Hétfő-Péntek: 10:00-17:00  Szombat-Vasárnap: 10:00-18:00 +36 30 / kattintson

Óvóhelyek a gödöllői kastélyban

HU EN DE
Királyi Kastély

Óvóhelyek a gödöllői kastélyban

Óvóhelyek a gödöllői kastélyban


 
A gödöllői kastély történetében a fényes királyi korszak után 1920-tól egy újabb mozgalmas időszak következett: az épületegyüttes Horthy Miklós (1868-1957) kormányzó rezidenciája lett egészen 1944-ig. Horthy és családja hosszabb időt augusztusban töltött itt, de a vadászati szezonban számos előkelő vendéget, pl. Edward walesi herceget, magyar és külföldi arisztokratákat, és politikusokat is vendégül látott.. A kastély rendszeres nyaralóhelye volt a Testőrség, a Kabinetiroda és a Katonai Iroda dolgozóinak és azok családtagjainak.
A Horthy-korszak idején a kastélyban a levéltári anyagok tanúsága szerint nem történtek jelentősebb átalakítások és bővítések. A rendszeres karbantartás mellett csupán a szobák komfortosságát növelték fürdőszobák kialakításával, valamint kiépítették a telefonhálózatot. (A kastélyban 1943-ban 38 telefonmellék volt) Ekkor épült a sportot kedvelő kormányzó és környezete számára az úszómedence fürdőházzal a kastélyparkban, valamint egy nagyméretű szökőkút a díszudvar közepére.
A II. világháború azonban jelentősen befolyásolta a kastély mindennapi életét is. Gondoskodni kellett a kormányzó és családja, a hivatalnokok és a személyzet biztonságáról. A kastély 4. és 5. épületszárnyai (főhomlokzat és Ferenc József-szárny) alatt lévő pincék talaját egy szintre hozták és válaszfallal több részre osztották, ezekben alakítottak ki légoltalmi óvóhelyeket. Egy 1944-es helyszínrajz pontosan mutatja, hogy az egyik pince-alagutat egy K-Ny irányú rövid ággal meghosszabbították, ami egészen a királyné kertjénél lévő barokk-kori nyíláshoz vezetett.
            Az óvóhelyeket úgy alakították ki, hogy veszély esetén biztosították az azonnali igénybevételt. Felszerelték riasztókészülékekkel, víztartályokkal, homokkal az esetleges oltáshoz, gondoskodtak a világításról, kötszerek, fertőtlenítőszerek és más tárolandó anyagok elhelyezéséről, megoldották a vízpótlást, valamelyest a szellőzést és a gázvédelmet is. A berendezés egészen egyszerű volt: padok és asztalok, melyek számát később az egyre növekvő létszámhoz próbálták igazítani. A kastély és melléképületeiben lakók és hozzátartozóik elsőbbséget élveztek. Létszámukról állandó nyilvántartást vezettek, és pontosan meghatározták, hogy légiriadó esetén kinek melyik menedékhelyre kell mennie.
            1944 szeptemberében összesen 8 óvóhely volt a kastélyban, ezek befogadóképessége 10 és 80 fő között volt a termek nagyságától függően. A háború előrehaladtával a létszámot maximálisra növelték, így a kezdeti 331 fő helyett 408 főnek tudtak oltalmat adni. Bár így is előfordult, hogy a legszárazabb, a 2. számú óvóhelyen az 53 fő helyett 150 személy tartózkodott. A zsúfoltság abból is adódott, hogy a Koronauradalom személyzete és hozzátartozói, valamint Gödöllő lakosságának egy jelentős része is a kastély falai között keresett menedéket.
 
