hétfő–péntek: 10:00-17:00  szombat-vasárnap: 10:00-18:00 +36 30 / kattintson

Óvóhelyek a gödöllői kastélyban

HU EN DE
Királyi Kastély

Óvóhelyek a gödöllői kastélyban

Óvóhelyek a gödöllői kastélyban


 
A gödöllői kastély történetében a fényes királyi korszak után 1920-tól egy újabb mozgalmas időszak következett: az épületegyüttes Horthy Miklós (1868-1957) kormányzó rezidenciája lett egészen 1944-ig. Horthy és családja hosszabb időt augusztusban töltött itt, de a vadászati szezonban számos előkelő vendéget, pl. Edward walesi herceget, magyar és külföldi arisztokratákat, és politikusokat is vendégül látott.. A kastély rendszeres nyaralóhelye volt a Testőrség, a Kabinetiroda és a Katonai Iroda dolgozóinak és azok családtagjainak.
A Horthy-korszak idején a kastélyban a levéltári anyagok tanúsága szerint nem történtek jelentősebb átalakítások és bővítések. A rendszeres karbantartás mellett csupán a szobák komfortosságát növelték fürdőszobák kialakításával, valamint kiépítették a telefonhálózatot. (A kastélyban 1943-ban 38 telefonmellék volt) Ekkor épült a sportot kedvelő kormányzó és környezete számára az úszómedence fürdőházzal a kastélyparkban, valamint egy nagyméretű szökőkút a díszudvar közepére.
A II. világháború azonban jelentősen befolyásolta a kastély mindennapi életét is. Gondoskodni kellett a kormányzó és családja, a hivatalnokok és a személyzet biztonságáról. A kastély 4. és 5. épületszárnyai (főhomlokzat és Ferenc József-szárny) alatt lévő pincék talaját egy szintre hozták és válaszfallal több részre osztották, ezekben alakítottak ki légoltalmi óvóhelyeket. Egy 1944-es helyszínrajz pontosan mutatja, hogy az egyik pince-alagutat egy K-Ny irányú rövid ággal meghosszabbították, ami egészen a királyné kertjénél lévő barokk-kori nyíláshoz vezetett.
            Az óvóhelyeket úgy alakították ki, hogy veszély esetén biztosították az azonnali igénybevételt. Felszerelték riasztókészülékekkel, víztartályokkal, homokkal az esetleges oltáshoz, gondoskodtak a világításról, kötszerek, fertőtlenítőszerek és más tárolandó anyagok elhelyezéséről, megoldották a vízpótlást, valamelyest a szellőzést és a gázvédelmet is. A berendezés egészen egyszerű volt: padok és asztalok, melyek számát később az egyre növekvő létszámhoz próbálták igazítani. A kastély és melléképületeiben lakók és hozzátartozóik elsőbbséget élveztek. Létszámukról állandó nyilvántartást vezettek, és pontosan meghatározták, hogy légiriadó esetén kinek melyik menedékhelyre kell mennie.
            1944 szeptemberében összesen 8 óvóhely volt a kastélyban, ezek befogadóképessége 10 és 80 fő között volt a termek nagyságától függően. A háború előrehaladtával a létszámot maximálisra növelték, így a kezdeti 331 fő helyett 408 főnek tudtak oltalmat adni. Bár így is előfordult, hogy a legszárazabb, a 2. számú óvóhelyen az 53 fő helyett 150 személy tartózkodott. A zsúfoltság abból is adódott, hogy a Koronauradalom személyzete és hozzátartozói, valamint Gödöllő lakosságának egy jelentős része is a kastély falai között keresett menedéket.
 
