Hétfő-Péntek: 10:00-17:00  Szombat-Vasárnap: 10:00-18:00 +36 30 / kattintson

Grassalkovich II. Antal barokk színháza

HU EN DE
Királyi Kastély

Grassalkovich II. Antal barokk színháza

Grassalkovich II. Antal barokk színháza


2003 augusztusára újabb impozáns épületszárny felújítása készült el a Gödöllői Királyi Kastélyban. A látogatók a királyi lakosztályokon, az Erzsébet királyné emlékkiállításon, valamint a Grassalkovichok korát bemutató állandó kiállításon kívül immár a helyreállított barokk színházat is megtekinthetik.
A kastélyszínház története még a XVIII. század utolsó harmadában kezdődött. A kastély építtetőjének, Grassalkovich I. Antalnak (1694-1771) hasonnevű fia, II. Antal (1734-1794) 1782 és 1785 között hajtott végre átalakítási munkálatokat a gödöllői kastélyon. Az ekkor történt átépítésekhez kapcsolható a színház kialakítása is, amelynek a herceg nem emeltetett új épületrészt, hanem a kastélyegyüttes második U alakjának déli részén elhelyezkedő, szépen dekorált szárnyát használta fel. Ebben a szárnyban korábban I. Antal barátjának, gróf Migazzi Kristóf váci püspök, bécsi bíboros érseknek állandó vendégszobái helyezkedtek el. A födémek elbontásával egy hatalmas - 24,5 méter hosszú, 8 méter széles és 9,5 méter magas, mintegy 2000 légköbméteres - teret nyertek, melyet az ún. proszcénium fal osztott ketté, a 13 méter hosszú nézőtérre és a 11 méter mély színpadra. A Színház hazánk legrégebbi fennmaradt újkori kőszínháza, hiszen előbb nyitotta meg kapuit, mint a budai karmelita templomból 1787-ben, Kempelen Farkas kezdeményezésére kialakított Várszínház.
A kastélyszínház első említése 1785-ből való, Christoph Seipp német színigazgató ekkor megjelent útleírásában érdekes képet fest Gödöllőről:
„Azt tanácsolom az utazónak - írja -, hogy vegyen bérkocsit, utazzék Pécelre és tekintse meg Ráday báró ritka magánkönyvtárát. Ott nagyon szívesen fogadják és mindenre megfelelő választ kap, amire csak kíváncsi. Onnan vitesse magát Gödöllőre és ha Eszterházát már látta, akkor győződjék meg újból egy magyar mágnás szerencséjéről Grassalkovich herceg kastélyában. Ha már betelt a műalkotásokkal (a természet keveset nyújtott a környéken, de ezen ott helyben rögtön segít, csak inteni kell neki), amelyekre rányomta bélyegét a herceg és felesége, Eszterházy herceg egyik leányának az ízlése, akkor kipiheni magát a színházban. A budai és pesti színtársulatok felváltva játszanak Gödöllőn, egész nyáron, a herceg költségére. A zenét a herceg saját zenekara szolgáltatja. Érdekes megjegyezni, hogy ez a herceg az Esterházy herceg példáját követte, hogy zenekarából pontról pontra példamutató zenekart csináljon (mert ez a sajátos az Eszterházy zenekarban), hogy a zene, amely Magyarországon számos lovaggal nagy veszteséget szenvedett, ne szűnjék meg teljesen ebben az országban."
A kastély színháza ún. idényszínházként működött, amely csak a hercegi udvar gödöllői tartózkodása idején adott előadásokat. Grassalkovich II. Antal ugyanis többnyire Pozsonyban és Pozsonyivánkán, illetve Bécsben tartózkodott, s évente csak néhány hétre vagy hónapra jött Gödöllőre. (A herceg nemcsak Gödöllőn, hanem a pozsonyi és az ivánkai kastélyában is alakíttatott ki színházat.)
 A fellépő színészek nevét nem ismerjük, de a megmaradt forrásokból tudunk három színigazgatóról, akik társulatukkal a gödöllői színházban előadásokat tartottak: Johann Peter Mayer, aki Pozsonyban, Eszterházán és Pesten játszott társulatával, s egy ideig a gödöllői kastélyszínházat is vezette. Ez feltehetően pesti tartózkodása idejére, 1783-ra eshetett, amikor is fölváltva játszhatott a két színházban. Franz Jakob Scherzer, aki Adam von Aauersperg herceg bécsi magánszínházában, majd Bécs külvárosi színházaiban játszott, egy a győri tanácshoz 1788-ban intézett beadványában hivatkozik Grassalkovichra. Kötelezi