hétfő–vasárnap: 10:00-18:00 +36 30 / kattintson

Grassalkovich II. Antal barokk színháza

HU EN DE
Királyi Kastély

Grassalkovich II. Antal barokk színháza

Grassalkovich II. Antal barokk színháza


2003 augusztusára újabb impozáns épületszárny felújítása készült el a Gödöllői Királyi Kastélyban. A látogatók a királyi lakosztályokon, az Erzsébet királyné emlékkiállításon, valamint a Grassalkovichok korát bemutató állandó kiállításon kívül immár a helyreállított barokk színházat is megtekinthetik.
A kastélyszínház története még a XVIII. század utolsó harmadában kezdődött. A kastély építtetőjének, Grassalkovich I. Antalnak (1694-1771) hasonnevű fia, II. Antal (1734-1794) 1782 és 1785 között hajtott végre átalakítási munkálatokat a gödöllői kastélyon. Az ekkor történt átépítésekhez kapcsolható a színház kialakítása is, amelynek a herceg nem emeltetett új épületrészt, hanem a kastélyegyüttes második U alakjának déli részén elhelyezkedő, szépen dekorált szárnyát használta fel. Ebben a szárnyban korábban I. Antal barátjának, gróf Migazzi Kristóf váci püspök, bécsi bíboros érseknek állandó vendégszobái helyezkedtek el. A födémek elbontásával egy hatalmas - 24,5 méter hosszú, 8 méter széles és 9,5 méter magas, mintegy 2000 légköbméteres - teret nyertek, melyet az ún. proszcénium fal osztott ketté, a 13 méter hosszú nézőtérre és a 11 méter mély színpadra. A Színház hazánk legrégebbi fennmaradt újkori kőszínháza, hiszen előbb nyitotta meg kapuit, mint a budai karmelita templomból 1787-ben, Kempelen Farkas kezdeményezésére kialakított Várszínház.
A kastélyszínház első említése 1785-ből való, Christoph Seipp német színigazgató ekkor megjelent útleírásában érdekes képet fest Gödöllőről:
„Azt tanácsolom az utazónak - írja -, hogy vegyen bérkocsit, utazzék Pécelre és tekintse meg Ráday báró ritka magánkönyvtárát. Ott nagyon szívesen fogadják és mindenre megfelelő választ kap, amire csak kíváncsi. Onnan vitesse magát Gödöllőre és ha Eszterházát már látta, akkor győződjék meg újból egy magyar mágnás szerencséjéről Grassalkovich herceg kastélyában. Ha már betelt a műalkotásokkal (a természet keveset nyújtott a környéken, de ezen ott helyben rögtön segít, csak inteni kell neki), amelyekre rányomta bélyegét a herceg és felesége, Eszterházy herceg egyik leányának az ízlése, akkor kipiheni magát a színházban. A budai és pesti színtársulatok felváltva játszanak Gödöllőn, egész nyáron, a herceg költségére. A zenét a herceg saját zenekara szolgáltatja. Érdekes megjegyezni, hogy ez a herceg az Esterházy herceg példáját követte, hogy zenekarából pontról pontra példamutató zenekart csináljon (mert ez a sajátos az Eszterházy zenekarban), hogy a zene, amely Magyarországon számos lovaggal nagy veszteséget szenvedett, ne szűnjék meg teljesen ebben az országban."
A kastély színháza ún. idényszínházként működött, amely csak a hercegi udvar gödöllői tartózkodása idején adott előadásokat. Grassalkovich II. Antal ugyanis többnyire Pozsonyban és Pozsonyivánkán, illetve Bécsben tartózkodott, s évente csak néhány hétre vagy hónapra jött Gödöllőre. (A herceg nemcsak Gödöllőn, hanem a pozsonyi és az ivánkai kastélyában is alakíttatott ki színházat.)
 A fellépő színészek nevét nem ismerjük, de a megmaradt forrásokból tudunk három színigazgatóról, akik társulatukkal a gödöllői színházban előadásokat tartottak: Johann Peter Mayer, aki Pozsonyban, Eszterházán és Pesten játszott társulatával, s egy ideig a gödöllői kastélyszínházat is vezette. Ez feltehetően pesti tartózkodása idejére, 1783-ra eshetett, amikor is fölváltva játszhatott a két színházban. Franz Jakob Scherzer, aki Adam von Aauersperg herceg bécsi magánszínházában, majd Bécs külvárosi színházaiban játszott, egy a győri tanácshoz 1788-ban intézett beadványában hivatkozik Grassalkovichra. Kötelezi magát, hogy