hétfő–péntek: 10:00-17:00  szombat-vasárnap: 10:00-18:00 +36 30 / kattintson

Grassalkovich II. Antal barokk színháza

HU EN DE
Királyi Kastély

Grassalkovich II. Antal barokk színháza

Grassalkovich II. Antal barokk színháza


2003 augusztusára újabb impozáns épületszárny felújítása készült el a Gödöllői Királyi Kastélyban. A látogatók a királyi lakosztályokon, az Erzsébet királyné emlékkiállításon, valamint a Grassalkovichok korát bemutató állandó kiállításon kívül immár a helyreállított barokk színházat is megtekinthetik.
A kastélyszínház története még a XVIII. század utolsó harmadában kezdődött. A kastély építtetőjének, Grassalkovich I. Antalnak (1694-1771) hasonnevű fia, II. Antal (1734-1794) 1782 és 1785 között hajtott végre átalakítási munkálatokat a gödöllői kastélyon. Az ekkor történt átépítésekhez kapcsolható a színház kialakítása is, amelynek a herceg nem emeltetett új épületrészt, hanem a kastélyegyüttes második U alakjának déli részén elhelyezkedő, szépen dekorált szárnyát használta fel. Ebben a szárnyban korábban I. Antal barátjának, gróf Migazzi Kristóf váci püspök, bécsi bíboros érseknek állandó vendégszobái helyezkedtek el. A födémek elbontásával egy hatalmas - 24,5 méter hosszú, 8 méter széles és 9,5 méter magas, mintegy 2000 légköbméteres - teret nyertek, melyet az ún. proszcénium fal osztott ketté, a 13 méter hosszú nézőtérre és a 11 méter mély színpadra. A Színház hazánk legrégebbi fennmaradt újkori kőszínháza, hiszen előbb nyitotta meg kapuit, mint a budai karmelita templomból 1787-ben, Kempelen Farkas kezdeményezésére kialakított Várszínház.
A kastélyszínház első említése 1785-ből való, Christoph Seipp német színigazgató ekkor megjelent útleírásában érdekes képet fest Gödöllőről:
„Azt tanácsolom az utazónak - írja -, hogy vegyen bérkocsit, utazzék Pécelre és tekintse meg Ráday báró ritka magánkönyvtárát. Ott nagyon szívesen fogadják és mindenre megfelelő választ kap, amire csak kíváncsi. Onnan vitesse magát Gödöllőre és ha Eszterházát már látta, akkor győződjék meg újból egy magyar mágnás szerencséjéről Grassalkovich herceg kastélyában. Ha már betelt a műalkotásokkal (a természet keveset nyújtott a környéken, de ezen ott helyben rögtön segít, csak inteni kell neki), amelyekre rányomta bélyegét a herceg és felesége, Eszterházy herceg egyik leányának az ízlése, akkor kipiheni magát a színházban. A budai és pesti színtársulatok felváltva játszanak Gödöllőn, egész nyáron, a herceg költségére. A zenét a herceg saját zenekara szolgáltatja. Érdekes megjegyezni, hogy ez a herceg az Esterházy herceg példáját követte, hogy zenekarából pontról pontra példamutató zenekart csináljon (mert ez a sajátos az Eszterházy zenekarban), hogy a zene, amely Magyarországon számos lovaggal nagy veszteséget szenvedett, ne szűnjék meg teljesen ebben az országban."
A kastély színháza ún. idényszínházként működött, amely csak a hercegi udvar gödöllői tartózkodása idején adott előadásokat. Grassalkovich II. Antal ugyanis többnyire Pozsonyban és Pozsonyivánkán, illetve Bécsben tartózkodott, s évente csak néhány hétre vagy hónapra jött Gödöllőre. (A herceg nemcsak Gödöllőn, hanem a pozsonyi és az ivánkai kastélyában is alakíttatott ki színházat.)
 A fellépő színészek nevét nem ismerjük, de a megmaradt forrásokból tudunk három színigazgatóról, akik társulatukkal a gödöllői színházban előadásokat tartottak: Johann Peter Mayer, aki Pozsonyban, Eszterházán és Pesten játszott társulatával, s egy ideig a gödöllői kastélyszínházat is vezette. Ez feltehetően pesti tartózkodása idejére, 1783-ra eshetett, amikor is fölváltva játszhatott a két színházban. Franz Jakob Scherzer, aki Adam von Aauersperg herceg bécsi magánszínházában, majd Bécs külvárosi színházaiban játszott, egy a győri tanácshoz 1788-ban intézett beadványában hivatkozik Grassalkovichra. Kötelezi