            1944 nyarán kezdtek építeni Horthy Miklós családja és közvetlen környezete számára egy bombabiztos bunkert az Erzsébet királyné előkertben. Miklósváry főmérnök 1944. augusztus 8-én terjesztette be az építési javaslatot. A 20 fő befogadására alkalmas bunker tervét Dr. Csonka Pál (1896-1987) építészmérnök, műegyetemi ny. r. tanár készítette, a munkálatok elvégzésére Sorg Antal építési vállalkozó tett ajánlatot. A tervet és a kivitelezési ajánlatot szakszerű ellenőrzés után elfogadták.
A föld alatt kb. 10 méter mélyen lévő bunker (amely részben az Erzsébet királyné számára épített veranda alatt húzódik) falai kb. 170 cm széles vasbetonból készültek. Két bejárata volt, mindkettőt közel 20 cm vastagságú nehéz fémajtók zárták. Az egyik lejáró a kastély földszintjéről, Erzsébet királyné egykori csigalépcsős szobájából vezetett egy hosszú és keskeny, alagútszerű folyosón a föld alá. A másik, az előkertből nyíló, felszíni kb. 2 m magas bejárat vasbeton tömbjét földdel fedték be és füvesítették.
A 70 négyzetméteres óvóhely két nagyméretű helyiségből, latrinából és egy, valószínűleg tárolásra alkalmas raktárból állt, belső kialakítása nagyon egyszerű volt. A belsőépítészeti tervek szerint a berendezés asztalokból és székekből állt, és tényleges használata esetén a kormányzó részére valószínűleg telekommunikációs-híradástechnikai eszközöket is ide telepítettek volna. A levéltári források szerint az óvóhely a front ideérkezésekor, 1944 decemberében még nem volt készen. Horthy Miklós, akit családjával együtt 1944 október közepén Németországba hurcoltak a bunkert soha sem használta.
A kastélyt 1944-ben német, majd orosz katonák szállták meg, katonai kórház is működött benne. Majd 1949 végén ismét szovjet csapatok foglalták el a kastély déli részét: az egykori Rudolf-szárnyat, a lovardát, az istállókat, a kocsiszín és a sörház épületegyüttesét, valamint a park déli részét. A kastélybeli szovjet katonai bázis vegyvédelmi, híradós és repülőgép-javító alakulatokból állt, folyamatosan 120-200 fős sorállománnyal és 20-25 tiszttel. Az óvóhelyek további használatáról ekkortól nincsenek adataink.


Az 1990-es évek elején elkezdődő állagmegóvási és később helyreállítási munkálatok során, 1996 tavaszán a déli előkertben elbontották a bunker felszíni betontömbjét, hogy a két előkertet a királyi korszaknak megfelelően lehessen helyreállítani.
A felújítás során elhárították a vízbeszivárgást, megoldották a biztonságos szellőzést. A falak vakolása közben a nagyobbik helyiségben érdekes, az 1940-es évekből származó falfestés-díszítést találtak, melyet restauráltak. A műszaki rekonstrukció befejezése után 2011-ben a nagyközönség számára is látogathatóvá vált  Horthy Miklós elfeledett óvóhelye.
 
(A cikk Dr. Dávid Ferenc művészettörténész kutatási dokumentációjának és a Magyar Országos Levéltár anyagainak felhasználásával készült.)
                                                                                                         

Kaján Marianna

Aktuális

Hírek és információk

Karbantartási időszak

Karbantartási időszak

Az éves karbantartási feladatok elvégzése miatt a múzeumi terek január 15-től korlátozottan látogathatóak a kastélyban. Február 26. - március 9. - A Lipót-szárny nem látogatható, valamint az Erzsébet lakosztály néhány szobája sem.           Ebben az időszakban kedvezményes belépőt biztosítunk az állandó kiállítás megtekintésére.   Kérjük, kísérjék figyelemmel honlapunkon a karbantartással kapcsolatos információkat!   Megértésüket köszönjük!
Elolvasom
Tovább

Legyen Ön is Támogatónk!