a győri nyári színház bérét megfizeti, akár játszik benne, akár nem „solange ich bey Ihro Durchlaucht Fürst Grisalkowitz spiele". Scherzer tehát egész nyárra bérelte ki a faszínházat, de felváltva játszott Győrött és Gödöllőn. A harmadik színigazgató, akinek gödöllői működéséről tudunk, Philipp Berndt, aki Kassán, Kolozsvárott, Sopronban működött huzamosabb ideig, s megpályázta a győri színházat is. 1792. augusztus 23-án kelt beadványában a jövő év nyári idényét kérte Győr városától húsvéttól Szent Mihály napjáig. Kötelezte magát, hogy akkor is megfizeti a bért, ha egy-két hónapra el is utazik „zum Fürsten Kraschalkowitz nach Gethele".
Scherzer és Berndt ajánlataiból következtethető, hogy a gödöllői vendégjátékok tekintélyes jövedelmet biztosítottak a színigazgatóknak, akik távollétük idejében is hajlandók voltak megfizetni az addig üresen álló győri színház bérét. A társulatok minden bizonnyal azokat a darabokat játszották, amelyeket az ország más városaiban, polgári közönség előtt is bemutattak.
E három színigazgató működési adataiból a főúri színházak rendszerének egy különleges változatával ismerkedhetünk meg. Az Esterházy- és Erdődy-féle állandó, egész éven át lekötött színtársulatokkal szemben, ezek csak idényszerűen, néhány hónapos időszakban, többnyire a főúr nyári tartózkodása alatt játszanak a kastélyszínházban, míg az év nagyobb részét valamelyik városban, vagy városokban töltik.
A gödöllői színház egy adott épületrész átalakításával készült, az illúziókeltés fölényes tudásával, a terek, színek, fények és anyagok pontos megválasztásával. A nézőtér keskeny, magas tere és a színpad viszonylag kis mérete „tágítására" elsősorban a nézőtér kifestése szolgált, amely kulisszaszerűen mintegy megismételte a színpad díszleteit. A hosszfalakon öt, szerkesztésében a római kompozit oszloprendre visszavezethető félpillér látható, közeiket keskenykeretezésű tükrök töltötték ki. A - II. Antal korának megfelelő - klasszicizáló későbarokk festés részletgazdag, vidám színekkel készült.
A színház hátsó részét a karzatok foglalták el, kettős páholysorral a hercegi család és a házi tisztek számára. A nézősereg (mintegy 100 fő) számára a földszintet rendezték be: zártszékek, azok mögött pedig a rendes ülőhelyek helyezkedtek el. A nézőtérnek két bejárata volt, az egyik közvetlenül a kert felől, a másik pedig a karzat alatt. A nézők ülőhelyei és az előszínpad között helyezkedett el a zenekar úgy, hogy a nézők elláthattak a fejük felett a másfél méter magasságban kezdődő színpadra. A herceg saját, 24 fős állandó zenekart is fenntartott, amely gyakran az Esterházy-zenekarral együtt lépett fel. A zenekar vezetője Druschetzky György, az 1790-es koronázási mű zeneszerzője volt.
A gödöllői színház túlélte a Grassalkovich család utolsó férfi tagját, III. Antalt (1771-1841) is, és egészen a kiegyezésig fennállott. Egy szemtanú leírása alapján elég részletes képet kapunk a herceg csődbejutása óta használaton kívül álló színházról. Odrobenyák Nepomuk János gödöllői adminisztrátor, majd plébános ismerteti közvetlen élményei alapján 1872-ben megjelent, Gödöllő hajdan és most c. monográfiájában. A gödöllői kastély harmadik déli szárnyáról így ír:
„Ezen épületszárny végében állott a színház egy kerti és egy az alsó folyosóból való bejárással, kettős páholysorral, az egyik a mezzaninból való bejárással a gróf, illetőleg a hercegi család, a másik a Cardinális gangból való bejárással a házi tisztek számára. Az egész színház oly terjedelmes volt, hogy átalakításkor 15 szoba került ki belőle. A legutolsó időben is mikor a por és a szú fölötte megviselte, még igen jó benyomást tettek a nézőre a szép függöny és virágos színfalak. A színpad oly terjedelmes volt, hogy nagy darabok előadására is alkalmas és elég tág volt. A nézők számára a földszinten voltak berendezve a zártszékek, azok mögött pedig rendes ülőhelyek. A színpad és a közönség között volt a zenekar. Szóval ezen színház minden szükséges kellékkel el volt látva, s kényelemmel és ízléssel berendezve. Mily gyakran, s hányszor tartattak benne előadások, arról a hagyomány mélyen hallgat, de amennyiben a várkastélyban az élet elég mozgalmas és vidor volt, egész az utolsó herceg csőd alá jutásáig, föltehető, hogy erre is nagy gond és sok költség fordíttatott. A színház déli oldalához, illetve a déli szárny végéhez csatolva van a lovarda..."