magát, hogy a győri nyári színház bérét megfizeti, akár játszik benne, akár nem „solange ich bey Ihro Durchlaucht Fürst Grisalkowitz spiele". Scherzer tehát egész nyárra bérelte ki a faszínházat, de felváltva játszott Győrött és Gödöllőn. A harmadik színigazgató, akinek gödöllői működéséről tudunk, Philipp Berndt, aki Kassán, Kolozsvárott, Sopronban működött huzamosabb ideig, s megpályázta a győri színházat is. 1792. augusztus 23-án kelt beadványában a jövő év nyári idényét kérte Győr városától húsvéttól Szent Mihály napjáig. Kötelezte magát, hogy akkor is megfizeti a bért, ha egy-két hónapra el is utazik „zum Fürsten Kraschalkowitz nach Gethele".
Scherzer és Berndt ajánlataiból következtethető, hogy a gödöllői vendégjátékok tekintélyes jövedelmet biztosítottak a színigazgatóknak, akik távollétük idejében is hajlandók voltak megfizetni az addig üresen álló győri színház bérét. A társulatok minden bizonnyal azokat a darabokat játszották, amelyeket az ország más városaiban, polgári közönség előtt is bemutattak.
E három színigazgató működési adataiból a főúri színházak rendszerének egy különleges változatával ismerkedhetünk meg. Az Esterházy- és Erdődy-féle állandó, egész éven át lekötött színtársulatokkal szemben, ezek csak idényszerűen, néhány hónapos időszakban, többnyire a főúr nyári tartózkodása alatt játszanak a kastélyszínházban, míg az év nagyobb részét valamelyik városban, vagy városokban töltik.
A gödöllői színház egy adott épületrész átalakításával készült, az illúziókeltés fölényes tudásával, a terek, színek, fények és anyagok pontos megválasztásával. A nézőtér keskeny, magas tere és a színpad viszonylag kis mérete „tágítására" elsősorban a nézőtér kifestése szolgált, amely kulisszaszerűen mintegy megismételte a színpad díszleteit. A hosszfalakon öt, szerkesztésében a római kompozit oszloprendre visszavezethető félpillér látható, közeiket keskenykeretezésű tükrök töltötték ki. A - II. Antal korának megfelelő - klasszicizáló későbarokk festés részletgazdag, vidám színekkel készült.
A színház hátsó részét a karzatok foglalták el, kettős páholysorral a hercegi család és a házi tisztek számára. A nézősereg (mintegy 100 fő) számára a földszintet rendezték be: zártszékek, azok mögött pedig a rendes ülőhelyek helyezkedtek el. A nézőtérnek két bejárata volt, az egyik közvetlenül a kert felől, a másik pedig a karzat alatt. A nézők ülőhelyei és az előszínpad között helyezkedett el a zenekar úgy, hogy a nézők elláthattak a fejük felett a másfél méter magasságban kezdődő színpadra. A herceg saját, 24 fős állandó zenekart is fenntartott, amely gyakran az Esterházy-zenekarral együtt lépett fel. A zenekar vezetője Druschetzky György, az 1790-es koronázási mű zeneszerzője volt.
A gödöllői színház túlélte a Grassalkovich család utolsó férfi tagját, III. Antalt (1771-1841) is, és egészen a kiegyezésig fennállott. Egy szemtanú leírása alapján elég részletes képet kapunk a herceg csődbejutása óta használaton kívül álló színházról. Odrobenyák Nepomuk János gödöllői adminisztrátor, majd plébános ismerteti közvetlen élményei alapján 1872-ben megjelent, Gödöllő hajdan és most c. monográfiájában. A gödöllői kastély harmadik déli szárnyáról így ír:
„Ezen épületszárny végében állott a színház egy kerti és egy az alsó folyosóból való bejárással, kettős páholysorral, az egyik a mezzaninból való bejárással a gróf, illetőleg a hercegi család, a másik a Cardinális gangból való bejárással a házi tisztek számára. Az egész színház oly terjedelmes volt, hogy átalakításkor 15 szoba került ki belőle. A legutolsó időben is mikor a por és a szú fölötte megviselte, még igen jó benyomást tettek a nézőre a szép függöny és virágos színfalak. A színpad oly terjedelmes volt, hogy nagy darabok előadására is alkalmas és elég tág volt. A nézők számára a földszinten voltak berendezve a zártszékek, azok mögött pedig rendes ülőhelyek. A színpad és a közönség között volt a zenekar. Szóval ezen színház minden szükséges kellékkel el volt látva, s kényelemmel és ízléssel berendezve. Mily gyakran, s hányszor tartattak benne előadások, arról a hagyomány mélyen hallgat, de amennyiben a várkastélyban az élet elég mozgalmas és vidor volt, egész az utolsó herceg csőd alá jutásáig, föltehető, hogy erre is nagy gond és sok költség fordíttatott. A színház déli oldalához, illetve a déli szárny végéhez csatolva van a lovarda..."