Legyen Ön is Támogatónk! Idén is meghirdetjük a „Legyen állandó helye a Kastélyszínházban!„és a „Fogadd örökbe a Kastélypark egyik ősfáját” elnevezésű támogatási programjainkat, amelyekkel a barokk színház, illetve a kastélykert fenntartását van lehetőségük támogatni magánszemélyeknek és cégeknek. Bővebb információkat a programokról a képekre kattintva olvashatnak:    
Elolvasom
Tovább

Méltó helyére került Lotz Károly festménye

2024. február 14-én, a Gödöllői Királyi Kastély és a képzőművészetet szerető emberek, gazdagabbak lettünk egy csodás műalkotással. Visszakerült eredeti helyére, a Lovardába Lotz Károly: Ménes című, 1880-ban készült festménye, amely 1881 őszétől díszítette Erzsébet királyné gödöllői Lovardájának falát, és valószínűleg az 1930-as években került a Budai Királyi Palotába. 1945-ben, a II. világháborúban több műalkotással együtt ez a festmény is megsérült, de szerencsére már akkor is voltak bátor szakemberek, akik mentették a műtárgyakat, akár a romok alól is. A Ménes című festmény is így maradt meg, és került sok más sérült képzőművészeti alkotással együtt először a Sándor Palota pincéjébe, onnan a Szépművészeti Múzeum, majd 1959-ben a Magyar Nemzeti Galéria raktárába, fahengerre tekerve, és megfelelő raktári körülmények között tárolva. A festményt 2018-ban korabeli fotók segítségével sikerült egyértelműen beazonosítani, hogy valóban egykor a Lovarda falát díszítette. A restaurálásra a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft. miniszteri különkeretet kapott.   A festmény újjászületése igazi csapatmunka volt, hiszen a kép restaurálása már impozáns mérete (268x487 cm) miatt sem volt könnyű. E hatalmas és különleges munkát a Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria kitűnő restaurátor-csapata végezte fantasztikus szakmai alázattal és szakértelemmel 2022 augusztusa és 2023 decembere között.   A restaurálásban közreműködő szakemberek: Restaurálás: Berta Éva, Cseh Tímea, Fiam Judit, Horváth Mátyás, Mikó Edit, Országh Borbála, Vizsralek Nóra, Kovácsné Gőgös Ágota Díszkeret tervezés és készítés: Almásy Ivor és Lehoczki László A festmény történeti és művészettörténeti kutatása: Kaján Marianna és Prágai Adrienn A helyszíni felszerelést végző műtárgytechnikusok: Berta Zsolt, Budai Marcell, Mészáros József, Sobotka Csaba, Kecskés Tamás, Pásztor Tamás Pál, Tóth Ferenc Építész-szaktanácsadó: Dr. Máté Zsolt Szakmai koordináció: Kovács Éva Marianna Díszfüggöny és függönymozgató technika készítés: Színpad- és Emelőgéptechnika Kft. Valamint a Gödöllői Királyi Kastély Köszhasznú Nonprofit Kft. munkatársai Köszönjük szépen mindannyiuk munkáját!  
Elolvasom
Tovább

Premontreiek 100 éve Gödöllőn - időszaki kiállítás

  A több mint kilencszáz éves premontrei rend szinte alapításától, 1130-tól kezdve jelen van Magyarországon. Szerzetesei mindenkor aktív résztvevői és alakítói a honi közösségi, vallási, gazdasági, kulturális és tudományos életnek. A jászóvári, majd gödöllői premontreiek 1923-tól való gödöllői léte is jó bizonyíték erre városunkban. Kiállításunk e száz év mindennapjainak, ünnepeinek, tragédiáinak felfedezésére, megismerésére hívja látogatóit. A tárlat áttekintést nyújt a Jászóvári Premontrei Kanonokrend gödöllői letelepedésének előzményeiről, a gimnázium, konviktus és rendház alkotta intézményegyüttes építéséről, a rend korabeli történetéről, a szerzetes- és világi tanárok, illetve a diákok életéről 1923-tól napjainkig. A premontrei kanonokok lelkiségét a szemlélődés és az emberek szolgálata együttesen határozza meg. Életformájuk a vita mixta (vegyes élet). Kolostorba vonulnak, hogy szigorú szabályok között éljék le életüket. Ezzel párhuzamosan lelkipásztorkodnak és 1810-től tanítanak is. Hogyan lehetséges mindez a gyakorlatban? Hét egységre tagolódó kiállításunk erre is választ ad. Az első teremben ráhangolódhatunk a szerzetesi létre, illetve bepillantást nyerhetünk a premontrei épülettömb elkészültébe. A második fő témája az alapítás, építés és működés. A harmadik a lelkiségre fókuszál. A negyedik rész a tanárok oktatási, tudományos és társadalmi tevékenységének tükre. Az ötödikben a diákok tanórai és tanórán kívüli életét ismerhetjük meg. A hatodikban időutazáson vehetünk részt. Végül a folyosón, tablókon foglaljuk össze a száz év fontosabb vagy érdekesebb momentumait. Itt a fáradt nézelődő megpihenhet, s az asztalkán lévő könyveket böngészve mélyülhet el a száz év rend- és iskolatörténetében.   A kiállítás ingyenesen megtekinthető!
Elolvasom
Ibolya Nap - Húsvét a kastélyban