            1944 nyarán kezdtek építeni Horthy Miklós családja és közvetlen környezete számára egy bombabiztos bunkert az Erzsébet királyné előkertben. Miklósváry főmérnök 1944. augusztus 8-én terjesztette be az építési javaslatot. A 20 fő befogadására alkalmas bunker tervét Dr. Csonka Pál (1896-1987) építészmérnök, műegyetemi ny. r. tanár készítette, a munkálatok elvégzésére Sorg Antal építési vállalkozó tett ajánlatot. A tervet és a kivitelezési ajánlatot szakszerű ellenőrzés után elfogadták.
A föld alatt kb. 10 méter mélyen lévő bunker (amely részben az Erzsébet királyné számára épített veranda alatt húzódik) falai kb. 170 cm széles vasbetonból készültek. Két bejárata volt, mindkettőt közel 20 cm vastagságú nehéz fémajtók zárták. Az egyik lejáró a kastély földszintjéről, Erzsébet királyné egykori csigalépcsős szobájából vezetett egy hosszú és keskeny, alagútszerű folyosón a föld alá. A másik, az előkertből nyíló, felszíni kb. 2 m magas bejárat vasbeton tömbjét földdel fedték be és füvesítették.
A 70 négyzetméteres óvóhely két nagyméretű helyiségből, latrinából és egy, valószínűleg tárolásra alkalmas raktárból állt, belső kialakítása nagyon egyszerű volt. A belsőépítészeti tervek szerint a berendezés asztalokból és székekből állt, és tényleges használata esetén a kormányzó részére valószínűleg telekommunikációs-híradástechnikai eszközöket is ide telepítettek volna. A levéltári források szerint az óvóhely a front ideérkezésekor, 1944 decemberében még nem volt készen. Horthy Miklós, akit családjával együtt 1944 október közepén Németországba hurcoltak a bunkert soha sem használta.
A kastélyt 1944-ben német, majd orosz katonák szállták meg, katonai kórház is működött benne. Majd 1949 végén ismét szovjet csapatok foglalták el a kastély déli részét: az egykori Rudolf-szárnyat, a lovardát, az istállókat, a kocsiszín és a sörház épületegyüttesét, valamint a park déli részét. A kastélybeli szovjet katonai bázis vegyvédelmi, híradós és repülőgép-javító alakulatokból állt, folyamatosan 120-200 fős sorállománnyal és 20-25 tiszttel. Az óvóhelyek további használatáról ekkortól nincsenek adataink.


Az 1990-es évek elején elkezdődő állagmegóvási és később helyreállítási munkálatok során, 1996 tavaszán a déli előkertben elbontották a bunker felszíni betontömbjét, hogy a két előkertet a királyi korszaknak megfelelően lehessen helyreállítani.
A felújítás során elhárították a vízbeszivárgást, megoldották a biztonságos szellőzést. A falak vakolása közben a nagyobbik helyiségben érdekes, az 1940-es évekből származó falfestés-díszítést találtak, melyet restauráltak. A műszaki rekonstrukció befejezése után 2011-ben a nagyközönség számára is látogathatóvá vált  Horthy Miklós elfeledett óvóhelye.
 
(A cikk Dr. Dávid Ferenc művészettörténész kutatási dokumentációjának és a Magyar Országos Levéltár anyagainak felhasználásával készült.)
                                                                                                         

Kaján Marianna

Aktuális

Hírek és információk

Karbantartási időszak

Karbantartási időszak

        Megértésüket és türelmüket köszönjük!  
Elolvasom
Húsvét

Ibolya Nap - Húsvét a kastélyban

Idén is színes programkínálattal várjuk a kedves érdeklődőket az Ibolya Nap – Húsvét a kastélyban elnevezésű családi napjainkra!   A rendezvény 6 éves kortól 1.000Ft értékű sétálójegy megvásárlásával látogatható! A SÉTÁLÓJEGY EGYBEN KEDVEZMÉNY KUPON, mely a megvásárlás napján az értékének megfelelően a következő szolgáltatásokra váltható be: - állandó kiállítás belépőjegye - időszaki kiállítás belépőjegye - meseelőadás belépőjegye - ajándékboltban 5.000Ft feletti vásárlás esetén - kastély kávézóban 5.000Ft feletti vásárlás esetén - Pálmaház Kertészet és Herbáriumban 5.000Ft feletti vásárlás esetén - kastély nosztalgia fotóműtermében - a megjelölt kézművesek termékeinek megvásárlása esetén - vendéglátó egységekben történő vásárlás esetén
Elolvasom
DEMÓ 6

DEMÓ 6 „Reformkor és szabadságharc”