Grassalkovich III. Antal hanyatló éveiben, s az utána következő tulajdonosok idején a színházra az elmúlás árnyéka borult. Fennállásának utolsó esztendejében még végigjárta a kastélyt a Vasárnapi Újság riportere és a következő elégikus sorokkal búcsúzott a pusztuló színháztól: „Az egész nyomasztó hatást gyakorol a nézőre, mit leginkább akkor érezni, midőn a sok szobán végig, az elhagyott színházba lép az ember, melyen már közel 50 éve nem játszott senki. Hideg, puszta színpad, ráncos színfalak, lecsüngő függönnyel, porlepte székekkel, színehagyott páholyokkal."
A gödöllői kastélyszínház története a kiegyezés esztendejében ért véget. 1867. március 22-éna magyar kormány 1 840 000 Ft-ért megvásárolta (majd koronázási ajándékként az uralkodó pár rendelkezésére bocsátotta) a kastélyt és környékét. A Színházmegszüntetése az átépítések során következett be. A karzatot és a színpadot elbontották. A színházteret két födém behelyezésével három szintre osztották, s a szinteken - a királyi udvar igényeinek kielégítése miatt - 15 vendégszobát alakítottak ki. A pince a szolgaszemélyzet használatába került. Az ekkor még meglévő egykori díszleteket - sok egyéb berendezési tárggyal együtt - elárverezték.
 A barokk színház előkerülése egy véletlennek köszönhető. 1986 őszén a feltárást egy kisebb falkép-részlet előbukkanása indította el, miután leszakadt a födém egy része és a szovjet parancsnokság kiürítette az épületszárnyat. A helyreállítási pontos menetének kidolgozásához a helyszín alapos vizsgálatán kívül a szakirodalom áttekintésére, levéltári kutatásra és az analógiaként számításba vehető, mai napig is eredeti állapotukban meglévő európai barokk színházak tanulmányozására (Českŷ Krumlov, Drottningholmi Királyi Színház) is szükség volt. A felmérés és a falkutatás eredményeinek birtokában, Staud Géza színháztörténész útmutatásai alapján készült el az elvi rekonstrukció, amely bemutatta, milyen is lehetett egykor a színház. Mindezek után, 2002 nyarán kezdődhettek meg a helyreállítási munkálatok.
A színpad méreteiből, a gerendahelyek nyomából egyértelműen megállapítható volt, hogy a színpadon a kulisszák 3 utcát képeztek és 3 színhez szükséges kulissza volt egyszerre felhelyezhető. Ebből természetesen adódott a színpadképet felülről kiegészítő, befüggesztett szuffiták száma is. A színpad alatt kialakuló tér valószínűvé tette a mozgató mechanizmus elrendezését.
A helyreállítás során a mai színházi működés igényeihez méretezett, új funkcionális háttér épült - részben a színpad, részben a kert alá. Az öltözőket, mosdókat, díszlet- és jelmezraktárakat (melybe egy díszletmozgató lift viszi le a tárgyakat), valamint a gépészet helyiségeit - két új szint utólagos beépítésével - a föld alatt helyezték el. A mai kor követelményei miatt és a műemlék teljességének megőrzése érdekében azonban néhány helyen eltér a rekonstrukció az eredetitől: villanyvilágítás, légkondicionálás épült be, és az egykori színpad alatti mechanikát korszerű gépi vezérléssel egészítették ki.
A rekonstrukció elkészültével, 2003. augusztus 8-án ismét felcsendülhetett a zene a Gödöllői Barokk Kastélyszínházban. A nyitóelőadáson Händel Iulius Caesar című operáját mutatta be a Magyar Állami Operaház társulata, nagy sikerrel.


