hétfő–vasárnap: 10:00-18:00 +36 30 / kattintson

Óvóhelyek a gödöllői kastélyban

HU EN DE
Királyi Kastély

Óvóhelyek a gödöllői kastélyban

Óvóhelyek a gödöllői kastélyban


 
A gödöllői kastély történetében a fényes királyi korszak után 1920-tól egy újabb mozgalmas időszak következett: az épületegyüttes Horthy Miklós (1868-1957) kormányzó rezidenciája lett egészen 1944-ig. Horthy és családja hosszabb időt augusztusban töltött itt, de a vadászati szezonban számos előkelő vendéget, pl. Edward walesi herceget, magyar és külföldi arisztokratákat, és politikusokat is vendégül látott.. A kastély rendszeres nyaralóhelye volt a Testőrség, a Kabinetiroda és a Katonai Iroda dolgozóinak és azok családtagjainak.
A Horthy-korszak idején a kastélyban a levéltári anyagok tanúsága szerint nem történtek jelentősebb átalakítások és bővítések. A rendszeres karbantartás mellett csupán a szobák komfortosságát növelték fürdőszobák kialakításával, valamint kiépítették a telefonhálózatot. (A kastélyban 1943-ban 38 telefonmellék volt) Ekkor épült a sportot kedvelő kormányzó és környezete számára az úszómedence fürdőházzal a kastélyparkban, valamint egy nagyméretű szökőkút a díszudvar közepére.
A II. világháború azonban jelentősen befolyásolta a kastély mindennapi életét is. Gondoskodni kellett a kormányzó és családja, a hivatalnokok és a személyzet biztonságáról. A kastély 4. és 5. épületszárnyai (főhomlokzat és Ferenc József-szárny) alatt lévő pincék talaját egy szintre hozták és válaszfallal több részre osztották, ezekben alakítottak ki légoltalmi óvóhelyeket. Egy 1944-es helyszínrajz pontosan mutatja, hogy az egyik pince-alagutat egy K-Ny irányú rövid ággal meghosszabbították, ami egészen a királyné kertjénél lévő barokk-kori nyíláshoz vezetett.
            Az óvóhelyeket úgy alakították ki, hogy veszély esetén biztosították az azonnali igénybevételt. Felszerelték riasztókészülékekkel, víztartályokkal, homokkal az esetleges oltáshoz, gondoskodtak a világításról, kötszerek, fertőtlenítőszerek és más tárolandó anyagok elhelyezéséről, megoldották a vízpótlást, valamelyest a szellőzést és a gázvédelmet is. A berendezés egészen egyszerű volt: padok és asztalok, melyek számát később az egyre növekvő létszámhoz próbálták igazítani. A kastély és melléképületeiben lakók és hozzátartozóik elsőbbséget élveztek. Létszámukról állandó nyilvántartást vezettek, és pontosan meghatározták, hogy légiriadó esetén kinek melyik menedékhelyre kell mennie.
            1944 szeptemberében összesen 8 óvóhely volt a kastélyban, ezek befogadóképessége 10 és 80 fő között volt a termek nagyságától függően. A háború előrehaladtával a létszámot maximálisra növelték, így a kezdeti 331 fő helyett 408 főnek tudtak oltalmat adni. Bár így is előfordult, hogy a legszárazabb, a 2. számú óvóhelyen az 53 fő helyett 150 személy tartózkodott. A zsúfoltság abból is adódott, hogy a Koronauradalom személyzete és hozzátartozói, valamint Gödöllő lakosságának egy jelentős része is a kastély falai között keresett menedéket.
 
            1944 nyarán kezdtek építeni Horthy Miklós családja és közvetlen környezete számára egy bombabiztos bunkert az Erzsébet királyné előkertben. Miklósváry főmérnök 1944. augusztus 8-én terjesztette be az építési javaslatot. A 20 fő befogadására alkalmas bunker tervét Dr. Csonka Pál (1896-1987) építészmérnök, műegyetemi ny. r. tanár készítette, a munkálatok elvégzésére Sorg Antal építési vállalkozó tett ajánlatot. A tervet és a kivitelezési ajánlatot szakszerű ellenőrzés után elfogadták.
A föld alatt kb. 10 méter mélyen lévő bunker (amely részben az Erzsébet királyné számára épített veranda alatt húzódik) falai kb. 170 cm széles vasbetonból készültek. Két bejárata volt, mindkettőt közel 20 cm vastagságú nehéz fémajtók zárták. Az egyik lejáró a kastély földszintjéről, Erzsébet királyné egykori csigalépcsős szobájából vezetett egy hosszú és keskeny, alagútszerű folyosón a föld alá. A másik, az előkertből nyíló, felszíni kb. 2 m magas bejárat vasbeton tömbjét földdel fedték be és füvesítették.
A 70 négyzetméteres óvóhely két nagyméretű helyiségből, latrinából és egy, valószínűleg tárolásra alkalmas raktárból állt, belső kialakítása nagyon egyszerű volt. A belsőépítészeti tervek szerint a berendezés asztalokból és székekből állt, és tényleges használata esetén a kormányzó részére valószínűleg telekommunikációs-híradástechnikai eszközöket is ide telepítettek volna. A levéltári források szerint az óvóhely a front ideérkezésekor, 1944 decemberében még nem volt készen. Horthy Miklós, akit családjával együtt 1944 október közepén Németországba hurcoltak a bunkert soha sem használta.
A kastélyt 1944-ben német, majd orosz katonák szállták meg, katonai kórház is működött benne. Majd 1949 végén ismét szovjet csapatok foglalták el a kastély déli részét: az egykori Rudolf-szárnyat, a lovardát, az istállókat, a kocsiszín és a sörház épületegyüttesét, valamint a park déli részét. A kastélybeli szovjet katonai bázis vegyvédelmi, híradós és repülőgép-javító alakulatokból állt, folyamatosan 120-200 fős sorállománnyal és 20-25 tiszttel. Az óvóhelyek további használatáról ekkortól nincsenek adataink.