Grassalkovich III. Antal hanyatló éveiben, s az utána következő tulajdonosok idején a színházra az elmúlás árnyéka borult. Fennállásának utolsó esztendejében még végigjárta a kastélyt a Vasárnapi Újság riportere és a következő elégikus sorokkal búcsúzott a pusztuló színháztól: „Az egész nyomasztó hatást gyakorol a nézőre, mit leginkább akkor érezni, midőn a sok szobán végig, az elhagyott színházba lép az ember, melyen már közel 50 éve nem játszott senki. Hideg, puszta színpad, ráncos színfalak, lecsüngő függönnyel, porlepte székekkel, színehagyott páholyokkal."
A gödöllői kastélyszínház története a kiegyezés esztendejében ért véget. 1867. március 22-éna magyar kormány 1 840 000 Ft-ért megvásárolta (majd koronázási ajándékként az uralkodó pár rendelkezésére bocsátotta) a kastélyt és környékét. A Színházmegszüntetése az átépítések során következett be. A karzatot és a színpadot elbontották. A színházteret két födém behelyezésével három szintre osztották, s a szinteken - a királyi udvar igényeinek kielégítése miatt - 15 vendégszobát alakítottak ki. A pince a szolgaszemélyzet használatába került. Az ekkor még meglévő egykori díszleteket - sok egyéb berendezési tárggyal együtt - elárverezték.
 A barokk színház előkerülése egy véletlennek köszönhető. 1986 őszén a feltárást egy kisebb falkép-részlet előbukkanása indította el, miután leszakadt a födém egy része és a szovjet parancsnokság kiürítette az épületszárnyat. A helyreállítási pontos menetének kidolgozásához a helyszín alapos vizsgálatán kívül a szakirodalom áttekintésére, levéltári kutatásra és az analógiaként számításba vehető, mai napig is eredeti állapotukban meglévő európai barokk színházak tanulmányozására (Českŷ Krumlov, Drottningholmi Királyi Színház) is szükség volt. A felmérés és a falkutatás eredményeinek birtokában, Staud Géza színháztörténész útmutatásai alapján készült el az elvi rekonstrukció, amely bemutatta, milyen is lehetett egykor a színház. Mindezek után, 2002 nyarán kezdődhettek meg a helyreállítási munkálatok.
A színpad méreteiből, a gerendahelyek nyomából egyértelműen megállapítható volt, hogy a színpadon a kulisszák 3 utcát képeztek és 3 színhez szükséges kulissza volt egyszerre felhelyezhető. Ebből természetesen adódott a színpadképet felülről kiegészítő, befüggesztett szuffiták száma is. A színpad alatt kialakuló tér valószínűvé tette a mozgató mechanizmus elrendezését.
A helyreállítás során a mai színházi működés igényeihez méretezett, új funkcionális háttér épült - részben a színpad, részben a kert alá. Az öltözőket, mosdókat, díszlet- és jelmezraktárakat (melybe egy díszletmozgató lift viszi le a tárgyakat), valamint a gépészet helyiségeit - két új szint utólagos beépítésével - a föld alatt helyezték el. A mai kor követelményei miatt és a műemlék teljességének megőrzése érdekében azonban néhány helyen eltér a rekonstrukció az eredetitől: villanyvilágítás, légkondicionálás épült be, és az egykori színpad alatti mechanikát korszerű gépi vezérléssel egészítették ki.
A rekonstrukció elkészültével, 2003. augusztus 8-án ismét felcsendülhetett a zene a Gödöllői Barokk Kastélyszínházban. A nyitóelőadáson Händel Iulius Caesar című operáját mutatta be a Magyar Állami Operaház társulata, nagy sikerrel.


