztalatok, módszertani tippek.
3. Az Elemér-projekt óvodai tapasztalatai / Pappné Pintér Csilla (Gödöllői Óvodák)
A gödöllői óvodásoknak mit is rejt a kastély? Hogyan lett Elemér a gyermekcsoportok aktív tagja? Miről pusmog Borcsi és Borcsa úgy, hogy Egérváry is hallja?
Egy kiváló, egész éven át tartó Elemér-projekt élete és hozadéka az óvodai nevelésben.
4. Kincskereső Unikornisok / Sz. Jánosi Erzsébet, Asztalos Tamás (Aszódi Petőfi Múzeum)
Hogyan kerül két kalandor unikornis a kastély kapujáról a Petőfi Múzeum tereibe? A Minden csak átmenet című kiállításunk a kőkortól a nyolcvanas évek közepéig mutatja be Aszód és környéke változatos, felemelő egyben sokszor tragikus történetét. Hogyan fésüli össze és rendezi egységbe a két szereplő ezt a sokszínű tárlatot? Ezt meséljük el Nektek.
5. A sárközi sárkány és a Billog banda - kiállításból mesejáték /Joó Emese főmuzeológus, múzeumpedagógus (Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum)
A sárközi sárkány – valójában egy múzeumban felejtett kínai papírsárkány feje – a Sárközben, pontosabban egy hagyományos néprajzi kiállításban garázdálkodott 2013 és 2017 között Budapesten. Bosszúból rabolta el a parasztembereket a földekről és a házakból, mivel a sárközi király nem neki adta leánya, a sárközi királyleány kezét. A Billog banda mindig időben érkezett, hogy kiengesztelje a sárkányt és megmentse Sárköz népét… A Néprajzi Múzeum állandó kiállítása által ihletett mesét és múzeumpedagógiai programot Czingel Szilviával dolgoztuk ki, és közel 5 éven át, a korábbi múzeumépület 2017. december 31-i bezárásáig számtalan sárkányos programot tartottunk: óvodás és kisiskolás foglalkozásokat, sőt még születésnapokat is. Mi volt a sikeres program titka? Hogyan született a mese és ki volt a hőse? Hogyan fért össze a mese és a fantázia világa a tudományos valósággal? Meddig terjedhet a pedagógia mozgástere egy múzeumi kiállításban? Számolunk-e utóhatással, avagy ki eszi meg a tömlöcbe vetett sárkánynak szánt kekszet?
6. Amikor a mese kilép a könyvből – Meseszoknya mint interaktív mesélési eszköz - Kőszegi Arbeiter Anita (Szombathely)
Mi történik, amikor a mese kilép a könyv lapjai közül, és szó szerint körénk terül? A meseszoknya egyszerre lehet a történet díszlete, vizuális kapaszkodó, interaktív játék és a közös történetalkotás eszköze. Előadásomban saját tapasztalataimon keresztül mutatom be, hogyan jutottam el a meseköténytől a meseszoknyákig, és hogyan használom őket különböző korosztályokkal. Szó lesz arról is, hogyan válhatnak a gyerekek a mesélés aktív résztvevőivé: mozgathatják és alakíthatják a történet elemeit, vagy akár teljesen új mesét is alkothatnak a segítségükkel. A bemutatott módszer ötleteket adhat arra is, hogyan tehetők a történetek vizuálisan és fizikailag is megtapasztalhatóvá akár múzeumpedagógiai foglalkozásokon.
7. A cipőkirály birodalma - Dr. Székácsné Tálas Gabriella, intézményvezető, Martfű Városi Művelődési Központ és Könyvtár és Eiler Zita, muzeológus
Martfű fiatal iparváros az Alföld közepén, a Tisza mentén, rövid múltja ellenére mégis gazdag kulturális örökséggel dolgozhatunk. A 20. századi különleges várostörténet újfajta megoldásokat igényelt a múzeumi és általában a kulturális rendezvények terén. Sok-sok izgalmas kezdeményezésünk mellett a pedagógiai stratégiánk egyik fontos eleme a mese lett. Abból indultunk ki, hogy a magyar népmese tanításra született, megoldásokat kínál egy-egy élethelyzethez, egyfajta használati útmutatót ad az élethez. Munkatársi együttműködéssel öt illusztrált saját mesénk született, mind fontos, összetett tudásanyag átadására hivatott. Nem „csak” várostörténet, sok szállal beleszőttük a hagyományos életmódot, a generációs különbségeket és még hosszan sorolhatnánk. Készült mesénk a népi kismesterségekről és az 1970-es évek fiataljairól is. Így számos kapcsolódási pontot kínálunk minden korosztály számára.