magát, hogy a győri nyári színház bérét megfizeti, akár játszik benne, akár nem „solange ich bey Ihro Durchlaucht Fürst Grisalkowitz spiele". Scherzer tehát egész nyárra bérelte ki a faszínházat, de felváltva játszott Győrött és Gödöllőn. A harmadik színigazgató, akinek gödöllői működéséről tudunk, Philipp Berndt, aki Kassán, Kolozsvárott, Sopronban működött huzamosabb ideig, s megpályázta a győri színházat is. 1792. augusztus 23-án kelt beadványában a jövő év nyári idényét kérte Győr városától húsvéttól Szent Mihály napjáig. Kötelezte magát, hogy akkor is megfizeti a bért, ha egy-két hónapra el is utazik „zum Fürsten Kraschalkowitz nach Gethele".
Scherzer és Berndt ajánlataiból következtethető, hogy a gödöllői vendégjátékok tekintélyes jövedelmet biztosítottak a színigazgatóknak, akik távollétük idejében is hajlandók voltak megfizetni az addig üresen álló győri színház bérét. A társulatok minden bizonnyal azokat a darabokat játszották, amelyeket az ország más városaiban, polgári közönség előtt is bemutattak.
E három színigazgató működési adataiból a főúri színházak rendszerének egy különleges változatával ismerkedhetünk meg. Az Esterházy- és Erdődy-féle állandó, egész éven át lekötött színtársulatokkal szemben, ezek csak idényszerűen, néhány hónapos időszakban, többnyire a főúr nyári tartózkodása alatt játszanak a kastélyszínházban, míg az év nagyobb részét valamelyik városban, vagy városokban töltik.
A gödöllői színház egy adott épületrész átalakításával készült, az illúziókeltés fölényes tudásával, a terek, színek, fények és anyagok pontos megválasztásával. A nézőtér keskeny, magas tere és a színpad viszonylag kis mérete „tágítására" elsősorban a nézőtér kifestése szolgált, amely kulisszaszerűen mintegy megismételte a színpad díszleteit. A hosszfalakon öt, szerkesztésében a római kompozit oszloprendre visszavezethető félpillér látható, közeiket keskenykeretezésű tükrök töltötték ki. A - II. Antal korának megfelelő - klasszicizáló későbarokk festés részletgazdag, vidám színekkel készült.
A színház hátsó részét a karzatok foglalták el, kettős páholysorral a hercegi család és a házi tisztek számára. A nézősereg (mintegy 100 fő) számára a földszintet rendezték be: zártszékek, azok mögött pedig a rendes ülőhelyek helyezkedtek el. A nézőtérnek két bejárata volt, az egyik közvetlenül a kert felől, a másik pedig a karzat alatt. A nézők ülőhelyei és az előszínpad között helyezkedett el a zenekar úgy, hogy a nézők elláthattak a fejük felett a másfél méter magasságban kezdődő színpadra. A herceg saját, 24 fős állandó zenekart is fenntartott, amely gyakran az Esterházy-zenekarral együtt lépett fel. A zenekar vezetője Druschetzky György, az 1790-es koronázási mű zeneszerzője volt.
A gödöllői színház túlélte a Grassalkovich család utolsó férfi tagját, III. Antalt (1771-1841) is, és egészen a kiegyezésig fennállott. Egy szemtanú leírása alapján elég részletes képet kapunk a herceg csődbejutása óta használaton kívül álló színházról. Odrobenyák Nepomuk János gödöllői adminisztrátor, majd plébános ismerteti közvetlen élményei alapján 1872-ben megjelent, Gödöllő hajdan és most c. monográfiájában. A gödöllői kastély harmadik déli szárnyáról így ír:
„Ezen épületszárny végében állott a színház egy kerti és egy az alsó folyosóból való bejárással, kettős páholysorral, az egyik a mezzaninból való bejárással a gróf, illetőleg a hercegi család, a másik a Cardinális gangból való bejárással a házi tisztek számára. Az egész színház oly terjedelmes volt, hogy átalakításkor 15 szoba került ki belőle. A legutolsó időben is mikor a por és a szú fölötte megviselte, még igen jó benyomást tettek a nézőre a szép függöny és virágos színfalak. A színpad oly terjedelmes volt, hogy nagy darabok előadására is alkalmas és elég tág volt. A nézők számára a földszinten voltak berendezve a zártszékek, azok mögött pedig rendes ülőhelyek. A színpad és a közönség között volt a zenekar. Szóval ezen színház minden szükséges kellékkel el volt látva, s kényelemmel és ízléssel berendezve. Mily gyakran, s hányszor tartattak benne előadások, arról a hagyomány mélyen hallgat, de amennyiben a várkastélyban az élet elég mozgalmas és vidor volt, egész az utolsó herceg csőd alá jutásáig, föltehető, hogy erre is nagy gond és sok költség fordíttatott. A színház déli oldalához, illetve a déli szárny végéhez csatolva van a lovarda..."