Dr. Papházi János

Ajánlatkérés

Vegye fel velünk a kapcsolatot, kollégánk hamarosan felkeresi megadott elérhetőségein!

Aktuális

Hírek és információk

Ibolya Nap - Húsvét a kastélyban

Ibolya Nap - Húsvét a kastélyban

Sok szeretettel várjuk a kedves érdeklődőket a 2024. évi Ibolya Nap - Húsvét a kastélyban elnevezésű családi napjainkon a Gödöllői Királyi Kastélyban!   MÁRCIUS 31. - IBOLYA NAP   10.30   A sündisznó - bábelőadás Sanyi, én és a Gyerekek produkciójában 12.00   Kastélykonyhák titkaiból: a misztikus ibolya - Halmos Mónika virágsommelier gasztronómiai bemutatója 11.00    Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő - mesejáték a Scene Műhely előadásában             (külön belépőjeggyel tekinthető meg) 12.00   Erzsébet királyné cercle-t tart a kastély Dísztermében (múzeumi belépőjeggyel látogatható) 14.00    Többsincs királyfi - mesejáték a Magyar Népmese Színház előadásában 15.00    Kastélykonyhák titkaiból: a misztikus ibolya - Halmos Mónika virágsommelier gasztronómiai bemutatója 15.00    Gluck: A rászedett Kádi - vígopera a Savaria Barokk Zenekar előadásában 15.30    A Madársuli bemutatója és Kecske-show-ja   A múzeum látogatására ezen a napon 50%-os kedvezményt adunk Ibolya nevű látogatóinknak!   ÁPRILIS 1. – HÚSVÉT A KASTÉLYBAN   10.30    Gödöllő népe tánccal köszönti Erzsébet királynét - a Turai Zsinnyegők előadása 11.30   Az aranyszőrű bárány - mesejáték a Magyar Népmese Színház előadásában 13.00    Brass Show a Daniel Speer Brass előadásában 14.30    A Turai Zsinnyegők néptáncműsora 15.30    Lázár Ervin: Az igazságtevő nyúl - mesejáték a Mesekocsi Színház előadásában   Egész nap zajló programunk: ProgramOn kalandpark: Bolyongó – A játékos labirintus Marika néni konyhája - A népi játszókonyha Játszd újra! játszó – Az öko-játszótér Kukoricásban keresgélő A Gödöllői Kutyasport Központ kisállat simogatója Magyar Fokföldi Ibolya Klub kiállítása és vásár (vasárnap) Galgamenti locsolkodó - folklórbemutató (hétfő) Kézműves foglalkozás a Barokk teremben (a foglalkozás díja 1.500Ft/fő) Pónilovaglási lehetőség (díja 800Ft/fő) HÉTFŐ Népi körhinta Kézművesek és iparművészek vására Kürcsi Őskalács, Lacikonyha és ünnepi finomságok Népi körhinta Kézművesek és iparművészek vására Kürcsi Őskalács, Lacikonyha és ünnepi finomságok                                               A program 6 éves kortól 1000 Ft értékű sétálójeggyel látogatható, melynek értéke levásárolható az állandó kiállítás belépőjegyének árából! A Premontreiek 100 éve Gödöllőn című időszaki kiállítás sétálójeggyel látogatható! Külön belépőjeggyel tekinthető meg az állandó kiállítás és a Horthy-bunker, a Barokk színházban megrendezésre kerülő mesejáték. Erzsébet királynéval a múzeumi térben múzeumi belépőjegy megvásárlásával találkozhatnak a látogatók!      
Elolvasom
Tovább

