A Gödöllői Királyi Kastély Múzeum gyűjteménye 2019 őszén egy kuriózumnak számító műtárggyal gazdagodott. A 21. Szegedi Könyvárverésen sikerült megvásárolni Jókai Mór: Az élet komédiásai című, 1876-ban megjelent regényének II. kötetét (III-IV. könyv), Erzsébet királyné egykori könyvtárának egyik példányát.
A könyv egyedi, kék selyemripsz kötéssel Méhner Vilmos budapesti könyvkötészetében készült, aranyozott „Erzsébet királynénak” felirattal, fölötte királynéi koronával díszítve, aranyozott élmetszéssel. A könyv előzéklapja fehér selyemmel díszített.
A magyar nép iránti erős rokonszenv hatására Erzsébet királyné megtanult magyarul, és szívesen olvasta magyar szerzők műveit. Jókai Mór regényei körül a Kárpáthy Zoltán volt a kedvence. A neves író több alkalommal részesült abban a megtiszteltetésben, hogy fogadta őt Erzsébet a budai várpalotában. Első alkalommal 1869. április 11-én Jókai a Szerelem bolondjai című regényét vitte el személyesen a királynénak.
A korabeli források szerint Jókai a későbbiekben is rendszeresen maga adta át új regényeit Erzsébetnek. Így történt ez 1876. január 30-án is, amikor ugyancsak a budai várban fogadta a királyné az elismert írót, aki az Athenaeum Könyvkiadó gondozásában megjelent Az élet komédiásai című legújabb három kötetes regényét – Erzsébet családi színeivel díszítve: kék selyem kötésben és díszes fehér színű tokban – vitte el személyesen a felséges asszonynak. E regényt előszavában a királynénak ajánlotta: „Ő császári és királyi Felségének Erzsébet ausztriai császárnénak, Magyarország koronás királynéjának legmagasabb kegyteljes engedelmével legmélyebb hódolattal ajánlja a szerző.”
Erzsébet lakosztályában fogadta az írót, a királyné az ekkor két napja elhalálozott Deák Ferencet gyászolta. Jókait is előre figyelmeztették, hogy ne díszruhában, hanem egyszerű ruhában jelenjen meg. „Ő Felsége sima fekete ruhát viselt egyszerű dísszel s lábainál fehér newfoundlandi kutyája feküdt. A királyné első szava az volt: »Lássa, minő szomorú napokra jutottunk.« Aztán beszélt Deákról, ki oly sokat szenvedett, kérdezősködött utolsó napjairól s halálát pótolhatatlan veszteségnek mondta. Csak aztán tért át a regényre, melynek ajánlását elfogadta; kérdé, mennyi idő alatt ír egy ilyen regényt, s a könyvet kivéve tokjából, megígérte, hogy el fogja olvasni.”– írta a Fővárosi Lapok 1876. február 8-án.
A szövevényes, sokszereplős regény – melynek főszereplője Zárkány Napóleon – megjelenésekor nagy feltűnést keltett, mert Jókai kétféle befejezést írt: egy tragikust és egy megnyugtató, boldog befejezést. A mű utolsó mondata így hangzik: „A tisztelt olvasó és olvasónő tetszésére bízzuk, hogy válassza a két változat közül azt, amelyik a kedélyéhez jobban illik.”
A királyné halála után budai várbeli lakosztályának könyvtárából Mária Valéria főhercegnő ajándékaként 219 db könyv az Erzsébet Királyné Emlékmúzeumba került, többek között Petőfi Sándor, Arany János, Vörösmarty Mihály, Kisfaludy Károly, Jókai Mór művei.
A Gödöllői Királyi Kastély Múzeum gyűjteményét gazdagító kötetben megtalálható az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum pecsétje és leltári száma. A budai palota súlyos bombázásokat szenvedett el a II. világháború során. Az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum gyűjteményének nagy része is ekkor semmisült meg vagy tűnt el, így Jókai regénye is valószínűleg 1945-ben került ki a gyűjteményből, és az utókor szerencséjére átvészelte a háborús eseményeket.
Kaján Marianna