Az 1990-es évek elején elkezdődő állagmegóvási és később helyreállítási munkálatok során, 1996 tavaszán a déli előkertben elbontották a bunker felszíni betontömbjét, hogy a két előkertet a királyi korszaknak megfelelően lehessen helyreállítani.
A felújítás során elhárították a vízbeszivárgást, megoldották a biztonságos szellőzést. A falak vakolása közben a nagyobbik helyiségben érdekes, az 1940-es évekből származó falfestés-díszítést találtak, melyet restauráltak. A műszaki rekonstrukció befejezése után 2011-ben a nagyközönség számára is látogathatóvá vált  Horthy Miklós elfeledett óvóhelye.
 
(A cikk Dr. Dávid Ferenc művészettörténész kutatási dokumentációjának és a Magyar Országos Levéltár anyagainak felhasználásával készült.)
                                                                                                         

Kaján Marianna

Ajánlatkérés

Vegye fel velünk a kapcsolatot, kollégánk hamarosan felkeresi megadott elérhetőségein!

Aktuális

Hírek és információk

Group 'n' Swing Gödöllőn

Group'N Swing Cabaret Extravaganza Koncertshow

A Fonogram díjas Zenekar mindig kiemelkedő helyet foglalt el a hazai zenei palettán és megtiszteltetéssel tudhatja magának a szakma és a közönség egybehangzó elismerését. Koncertjeiket a kiemelkedő zenei minőség, a sodró lendületű tánckoreográfiákkal támogatott showelemek, felhőtlen jókedv, és a közönségüket magával ragadó pozitív energia fémjelzik. Mujahid Zoltán kiemelkedő énekesi tudásával, energikus színpadi jelenlétével, elegánsan intelligens műsorvezetési stílusával teszi igazán teljessé a “show szakértői”-ként elhíresült hangszeres kiválóságokat. A hazai és nemzetközi zenei színtéren is egyaránt kuriózumnak számító gondosan megkoreografált színpadi showműsor felejthetetlen élményt nyújt közönségüknek. A négy fős fúvósszekció nem csak a big band-es akusztikus hangzásért felelős, hanem az énekes frontemberrel és a zongorista showman-nel karöltve, a táncos koreográfiák megvalósításának szerves résztvevői is. A zenekar minőségi védjegye a közel 60 saját dala mellett, a legnagyobb világslágerek saját arculatukra/hangzásukra alakított interpretációja. A teljesség igénye nélkül, ízelítő az említett ikonikus slágerekből: The Queen: Don’t stop me now, Elton John: I’m still standing, Cee Lo Green: Forget you, Michael Bublé: Feelin’ good, Marvin Gaye: Ain’t no mountain high enough, Stevie Wonder: I wish, I just called to say I love you, Renato Carosone: Americano, Frank Sinatra: New York, Ray Charles: Georgia on my mind… A korszakok és stílusok sokszínűsége miatt, koncertjeik valamennyi korosztály számára élményekben gazdag, rendkívül sokszínű szórakozást nyújtanak. A Group’N’Swing Zenekar büszkén képviselte hazánk zenei sokszínűségét Dubajban a Világkiállításon, 2022 januárjában. Ennek eredménye képpen meghívást kaptak a 2025-ben Osakában, Japánban tartandó Világkiállításra is.
Elolvasom