Méltó helyére került Lotz Károly festménye

2024. február 14-én, a Gödöllői Királyi Kastély és a képzőművészetet szerető emberek, gazdagabbak lettünk egy csodás műalkotással. Visszakerült eredeti helyére, a Lovardába Lotz Károly: Ménes című, 1880-ban készült festménye, amely 1881 őszétől díszítette Erzsébet királyné gödöllői Lovardájának falát, és valószínűleg az 1930-as években került a Budai Királyi Palotába. 1945-ben, a II. világháborúban több műalkotással együtt ez a festmény is megsérült, de szerencsére már akkor is voltak bátor szakemberek, akik mentették a műtárgyakat, akár a romok alól is. A Ménes című festmény is így maradt meg, és került sok más sérült képzőművészeti alkotással együtt először a Sándor Palota pincéjébe, onnan a Szépművészeti Múzeum, majd 1959-ben a Magyar Nemzeti Galéria raktárába, fahengerre tekerve, és megfelelő raktári körülmények között tárolva. A festményt 2018-ban korabeli fotók segítségével sikerült egyértelműen beazonosítani, hogy valóban egykor a Lovarda falát díszítette. A restaurálásra a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft. miniszteri különkeretet kapott.   A festmény újjászületése igazi csapatmunka volt, hiszen a kép restaurálása már impozáns mérete (268x487 cm) miatt sem volt könnyű. E hatalmas és különleges munkát a Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria kitűnő restaurátor-csapata végezte fantasztikus szakmai alázattal és szakértelemmel 2022 augusztusa és 2023 decembere között.   A restaurálásban közreműködő szakemberek: Restaurálás: Berta Éva, Cseh Tímea, Fiam Judit, Horváth Mátyás, Mikó Edit, Országh Borbála, Vizsralek Nóra, Kovácsné Gőgös Ágota Díszkeret tervezés és készítés: Almásy Ivor és Lehoczki László A festmény történeti és művészettörténeti kutatása: Kaján Marianna és Prágai Adrienn A helyszíni felszerelést végző műtárgytechnikusok: Berta Zsolt, Budai Marcell, Mészáros József, Sobotka Csaba, Kecskés Tamás, Pásztor Tamás Pál, Tóth Ferenc Építész-szaktanácsadó: Dr. Máté Zsolt Szakmai koordináció: Kovács Éva Marianna Díszfüggöny és függönymozgató technika készítés: Színpad- és Emelőgéptechnika Kft. Valamint a Gödöllői Királyi Kastély Köszhasznú Nonprofit Kft. munkatársai Köszönjük szépen mindannyiuk munkáját!  
Elolvasom
Tovább

Európai Történeti Kertek Napja – 2024. április 26.