Dr. Papházi János

Ajánlatkérés

Vegye fel velünk a kapcsolatot, kollégánk hamarosan felkeresi megadott elérhetőségein!

Aktuális

Hírek és információk

Group 'n' Swing Gödöllőn

Group'N Swing Cabaret Extravaganza Koncertshow

A Fonogram díjas Zenekar mindig kiemelkedő helyet foglalt el a hazai zenei palettán és megtiszteltetéssel tudhatja magának a szakma és a közönség egybehangzó elismerését. Koncertjeiket a kiemelkedő zenei minőség, a sodró lendületű tánckoreográfiákkal támogatott showelemek, felhőtlen jókedv, és a közönségüket magával ragadó pozitív energia fémjelzik. Mujahid Zoltán kiemelkedő énekesi tudásával, energikus színpadi jelenlétével, elegánsan intelligens műsorvezetési stílusával teszi igazán teljessé a “show szakértői”-ként elhíresült hangszeres kiválóságokat. A hazai és nemzetközi zenei színtéren is egyaránt kuriózumnak számító gondosan megkoreografált színpadi showműsor felejthetetlen élményt nyújt közönségüknek. A négy fős fúvósszekció nem csak a big band-es akusztikus hangzásért felelős, hanem az énekes frontemberrel és a zongorista showman-nel karöltve, a táncos koreográfiák megvalósításának szerves résztvevői is. A zenekar minőségi védjegye a közel 60 saját dala mellett, a legnagyobb világslágerek saját arculatukra/hangzásukra alakított interpretációja. A teljesség igénye nélkül, ízelítő az említett ikonikus slágerekből: The Queen: Don’t stop me now, Elton John: I’m still standing, Cee Lo Green: Forget you, Michael Bublé: Feelin’ good, Marvin Gaye: Ain’t no mountain high enough, Stevie Wonder: I wish, I just called to say I love you, Renato Carosone: Americano, Frank Sinatra: New York, Ray Charles: Georgia on my mind… A korszakok és stílusok sokszínűsége miatt, koncertjeik valamennyi korosztály számára élményekben gazdag, rendkívül sokszínű szórakozást nyújtanak. A Group’N’Swing Zenekar büszkén képviselte hazánk zenei sokszínűségét Dubajban a Világkiállításon, 2022 januárjában. Ennek eredménye képpen meghívást kaptak a 2025-ben Osakában, Japánban tartandó Világkiállításra is.
Elolvasom
TITOKZATOS ERZSÉBET-PORTRÉ A DOROTHEUM ÁRVERÉSÉRŐL:

Titokzatos Erzsébet-portré a Dorotheum árveréséről

  a Gödöllői Királyi Kastély új kincse   Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter egyedi céltámogatásával egy eddig ismeretlen Erzsébet-királyné portréval bővült a Gödöllői Királyi Kastély gyűjteménye. A különleges műalkotás Georg Raab, az osztrák császári udvar egyik legjelentősebb portréfestőjének munkája. Aukciós kincs – új műtárgy Gödöllőn A bécsi Dorotheum aukciósház idei Kaiserhaus árverésén a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum egy kivételes alkotással gazdagította gyűjteményét: sikerült megvásárolni egy háromnegyed alakos Erzsébet-portrét, amely eddig a kutatók előtt is teljesen ismeretlen volt. Az alkotás különlegessége, hogy nemcsak hitelesen ábrázolja a magyar díszruhás királynét, hanem alkotója is kivételes: Georg Raab (1821–1885), a császári család egyik legismertebb portréfestője.   Raab – az udvar festője Raab Bécsben született, tanulmányait követően Pestre költözött, majd visszatérve az osztrák fővárosba az arisztokrácia és az udvar kedvenc portréfestőjévé vált. Különösen ismertté vált elefántcsontra festett portréminiatűrjeiről és női tanulmányfejeiről. A császári gyermekeket is megörökítette – Ferenc József íróasztalán a Hofburgban több Raab-kép is állt. Erzsébet királynéról több alkalommal készített portrékat, köztük a bécsi Sisi Múzeumban őrzött koronázási díszruhás ovális mellképet, valamint az 1873-ban smaragd ékszerekkel és báli ruhában ábrázolt festményt, amely alatt a császár 1916-ban örökre lehunyta szemét. A most felfedezett portré A frissen előkerült festmény egy háromnegyed alakos, ovális kompozíció, amely Erzsébetet díszruhában ábrázolja – a hagyomány szerint a ruhát a párizsi Worth divatház készítette. A királyné ebben az öltözetben jelent meg az 1867-es koronázáson is. A festmény szignózott: „G. Raab 1867”, és a korabeli fényképész, Emil Rabending fotói alapján készült, ahogy azt Raab több más munkája esetében is megfigyelhetjük.   Egy új ékkő a kastély gyűjteményében Georg Raab 1885-ben hunyt el. Művészetének jelentőségét jól mutatja, hogy halála után a bécsi Kunstverein emlékkiállítást rendezett, amelyhez maga az uralkodócsalád is 26 művet kölcsönzött – többek között Ferenc József, Erzsébet, Rudolf trónörökös és Mária Valéria személyes gyűjteményéből. Most egy eddig ismeretlen portré csatlakozik e kivételes életműhöz – immár a gödöllői kastély falai között.   A festmény július 2-től megtekinthető a Gödöllői Királyi Kastély állandó kiállításán.
Elolvasom
Múltat őrzünk, jövőt építünk! Önökkel, önökért!