"Szívből ölel, Erzsébet" - Sisi magyar kötődései

A Gödöllői Királyi Kastély és a Tessedik Sámuel Múzeum közös időszaki kiállítása 2025. július 6 - október 5. Erzsébet osztrák császárné, magyar királyné második, valódi otthona a gödöllői kastély volt. A kastély a magyar állam koronázási ajándékaként került a királyi pár használatába 1867-ben. Udvartartásának magyar tagjai és Gödöllő lakossága mindig rajongó szeretettel vette őt körül. De mit szeretett a királyné a magyarokban és Magyarországon? Miért ragaszkodott annyira Gödöllőhöz, legkisebb gyermekének magyar neveltetéséhez, mivel töltötte az idejét nálunk és hogyan látták őt a magyar környezet tagjai? Időszaki kiállításunkon Erzsébet királyné magyar kötődéseinek emlékeit, történeteit mutatjuk be – helyenként személyesen "Őfelsége" előadásában! A királyné mítosszá válása már életében megkezdődött. A magyarok eleinte csak az uralkodó feleségét, a szép nőt tisztelték benne, de 1866-tól már a császárral szembeni feszült helyzet oldásaként társadalomlélektani és politikai okai egyaránt voltak annak, hogy Erzsébetben egyre inkább a pártfogójukat kezdték látni. 1898. szeptember 10-én bekövetkezett tragikus halála után Erzsébet emlékét még a hónap végén törvénybe iktatták, s azonnal megkezdődik az emlékhelyek kialakítása országszerte: utcákat, tereket, intézményeket neveztek el róla, s több mint 40 emlékművet és 100 emlékparkot, ligetet létesítettek: "…ne legyen hazánkban város és falu, a melynek nincs Erzsébet szobra, vagy legalább a királyné után elnevezett tere, ligete vagy utczája" – írta a Vasárnapi Ujság 1907 novemberében, 9 évvel a halála után. A kiállítóterem karzatán bepillanthatunk a magyarországi Erzsébet-kultusz alakulásába, emlékeibe, beleértve a szarvasi Erzsébet-liget történetét is. Erzsébet királyné személyes titkai a kiállításban A kiállítás új innovációja az a kifejezetten ide készülő, 12 db, csak QR-kóddal elérhető, rövid, videós tartalom, amelyeken keresztül Erzsébet királyné "személyes tárlatvezetésével" tehetjük a látogatást még élőbbé és emlékezetesebbé. Múzeumpedagógia kicsiknek és nagyoknak A gyerekek részére mesés tartalmakkal is tervezünk, amelyekben a gödöllői kastély mesefigurája, herceg Egérváry Elemér avatja be a kicsiket kastélya legfontosabb történeteibe. A kiállításhoz játéklap is készül, amelynek megfejtéséért "aranytallér" jár. NYITVA TARTÁS: H-V 10:00-19:00 Jegyváltás: nyitástól 18:30-ig a Tessedik Sámuel Múzeum jegypénztárában   További információ
Elolvasom
TITOKZATOS ERZSÉBET-PORTRÉ A DOROTHEUM ÁRVERÉSÉRŐL:

Titokzatos Erzsébet-portré a Dorotheum árveréséről

  a Gödöllői Királyi Kastély új kincse   Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter egyedi céltámogatásával egy eddig ismeretlen Erzsébet-királyné portréval bővült a Gödöllői Királyi Kastély gyűjteménye. A különleges műalkotás Georg Raab, az osztrák császári udvar egyik legjelentősebb portréfestőjének munkája. Aukciós kincs – új műtárgy Gödöllőn A bécsi Dorotheum aukciósház idei Kaiserhaus árverésén a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum egy kivételes alkotással gazdagította gyűjteményét: sikerült megvásárolni egy háromnegyed alakos Erzsébet-portrét, amely eddig a kutatók előtt is teljesen ismeretlen volt. Az alkotás különlegessége, hogy nemcsak hitelesen ábrázolja a magyar díszruhás királynét, hanem alkotója is kivételes: Georg Raab (1821–1885), a császári család egyik legismertebb portréfestője.   Raab – az udvar festője Raab Bécsben született, tanulmányait követően Pestre költözött, majd visszatérve az osztrák fővárosba az arisztokrácia és az udvar kedvenc portréfestőjévé vált. Különösen ismertté vált elefántcsontra festett portréminiatűrjeiről és női tanulmányfejeiről. A császári gyermekeket is megörökítette – Ferenc József íróasztalán a Hofburgban több Raab-kép is állt. Erzsébet királynéról több alkalommal készített portrékat, köztük a bécsi Sisi Múzeumban őrzött koronázási díszruhás ovális mellképet, valamint az 1873-ban smaragd ékszerekkel és báli ruhában ábrázolt festményt, amely alatt a császár 1916-ban örökre lehunyta szemét. A most felfedezett portré A frissen előkerült festmény egy háromnegyed alakos, ovális kompozíció, amely Erzsébetet díszruhában ábrázolja – a hagyomány szerint a ruhát a párizsi Worth divatház készítette. A királyné ebben az öltözetben jelent meg az 1867-es koronázáson is. A festmény szignózott: „G. Raab 1867”, és a korabeli fényképész, Emil Rabending fotói alapján készült, ahogy azt Raab több más munkája esetében is megfigyelhetjük.   Egy új ékkő a kastély gyűjteményében Georg Raab 1885-ben hunyt el. Művészetének jelentőségét jól mutatja, hogy halála után a bécsi Kunstverein emlékkiállítást rendezett, amelyhez maga az uralkodócsalád is 26 művet kölcsönzött – többek között Ferenc József, Erzsébet, Rudolf trónörökös és Mária Valéria személyes gyűjteményéből. Most egy eddig ismeretlen portré csatlakozik e kivételes életműhöz – immár a gödöllői kastély falai között.   A festmény július 2-től megtekinthető a Gödöllői Királyi Kastély állandó kiállításán.
Elolvasom
Múltat őrzünk, jövőt építünk! Önökkel, önökért!