Grassalkovich III. Antal hanyatló éveiben, s az utána következő tulajdonosok idején a színházra az elmúlás árnyéka borult. Fennállásának utolsó esztendejében még végigjárta a kastélyt a Vasárnapi Újság riportere és a következő elégikus sorokkal búcsúzott a pusztuló színháztól: „Az egész nyomasztó hatást gyakorol a nézőre, mit leginkább akkor érezni, midőn a sok szobán végig, az elhagyott színházba lép az ember, melyen már közel 50 éve nem játszott senki. Hideg, puszta színpad, ráncos színfalak, lecsüngő függönnyel, porlepte székekkel, színehagyott páholyokkal."
A gödöllői kastélyszínház története a kiegyezés esztendejében ért véget. 1867. március 22-éna magyar kormány 1 840 000 Ft-ért megvásárolta (majd koronázási ajándékként az uralkodó pár rendelkezésére bocsátotta) a kastélyt és környékét. A Színházmegszüntetése az átépítések során következett be. A karzatot és a színpadot elbontották. A színházteret két födém behelyezésével három szintre osztották, s a szinteken - a királyi udvar igényeinek kielégítése miatt - 15 vendégszobát alakítottak ki. A pince a szolgaszemélyzet használatába került. Az ekkor még meglévő egykori díszleteket - sok egyéb berendezési tárggyal együtt - elárverezték.
 A barokk színház előkerülése egy véletlennek köszönhető. 1986 őszén a feltárást egy kisebb falkép-részlet előbukkanása indította el, miután leszakadt a födém egy része és a szovjet parancsnokság kiürítette az épületszárnyat. A helyreállítási pontos menetének kidolgozásához a helyszín alapos vizsgálatán kívül a szakirodalom áttekintésére, levéltári kutatásra és az analógiaként számításba vehető, mai napig is eredeti állapotukban meglévő európai barokk színházak tanulmányozására (Českŷ Krumlov, Drottningholmi Királyi Színház) is szükség volt. A felmérés és a falkutatás eredményeinek birtokában, Staud Géza színháztörténész útmutatásai alapján készült el az elvi rekonstrukció, amely bemutatta, milyen is lehetett egykor a színház. Mindezek után, 2002 nyarán kezdődhettek meg a helyreállítási munkálatok.
A színpad méreteiből, a gerendahelyek nyomából egyértelműen megállapítható volt, hogy a színpadon a kulisszák 3 utcát képeztek és 3 színhez szükséges kulissza volt egyszerre felhelyezhető. Ebből természetesen adódott a színpadképet felülről kiegészítő, befüggesztett szuffiták száma is. A színpad alatt kialakuló tér valószínűvé tette a mozgató mechanizmus elrendezését.
A helyreállítás során a mai színházi működés igényeihez méretezett, új funkcionális háttér épült - részben a színpad, részben a kert alá. Az öltözőket, mosdókat, díszlet- és jelmezraktárakat (melybe egy díszletmozgató lift viszi le a tárgyakat), valamint a gépészet helyiségeit - két új szint utólagos beépítésével - a föld alatt helyezték el. A mai kor követelményei miatt és a műemlék teljességének megőrzése érdekében azonban néhány helyen eltér a rekonstrukció az eredetitől: villanyvilágítás, légkondicionálás épült be, és az egykori színpad alatti mechanikát korszerű gépi vezérléssel egészítették ki.
A rekonstrukció elkészültével, 2003. augusztus 8-án ismét felcsendülhetett a zene a Gödöllői Barokk Kastélyszínházban. A nyitóelőadáson Händel Iulius Caesar című operáját mutatta be a Magyar Állami Operaház társulata, nagy sikerrel.