Ünnepelje velünk a Történeti Kertek Európai Napját!     Az Európai Tanács Miniszteri Bizottsága 2010-ben fogadta el a „Kulturális útvonalak”-ról szóló programot, amelynek célja a tagállamok történeti kertjeinek történelmi, művészeti és társadalmi értékének bemutatásán keresztül a közös európai kultúra népszerűsítése. A Gödöllői Királyi Kastély 2023. június 27-én a Magyar Kertörökség Alapítvány támogatásával csatlakozott az Európai Történeti Kertek Útvonalához, így olyan gyakorlati kérdésekben is tapasztalatot cserélhetünk, mint a történeti kertek megőrzése és megújulása, illetve azok ökológiai és gazdasági fenntarthatósága. Idén április 26-án ötödik alkalommal kerül megrendezésre a "Történeti Kertek Európai Napja" rendezvény, amely az egyesült kertek Európáján keresztül nyújt bepillantást a közös történelmi, kulturális és botanikai örökségbe. Az eseménysorozatban a gödöllői kastélyi is részt vesz számos programmal, amelyek segítségével felfedezhetik az angolpark titkait és helyszíneit.       Programok   Parkmesék herceg Egérváry Elemérrel felfedezőcsomag családoknak Időpont:  2024. 04. 26-28.   Herceg Egérváry Elemér a Gödöllői Királyi Kastély első számú egérlakója segítségével felfedezheted a kastélypark titkos helyeit, állatait, növényeit. A munkafüzet segítségével játékos módon szerezhetsz ismereteket és a parktérkép segít a tájékozódásban. Az önálló felfedezőcsomag a kastély jegypénztárában található most hétvégén kedvezményesen 500 Ft-ért. Magyar nyelven elérhető az egész nap folyamán.   Részletes leírás: https://kiralyikastely.hu/csaladi-felfedezo-csomagjaink.html     Kastélypark növényei és rovarai tanösvény Időpont: 2024. 04. 26-28. A kastélypark a Duna-Ipoly Nemzeti Park részeként számos olyan különleges növényfajtával rendelkezik, amelyek nem lennének ilyen gyönyörűek az őket beporzó rovarok nélkül. Ezek a kis élőlények nem mindig kapnak méltó figyelmet, így a hétvégén kihelyezett tanösvényen most jobban megismerheted őket. Egész nap ingyenesen elérhető önálló tevékenység.     ParkoZoo Időpont: 2024. 04. 26 és 2024.04.27   A múzeumpedagógiai foglalkozás során felkeressük a park titkos helyeit, növényeit, állatait. Kincskereső feladatlappal indulunk útnak a Duna-Ipoly Nemzeti Park részét képező kastélyparkban. Az Európai Történeti Kertek Napján (04.26.) kedvezményes jegyárral látogatható a program magyar nyelven.   Részletes leírás: https://kiralyikastely.hu/alsosok-foglalkozasok.html     Odú kukucskáló Időpont: 2024. 04. 27.   Interaktív séta keretében felkeressük a kastélypark madárodúit, megismerkedünk a legnépszerűbb fajokkal, akik előszeretettel fészkelnek ide.  Szakmai partnerünk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Gödöllői Helyi Csoportja.     Látogatás a Királydombi Pavilonban Időpont: 2024.04.26-28. A tevékenységek rövid leírása: A kastélypark egyetlen megmaradt barokk kori építménye a Királydombi pavilon a honfoglalás kori vezérek és a magyar királyok arcképeivel. A kastélytól mintegy 200 méterre található, hatszögletű pavilont Grassalkovich I. Antal építtette az 1760-as években. A XVII–XVIII. században a főúri lakhelyek belső díszítéseként alakítottak ki ősgalériákat, királygalériákat.  Az épületet 2002-ben állították helyre. A képsorozatot fotótechnikával reprodukálták. A megmaradt festmények másolatai mellé metszetek és más ábrázolások alapján nagyított és színezett képek kerültek. A hétvégén 10.00-16.00 -ig ingyenesen látogatható. Parkséta Időpont: : 2024.04.26. 15 óra A tevékenységek rövid leírása: A parkséta alkalmával évszázados fák között sétálva, megismerkedhetnek a kert történetével, de betekintést kaphatnak az országos jelentőségű védett természeti terület értékeibe, növény- és állatvilágába. Részvételi díj: kedvezményes jegyáron 1.000 Ft/ fő   Kerttörténeti séta Időpont: 2024.04.26-27.  11.00, 13.00 A tevékenységek rövid leírása: Megismerkedünk a kastély építéstörténével, a park átalakulásával, kitérve az angol és francia típusú kertre, és annak használatára. A vezetés alatt a ritkán látogatható előkertekben is sétát teszünk. Részvételi díj: kedvezményes jegyáron 1.000 Ft/ fő   Sétáló koncert Időpont: 2024.04.26. A tevékenységek rövid leírása: Kamarazenei vonós koncert hallható a csodálatos kastélyparkban. A koncert körülbelül 30 perces. A program ingyenesen megtekinthető.  
Elolvasom
Tovább

Premontreiek 100 éve Gödöllőn - időszaki kiállítás

  A több mint kilencszáz éves premontrei rend szinte alapításától, 1130-tól kezdve jelen van Magyarországon. Szerzetesei mindenkor aktív résztvevői és alakítói a honi közösségi, vallási, gazdasági, kulturális és tudományos életnek. A jászóvári, majd gödöllői premontreiek 1923-tól való gödöllői léte is jó bizonyíték erre városunkban. Kiállításunk e száz év mindennapjainak, ünnepeinek, tragédiáinak felfedezésére, megismerésére hívja látogatóit. A tárlat áttekintést nyújt a Jászóvári Premontrei Kanonokrend gödöllői letelepedésének előzményeiről, a gimnázium, konviktus és rendház alkotta intézményegyüttes építéséről, a rend korabeli történetéről, a szerzetes- és világi tanárok, illetve a diákok életéről 1923-tól napjainkig. A premontrei kanonokok lelkiségét a szemlélődés és az emberek szolgálata együttesen határozza meg. Életformájuk a vita mixta (vegyes élet). Kolostorba vonulnak, hogy szigorú szabályok között éljék le életüket. Ezzel párhuzamosan lelkipásztorkodnak és 1810-től tanítanak is. Hogyan lehetséges mindez a gyakorlatban? Hét egységre tagolódó kiállításunk erre is választ ad. Az első teremben ráhangolódhatunk a szerzetesi létre, illetve bepillantást nyerhetünk a premontrei épülettömb elkészültébe. A második fő témája az alapítás, építés és működés. A harmadik a lelkiségre fókuszál. A negyedik rész a tanárok oktatási, tudományos és társadalmi tevékenységének tükre. Az ötödikben a diákok tanórai és tanórán kívüli életét ismerhetjük meg. A hatodikban időutazáson vehetünk részt. Végül a folyosón, tablókon foglaljuk össze a száz év fontosabb vagy érdekesebb momentumait. Itt a fáradt nézelődő megpihenhet, s az asztalkán lévő könyveket böngészve mélyülhet el a száz év rend- és iskolatörténetében.   A kiállítás ingyenesen megtekinthető!
Elolvasom
Tovább