Múltat őrzünk, jövőt építünk! Önökkel, önökért!

2025. május 20-án, kedden megkezdődött nyílászáróink felújítása. A projekt keretében összesen 62 ablak újul meg, melyek többsége a múzeum 1996-os megnyitásakor, az eredeti szerkezetek mintájára készült el. Egyes vasalatok az eredeti nyílászárókból származnak, és a felújítás során továbbra is megőrzésre kerülnek. A munkálatok elsődleges célja az eredeti látvány és szerkezet megőrzése, miközben növeljük az energiahatékonyságot, amely hozzájárul a fenntarthatóbb és környezetbarát működéshez. Az energetikai és szerkezeti megújulás mellett kiemelt figyelmet kap az UV-védelem is: a nyílászárók immár speciális UV-szűrős üvegezéssel készülnek, biztosítva a korszerű és védett környezetet. A felújítás a múzeum fő szárnyát érinti, valamint a többi szárny legrosszabb állapotú ablakait. A munkálatok a díszterem ablakaival kezdődtek, így a nyári hőségben már kellemesebb idő fogadja látogatóinkat. A látogatói élmény zavartalanságának biztosítása érdekében az egyes termek lezárására csak a legszükségesebb esetekben, rövid időre kerül majd sor. A pontos időpontokról minden esetben előzetesen tájékoztatjuk kedves látogatóinkat. A felújítás várható vége: 2025. november Türelmüket és együttműködésüket köszönjük!
Elolvasom
Mammutfenyőnk állapotmegóvása

Mammutfenyőnk állapotmegóvása

    Januári munkálatok a fa körül:  1. Koronaápolás. A legyengültség miatt gombásodó és elszáradt gally-levél részektől szakszerű faápoló munkálatokkal szabadítottuk meg a koronát, 2. Talajlazítás és tápanyagkutas gyökérzóna kezelés. Gyökérzetkímélő talajlazítás (légásó) segítségével a kiszáradt és tömörödött talajt fellazítottuk és szerves anyagot, segítő symbionta gyökérgombát valamint tápanyagot juttatunk a gyökérzóna leromlott talajának javítására, 3. Teraszolt rézsűtelevény kialakítása. A gyökérzet támogatását egymáshoz kapcsolódó szervesanyag és vízciklus optimalizálásával érjük el. Az ehhez kívánatos talajélet beindításához biológiai (televény) és fizikai (teraszok) természetvédelmi-biotechnikai alakítást hajtunk végre. A gyökérzónát lefedő teraszok „támfalait” helyi régebben kiszáradt fák tuskói és ágai alkotják, a teraszok feltöltése (televény kialakítás) érett komposzt és helyi félérett, avaros komposzt feltöltésével történik A Fenti Természet Alapú megoldás az esővíz megtartása és talajba juttatása, valamint a szervesanyag alapú élő talajhálózat (baktériumok, gombafonalak, gyökérszőrök kapcsolat rendszere) kiépülése következtében javulást várunk mammutfenyőnk állapotában. A fenti sürgős beavatkozási rendszert a közeli jövőre tervezett további életfeltételjavító ökológiai lépések követik majd.      
Elolvasom
Tovább

EMLÉKKÉPEK BOLDI Kossuth-díjas szobrászművész és SZMRECSÁNYI BOLDA festőművész időszaki kiállítása

Időszaki kiállítás a gödöllői kastélyban EMLÉKKÉPEK BOLDI Kossuth-díjas szobrászművész és SZMRECSÁNYI BOLDA festőművész időszaki kiállítása
Elolvasom

Hírlevél feliratkozás - aktuális programkínálatunk


Kövessen bennünket a közösségi médiában!

Nyitva tartás

hétfő-vasárnap 10:00-18:00 Kassza 17:00-ig


Kapcsolat

Telefonszám:+36 30 / kattintson
E-mail cím:kattintson

 

              Sisi  European Royal Residences           

Egérváry Elemér