Dr. Papházi János

Aktuális

Hírek és információk

Karbantartási időszak

Karbantartási időszak

        Megértésüket és türelmüket köszönjük!  
Elolvasom
Húsvét

Ibolya Nap - Húsvét a kastélyban

Idén is színes programkínálattal várjuk a kedves érdeklődőket az Ibolya Nap – Húsvét a kastélyban elnevezésű családi napjainkra!   A rendezvény 6 éves kortól 1.000Ft értékű sétálójegy megvásárlásával látogatható! A SÉTÁLÓJEGY EGYBEN KEDVEZMÉNY KUPON, mely a megvásárlás napján az értékének megfelelően a következő szolgáltatásokra váltható be: - állandó kiállítás belépőjegye - időszaki kiállítás belépőjegye - meseelőadás belépőjegye - ajándékboltban 5.000Ft feletti vásárlás esetén - kastély kávézóban 5.000Ft feletti vásárlás esetén - Pálmaház Kertészet és Herbáriumban 5.000Ft feletti vásárlás esetén - kastély nosztalgia fotóműtermében - a megjelölt kézművesek termékeinek megvásárlása esetén - vendéglátó egységekben történő vásárlás esetén
Elolvasom
DEMÓ 6

DEMÓ 6 „Reformkor és szabadságharc”