8. ,,Bűntény a múzeumban - Eltűnt Bitumen!” - Kaposi Gabriella, Baranyainé Fekete Judit, Kis Anita, múzeumpedagógiai főmunkatársak (Kiskőrösi Úttörténeti Múzeum)
Egy éjszaka a múzeumban rejtélyes körülmények között eltűnik Bitumen, az Úttörténeti Múzeum kedves kis kabalafigurája. Másnap reggel a múzeum dolgozói egy üzenetet találnak az ember- (azaz kabalarablótól), egy bizonyos Lord Macskakőtől, hogy nem kevés váltságdíj fejében kiszabadíthatják, de a szabadítás közben bizony kemény próbákat kell kiállni. A múzeumpedagógusok a látogatók segítségét kérik a cseppet sem veszélytelen akcióhoz, és átadják a gyerekeknek Bitumen hátrahagyott naplóját, melynek segítségével a kis kedvenc nyomára bukkanhatnak…. Nos a szabadulás viszontagságairól, a megoldandó feladatokról szól a foglalkozás, melyről az előadás során az Úttörténeti Múzeum három múzeumpedagógusa: Baranyainé Fekete Judit, Kaposi Gabriella és Kis Anita mesélnek majd!
9. Múzeumra fel, avagy a 4 tárlat históriája - A mesehősöktől a kalauzkönyvekig – Egy akciókutatás tanulságai / Bálint Lilla Katalin Sasadi Óvoda/ Tesz-Vesz Óvoda telephely Óvodaigazgató helyettes, óvodapedagógus (ELTE-TOK Gyermekkultúra MA - szakdolgozat és kutatás bemutatása)
A 21. századi múzeumpedagógia egyik legégetőbb feladata az Alfa generáció (2010 után született gyermekek) hatékony, élményalapú és életkorspecifikus megszólítása. A hiperstimulált, digitális környezetben nevelkedő gyermekek ingerküszöbe, információfeldolgozási sebessége és fókusz ideje gyökeresen átalakult: a hagyományos, statikus tárlatok helyett multiszenzoros, interaktív és narratív alapú élményeket igényelnek.
Az előadás egy átfogó akciókutatás tapasztalatait mutatja be, amelynek során négy meghatározó hazai múzeumban (Szépművészeti Múzeum, Néprajzi Múzeum, Mezőgazdasági Múzeum / Vajdahunyadvár, Magyar Nemzeti Múzeum) kerültek tesztelésre a legújabb múzeumpedagógiai eszközök (utazóbőrönd, matricás kalauzkönyv, kincskereső füzet, családi felfedezőhátizsák) négy eltérő fejlődési profilú gyermek bevonásával.
A kutatás rávilágít arra, hogy a mesés kerettörténetek és a kísérő kabalafigurák nem csupán esztétikai elemek, hanem kognitív hídként funkcionálnak a kiállítási tárgyak és a gyermeki elme között. Az előadás gyakorlati óvodapedagógusi és intézményvezetői perspektívából is elemzi a szülői kompetenciaszorongás jelenségét, megmutatva, miként alakítja át egy jól megszerkesztett fizikai eszköz a kísérő felnőttet „szigorú tanárból” felszabadult, egyenrangú „felfedezőtárssá”. Végül a felmérések tükrében rámutat a
köznevelési szakemberek és a múzeumi szféra közötti kooperatív fejlesztések kiaknázatlan lehetőségeire.
10. Felsőoktatás-közoktatás-közművelődés kapcsolódása: gyermekkultúra mesterszak az ELTE Tanító- és Óvóképző Karán / Dr. Kolosai Nedda egyetemi docens (ELTE TÓK Neveléstudományi Tanszék, gyermekkultúra mesterszak szakfelelős