Legyen Ön is Támogatónk!

Legyen Ön is Támogatónk! Idén is meghirdetjük a „Legyen állandó helye a Kastélyszínházban!„és a „Fogadd örökbe a Kastélypark egyik ősfáját” elnevezésű támogatási programjainkat, amelyekkel a barokk színház, illetve a kastélykert fenntartását van lehetőségük támogatni magánszemélyeknek és cégeknek. Bővebb információkat a programokról a képekre kattintva olvashatnak:      
Elolvasom
Herceg Egérváry Elemér

Lőkös Ildikó - Zsurzs Kati: HERCEG EGÉRVÁRY ELEMÉR MEG A TÖBBIEK, avagy most akkor kié ez a kastély?

A gödöllői kastély tulajdonosa, Herceg Egérváry Elemér és barátai kalandjai elevenednek meg – ezúttal a Gödöllői Királyi Kastély csodaszép barokk színházában, Elemér nemrég sikeresen megtalált naplói nyomán. (Mely könyvalakban Múzeumpedagógiai Nívódíjat kapott!) A benne olvasható feljegyzések egészen új megvilágításba helyezik mindazt, amit a gödöllői kastélyról eddig tudtunk. Pláne, amit nem tudtunk. Herceg Egérváry Elemér sajátos, mintegy 6,4 cm magas nézőpontból rögzítette naplójába nem mindennapi tapasztalatait. A humoros és bájos kalandokon keresztül a legfiatalabb korosztály – és persze, a kísérőik – rengeteg ismeretet szerezhetnek nemcsak az épületről, hanem annak lakóiról is, többek közt például Erzsébet királyné gödöllői tartózkodásairól. Szereplők: Herceg Egérváry Elemér: Kovács László Márton Gróf Gorgonzola Géza: Tarján Lőrinc Báró Kastély-Haázy Sándor: Gécsek Bendegúz Alsóvárosy Csengettyű hercegnő: Murányi Eszter Piskóthy Viktória: Jászay Dorina Hópihe: a gyerekek Barokk zenekar: Gödöllői Consort   Dramaturg: Lőkös Ildikó Látvány: Sorosi Eszter Rendező: Zsurzs Kati A rendező munkatársa: Murányi Eszter Zenei vezető: Buka Enikő   Nagyobb ovisoknak – kisebb iskolásoknak ajánljuk!   A Művészetek Háza Gödöllő és a Gödöllői Királyi Kastély együttműködése. Ferenc Tamás rajzaival A programot/előadást a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatja.     Az előadások időpontjai: 2024.02.24. 10:00 és 11:30 2024.03.16. 11:00 2024.05.20. 11:00 2024.06.09. 15:00 Jegyek kaphatók a kastély Tourinform irodájában, valamint az alábbi linken: >JEGYVÁSÁRLÁS!<
Elolvasom
Dolgozz a Gödöllői Királyi Kastélyban!

ÁLLÁSAJÁNLATAINK

Elolvasom

Hírlevél feliratkozás - aktuális programkínálatunk


Kövessen bennünket a közösségi médiában!

Nyitva tartás

ITT


Kapcsolat

Telefonszám:+36 30 / kattintson
E-mail cím:kattintson

 

              Sisi  European Royal Residences