Kik voltak a szabadságharc szuperhősei? Hogy zajlott egy reformkori országgyűlés? Milyen volt a közlekedés, a gasztronómia vagy éppen a divat a 19. század közepén? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük együtt a válaszokat a Digitális Edukációs Múzeumi Órák 6 online élménynapon, ahol a diákok találkozhatnak Petőfi Sándor alakjával türelemüvegbe rejtve, érdekességeket tanulhatnak a reformkori emberek mindennapjairól, egy kreatív matekfeladatban krajcárt számolhatnak, összekeveredett versrészleteket bogozhatnak ki vagy éppen a magyar katonai térképészetben merülhetnek el. A korábbi sikerek után az  Örökség Kultúrpolitikai Intézet és a  Felelős Szülők Iskolája  közös szervezésében immár a 6. alkalommal kerül megrendezésre a Digitális Edukációs Múzeumi Órák rendezvény. Az online múzeumpedagógiai eseményt március 13-án tartják a virtuális térben. 2023 tavaszán a program tematikája a reformkor és a 1848-49-es forradalom és szabadságharc lesz. A szervezők több mint 20 múzeum feladatait és játékait gyűjtik össze korosztályi bontásban általános iskolás, valamint középiskolás diákok számára. A program ingyenes, a jelentkezés az alábbi oldalon érhető el: DEMÓ 6 regisztráció. Az előző években töretlen népszerűségnek örvendő Digitális Edukációs Múzeumi Órák sorozat legújabb eseményén a fókusz ezúttal a reformkor és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc témáján lesz. A DEMÓ 6 napon a szervezők célja az iskolai tantárgyi ismeretek projekt alapú tematikus összegzése és a témában való elmélyülés a múzeumi tartalmak élményszerű felhasználásával XXI. századi digitális eszközökkel.   „Az elmúlt években sokat kísérleteztünk azzal, hogy a DEMÓ napok keretében a múzeumok által készített sokszínű digitális múzeumpedagógiai tartalmakat gyűjtöttünk csokorba, rendszereztük korosztályi és tematikus bontásban, majd tettük széles körben elérhetővé. Az eddigi tapasztalataink és a visszajelzések egyértelműen megmutatták számunkra, hogy erre a virtuális tudásmegosztásra és tartalmi bázisra óriási szükség és igény van. A múzeumpedagógia digitálisan nagyon is működik és könnyen integrálható mind az általános, mind a középiskolai oktatásba. Nagy öröm és hálás feladat számunkra immár 6. alkalommal azon dolgozni, hogy több mint 20 múzeum oktatási célú tartalmait gyűjtsük össze és tegyük elérhetővé a pedagógusok számára határon innen és túl.” – fogalmazott Makranczi Zsolt, a Mozaik Múzeumtúra program vezetője.   A változatos múzeumpedagógiai tartalmak és játékok korosztályi bontásban, egy rövid regisztrációt követően minden pedagógus számára ingyenesen elérhetőek lesznek virtuális feladatsorok formájában március 13-án, a DEMÓ 6 napon, illetve a későbbiek folyamán is szabadon használhatóak majd oktatási célból. Minden korosztály számára Balatoni József, Jocó bácsi különleges online történelem órájával indul a nap, aki a Mozaik Múzeumtúra és a DEMÓ szakmai házigazdája. A diákok betekintést nyerhetnek majd abba, hogy miről szól a reformkor, miért is ennyire jelentős a magyar történelemben, mindezt Széchenyi István személyiségén, az ő történelmi alakján, cselekedetein keresztül. Természetesen előkerülnek azok a híres helyszínek, intézmények is, amelyek létrehozásában óriási szerepet vállalt, mint a Lánchíd, Magyar Nemzeti Múzeum, Casino, Lovi, Magyar Tudományos Akadémia.   „Azt szeretem legjobban ebben a programban, hogy hihetetlenül sokrétűek a digitális múzeumpedagógiai tartalmak. A résztvevő diákok úgy tanulhatnak játékosan, hogy közben a digitális kompetenciáik, a problémamegoldó- és együttműködési készségük, kritikai gondolkodásuk is fejlődik a feladatok által, amelyek igen meghatározóak a XXI. század oktatásában. Örömmel várjuk azon pedagógusok regisztrációját, akik 3-12. évfolyamos diákjaik számára szeretnének egy rendhagyó és unikális, virtuális múzeumi élményekkel teli oktatási napot szerezni.”  – részletezi Vargacz Alexandra, a Felelős Szülők Iskolája ügyvezetője, a Digitális Edukációs Múzeumi Órák szervezője.  
Elolvasom
Új színházi évad

2023-as színházi évad

A gödöllői Kastélyszínház 2023-ban is változatos színdarabokkal készül! Rómeó és Júlia? Gázláng pszichothriller? Vagy a Négyszögletű Kerek Erdő?   JEGYVÁSÁRLÁS
Elolvasom

Hírlevél feliratkozás - aktuális programkínálatunk


Kövessen bennünket a közösségi médiában!

Nyitva tartás

hétfő-péntek 10:00-17:00  pénztár zárás 16:00

szombat-vasárnap  10:00-18:00  pénztár zárás 17:00


Kapcsolat

Telefonszám:+36 30 / kattintson
E-mail cím:kattintson

 

              Sisi  European Royal Residences