Ibolya Nap - Húsvét a kastélyban

Sok szeretettel várjuk a kedves érdeklődőket a 2024. évi Ibolya Nap - Húsvét a kastélyban elnevezésű családi napjainkon a Gödöllői Királyi Kastélyban!  
Elolvasom
Herceg Egérváry Elemér

Lőkös Ildikó - Zsurzs Kati: HERCEG EGÉRVÁRY ELEMÉR MEG A TÖBBIEK, avagy most akkor kié ez a kastély?

A gödöllői kastély tulajdonosa, Herceg Egérváry Elemér és barátai kalandjai elevenednek meg – ezúttal a Gödöllői Királyi Kastély csodaszép barokk színházában, Elemér nemrég sikeresen megtalált naplói nyomán. (Mely könyvalakban Múzeumpedagógiai Nívódíjat kapott!) A benne olvasható feljegyzések egészen új megvilágításba helyezik mindazt, amit a gödöllői kastélyról eddig tudtunk. Pláne, amit nem tudtunk. Herceg Egérváry Elemér sajátos, mintegy 6,4 cm magas nézőpontból rögzítette naplójába nem mindennapi tapasztalatait. A humoros és bájos kalandokon keresztül a legfiatalabb korosztály – és persze, a kísérőik – rengeteg ismeretet szerezhetnek nemcsak az épületről, hanem annak lakóiról is, többek közt például Erzsébet királyné gödöllői tartózkodásairól. Szereplők: Herceg Egérváry Elemér: Kovács László Márton Gróf Gorgonzola Géza: Tarján Lőrinc Báró Kastély-Haázy Sándor: Gécsek Bendegúz Alsóvárosy Csengettyű hercegnő: Murányi Eszter Piskóthy Viktória: Jászay Dorina Hópihe: a gyerekek Barokk zenekar: Gödöllői Consort   Dramaturg: Lőkös Ildikó Látvány: Sorosi Eszter Rendező: Zsurzs Kati A rendező munkatársa: Murányi Eszter Zenei vezető: Buka Enikő   Nagyobb ovisoknak – kisebb iskolásoknak ajánljuk!   A Művészetek Háza Gödöllő és a Gödöllői Királyi Kastély együttműködése. Ferenc Tamás rajzaival A programot/előadást a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatja.     Az előadások időpontjai: 2024.02.24. 10:00 és 11:30 2024.03.16. 11:00 2024.05.20. 11:00 2024.06.09. 15:00 Jegyek kaphatók a kastély Tourinform irodájában, valamint az alábbi linken: >JEGYVÁSÁRLÁS!<
Elolvasom
2024. március 20-án

ZÁRVA - 2024. március 20-án

A Gödöllői Királyi Kastély zárva 2024. március 20-án Megértésüket ezúton is köszönjük!  
Elolvasom

Hírlevél feliratkozás - aktuális programkínálatunk


Kövessen bennünket a közösségi médiában!

Nyitva tartás

ITT


Kapcsolat

Telefonszám:+36 30 / kattintson
E-mail cím:kattintson

 

              Sisi  European Royal Residences