Múltat őrzünk, jövőt építünk! Önökkel, önökért!

2025. május 20-án, kedden megkezdődött nyílászáróink felújítása. A projekt keretében összesen 62 ablak újul meg, melyek többsége a múzeum 1996-os megnyitásakor, az eredeti szerkezetek mintájára készült el. Egyes vasalatok az eredeti nyílászárókból származnak, és a felújítás során továbbra is megőrzésre kerülnek. A munkálatok elsődleges célja az eredeti látvány és szerkezet megőrzése, miközben növeljük az energiahatékonyságot, amely hozzájárul a fenntarthatóbb és környezetbarát működéshez. Az energetikai és szerkezeti megújulás mellett kiemelt figyelmet kap az UV-védelem is: a nyílászárók immár speciális UV-szűrős üvegezéssel készülnek, biztosítva a korszerű és védett környezetet. A felújítás a múzeum fő szárnyát érinti, valamint a többi szárny legrosszabb állapotú ablakait. A munkálatok a díszterem ablakaival kezdődtek, így a nyári hőségben már kellemesebb idő fogadja látogatóinkat. A látogatói élmény zavartalanságának biztosítása érdekében az egyes termek lezárására csak a legszükségesebb esetekben, rövid időre kerül majd sor. A pontos időpontokról minden esetben előzetesen tájékoztatjuk kedves látogatóinkat. A felújítás várható vége: 2025. november Türelmüket és együttműködésüket köszönjük!
Elolvasom
Mammutfenyőnk állapotmegóvása

Mammutfenyőnk állapotmegóvása

    Januári munkálatok a fa körül:  1. Koronaápolás. A legyengültség miatt gombásodó és elszáradt gally-levél részektől szakszerű faápoló munkálatokkal szabadítottuk meg a koronát, 2. Talajlazítás és tápanyagkutas gyökérzóna kezelés. Gyökérzetkímélő talajlazítás (légásó) segítségével a kiszáradt és tömörödött talajt fellazítottuk és szerves anyagot, segítő symbionta gyökérgombát valamint tápanyagot juttatunk a gyökérzóna leromlott talajának javítására, 3. Teraszolt rézsűtelevény kialakítása. A gyökérzet támogatását egymáshoz kapcsolódó szervesanyag és vízciklus optimalizálásával érjük el. Az ehhez kívánatos talajélet beindításához biológiai (televény) és fizikai (teraszok) természetvédelmi-biotechnikai alakítást hajtunk végre. A gyökérzónát lefedő teraszok „támfalait” helyi régebben kiszáradt fák tuskói és ágai alkotják, a teraszok feltöltése (televény kialakítás) érett komposzt és helyi félérett, avaros komposzt feltöltésével történik A Fenti Természet Alapú megoldás az esővíz megtartása és talajba juttatása, valamint a szervesanyag alapú élő talajhálózat (baktériumok, gombafonalak, gyökérszőrök kapcsolat rendszere) kiépülése következtében javulást várunk mammutfenyőnk állapotában. A fenti sürgős beavatkozási rendszert a közeli jövőre tervezett további életfeltételjavító ökológiai lépések követik majd.      
Elolvasom
Tovább

EMLÉKKÉPEK BOLDI Kossuth-díjas szobrászművész és SZMRECSÁNYI BOLDA festőművész időszaki kiállítása

Időszaki kiállítás a gödöllői kastélyban EMLÉKKÉPEK BOLDI Kossuth-díjas szobrászművész és SZMRECSÁNYI BOLDA festőművész időszaki kiállítása
Elolvasom

Hírlevél feliratkozás - aktuális programkínálatunk


Kövessen bennünket a közösségi médiában!

Nyitva tartás

hétfő-vasárnap 10:00-18:00 Kassza 17:00-ig


Kapcsolat

Telefonszám:+36 30 / kattintson
E-mail cím:kattintson

 

              Sisi  European Royal Residences           

Egérváry Elemér