Kik voltak a szabadságharc szuperhősei? Hogy zajlott egy reformkori országgyűlés? Milyen volt a közlekedés, a gasztronómia vagy éppen a divat a 19. század közepén? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük együtt a válaszokat a Digitális Edukációs Múzeumi Órák 6 online élménynapon, ahol a diákok találkozhatnak Petőfi Sándor alakjával türelemüvegbe rejtve, érdekességeket tanulhatnak a reformkori emberek mindennapjairól, egy kreatív matekfeladatban krajcárt számolhatnak, összekeveredett versrészleteket bogozhatnak ki vagy éppen a magyar katonai térképészetben merülhetnek el. A korábbi sikerek után az  Örökség Kultúrpolitikai Intézet és a  Felelős Szülők Iskolája  közös szervezésében immár a 6. alkalommal kerül megrendezésre a Digitális Edukációs Múzeumi Órák rendezvény. Az online múzeumpedagógiai eseményt március 13-án tartják a virtuális térben. 2023 tavaszán a program tematikája a reformkor és a 1848-49-es forradalom és szabadságharc lesz. A szervezők több mint 20 múzeum feladatait és játékait gyűjtik össze korosztályi bontásban általános iskolás, valamint középiskolás diákok számára. A program ingyenes, a jelentkezés az alábbi oldalon érhető el: DEMÓ 6 regisztráció. Az előző években töretlen népszerűségnek örvendő Digitális Edukációs Múzeumi Órák sorozat legújabb eseményén a fókusz ezúttal a reformkor és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc témáján lesz. A DEMÓ 6 napon a szervezők célja az iskolai tantárgyi ismeretek projekt alapú tematikus összegzése és a témában való elmélyülés a múzeumi tartalmak élményszerű felhasználásával XXI. századi digitális eszközökkel.   „Az elmúlt években sokat kísérleteztünk azzal, hogy a DEMÓ napok keretében a múzeumok által készített sokszínű digitális múzeumpedagógiai tartalmakat gyűjtöttünk csokorba, rendszereztük korosztályi és tematikus bontásban, majd tettük széles körben elérhetővé. Az eddigi tapasztalataink és a visszajelzések egyértelműen megmutatták számunkra, hogy erre a virtuális tudásmegosztásra és tartalmi bázisra óriási szükség és igény van. A múzeumpedagógia digitálisan nagyon is működik és könnyen integrálható mind az általános, mind a középiskolai oktatásba. Nagy öröm és hálás feladat számunkra immár 6. alkalommal azon dolgozni, hogy több mint 20 múzeum oktatási célú tartalmait gyűjtsük össze és tegyük elérhetővé a pedagógusok számára határon innen és túl.” – fogalmazott Makranczi Zsolt, a Mozaik Múzeumtúra program vezetője.   A változatos múzeumpedagógiai tartalmak és játékok korosztályi bontásban, egy rövid regisztrációt követően minden pedagógus számára ingyenesen elérhetőek lesznek virtuális feladatsorok formájában március 13-án, a DEMÓ 6 napon, illetve a későbbiek folyamán is szabadon használhatóak majd oktatási célból. Minden korosztály számára Balatoni József, Jocó bácsi különleges online történelem órájával indul a nap, aki a Mozaik Múzeumtúra és a DEMÓ szakmai házigazdája. A diákok betekintést nyerhetnek majd abba, hogy miről szól a reformkor, miért is ennyire jelentős a magyar történelemben, mindezt Széchenyi István személyiségén, az ő történelmi alakján, cselekedetein keresztül. Természetesen előkerülnek azok a híres helyszínek, intézmények is, amelyek létrehozásában óriási szerepet vállalt, mint a Lánchíd, Magyar Nemzeti Múzeum, Casino, Lovi, Magyar Tudományos Akadémia.   „Azt szeretem legjobban ebben a programban, hogy hihetetlenül sokrétűek a digitális múzeumpedagógiai tartalmak. A résztvevő diákok úgy tanulhatnak játékosan, hogy közben a digitális kompetenciáik, a problémamegoldó- és együttműködési készségük, kritikai gondolkodásuk is fejlődik a feladatok által, amelyek igen meghatározóak a XXI. század oktatásában. Örömmel várjuk azon pedagógusok regisztrációját, akik 3-12. évfolyamos diákjaik számára szeretnének egy rendhagyó és unikális, virtuális múzeumi élményekkel teli oktatási napot szerezni.”  – részletezi Vargacz Alexandra, a Felelős Szülők Iskolája ügyvezetője, a Digitális Edukációs Múzeumi Órák szervezője.  
Elolvasom
Új színházi évad

2023-as színházi évad

A gödöllői Kastélyszínház 2023-ban is változatos színdarabokkal készül! Rómeó és Júlia? Gázláng pszichothriller? Vagy a Négyszögletű Kerek Erdő?   JEGYVÁSÁRLÁS
Elolvasom

Hírlevél feliratkozás - aktuális programkínálatunk


Kövessen bennünket a közösségi médiában!

Nyitva tartás

hétfő-péntek 10:00-17:00  pénztár zárás 16:00

szombat-vasárnap  10:00-18:00  pénztár zárás 17:00


Kapcsolat

Telefonszám:+36 30 / kattintson
E-mail cím:kattintson

 

              Sisi  European Royal Residences