Dédszüleink ebben ünnepeltek – Zarándokok ajándékai családi nap és kiállítás megnyitó
A „Dédszüleink ebben ünnepeltek – Zarándokok ajándékai” tárlatunkon, zarándok csoportok által ajándékozott, népviseletbe öltöztetett babákat mutatunk be egészen 2022. február 13-ig.
A kiállítás megtekintése ingyenes!
Dédszüleink ebben ünnepeltek – Zarándokok ajándékai családi nap és kiállítás megnyitó
2021. november 27.
Színpadi programok
10.00 Gödöllői Petőfi Sándor Általános Iskola
A Gödöllői Petőfi Sándor Általános Iskolában 2008-ban indult felmenő rendszerben a kétnyelvű német nemzetiségi nevelés-oktatás. Tanulóink eredményesen vesznek részt német nyelvű tanulmányi, illetve vers- és prózamondó versenyeken. Rendszeres fellépői városunk kulturális rendezvényeinek, gálaműsoroknak. A német nemzetiségi hagyományápolás fontos részét alkotják a főbb ünnepek rendezvényei, melyek alkalmat adnak arra is, hogy iskolánk más osztályokba járó tanulói is megismerhessék a német hagyományokat.
A november 27-i rendezvényen az iskola közel 80 diákja tart bemutatót nemzetiségi ruhában.
11.00 Népviseletbemutató – Boldog
Településünk a színpompás népviseletéről és néphagyományairól is ismert. A ma élő lakosság hagyomány tisztelete elismerésre méltó, hiszen őrzik népviseletünket. A fiatalok ma már csak ünnepi alkalmak során öltik magukra a boldogi népviseletet. Ilyen például a „Boldogi Jézus Szíve Búcsú”,melyet minden évben Pünkösd után harmadik vasárnap tart a község.
A boldogi népviseletet az 1920-as évek végén ismerte meg az ország. A boldogi fehérhímzés szépségére már az 1930-as években felfigyeltek. A kendők mintáját kézzel írták elő. A varrott kendő és a fodros kendő a fiatal lányok és asszonyok legünnepélyesebb ruhadarabja volt. A színes hímzésű selyem fej-és vállkendők később jelennek meg. Egyénileg is tervezték a mintákat, melyeket egyszínű selyemre selyemfonallal varrták ki.
A női felső ruha összetevői: szálika, sűrű ráncokba szedett szoknya, alatta a kacskaringós szoknyával, előtte köténnyel. Hétköznap 2–3, ünnepen 5–10 szoknyát viseltek. A szoknyák mindig színesek, apró ráncokba rakottak, féllábszárig érnek, posztóval szegettek, csak a felső piros szoknyát szegték zölddel. Sajátos, hogy a szoknya ráncait lenn nagy hullámokba húzzák szét, ill. merevítik.
A lányok sajátos hajviselete a sodorba fésült, míg az asszonyoké a tyúkosan befont. Legdíszesebb viselet, a menyasszony viselet. A bő félyinghez díszes pruszlikot, keményre vasalt fodroskendőt, fehér rakott szoknyát, viselt a menyasszony. Koszorút, majd tükrökkel kirakott pártát tettek a fejére, melyről széles színes pántlikák lógtak.
12.00 Hévizgyörki Asszonykórus
A Hévízgyörki Asszonykórus 1969-ben alakult, azóta megszakítás nélkül működik. Az előírt minősítéseken minden alkalommal „kiváló” illetve „Arany” fokozatot ért el a csoport. Több alkalommal nyertek Arany-Páva díjat Arany-Páva Nagydíjat és Vass Lajos nagydíjat is. Pest megyéért emlékérem és a KÓTA díj birtokosai. Pest megye Önkományzata Pest Megye Művészetéért díjjal, az Emberi Erőforrások Minisztériuma pedig Csokonai Vitéz Mihály közösségi díjjal tűntette ki a csoportot. A kórus a helyi és a Pest megyei értéktár értékei közé is felvételre került. 2019-ben Pest Megye Önkormányzata „Az év értéke” díjat adományozta az Asszonykórusnak.
Szűkebb hazájuk, a Galga-mente népdalait éneklik, igyekeznek megőrizni és tovább éltetni azokat.
Műsoruk egy Galga-menti népdalcsokorral kezdődik, melyet viseletbemutató követ a gyerektől kezdve egészen az idős korosztályig, bemutatva a különböző ünnepek viseletét is. Z árásképpen egy adventi összeállítást mutatnak be.
13.00 Menyasszony öltöztetés – Rimóc
A szláv eredetű Rimócot 1229-ben említik először. A rimóci településcsoporthoz tartozó falvak (Rimóc, Hollókő, Varsány, Nógrádsipek, Nagylóc) népviselete kiemelkedő jelentőséggel bírt. A legszegényebbek is mindent elkövettek, hogy az elvárásoknak megfeleljenek. A vagyont az értékes ruházat jelentette, amelyet nagy becsben tartva örökítettek át. A hagyományőrzésnek napjainkban is nagy jelentősége van.
A bemutató során a Rimóc palóc viseletének egy kiemelkedő női öltözetével ismerkedhetünk meg, a menyasszonyi ruhával. A menyasszonyok hímzett, általában sok alsószoknyás ruhában és fejdíszben jelennek meg az esküvőn.
13.30 Bujáki búcsú menet
A katolikus hívek kegyhelyekre történő zarándoklatát búcsújárásnak nevezzük. A népi szintetikus szemlélet szerint a búcsújárásnak célja a múlt bűneiért való vezeklés, a kapott jótéteményekért való hálaadás, kérések által a jövő pozitív irányban való befolyásolása. A búcsújárás a közösségi élmény.
A kegyhelyekhez kapcsolódó búcsújáró gyakorlatokat úgy is felfoghatjuk, mint egy-egy nagy rituális drámát, hiszen a búcsújárás különböző helyszínein bizonyos tárgyak és szövegek felhasználásával időről-időre egy előre ismert cselekménysor rituális közösségi eljátszása történik. A bemutató során megismerhetjük a búcsújárás egyes elemeit imákat és énekeket.
14.00 Volter Domonkos könyvbemutató beszélgetés
Püspökhatvan Pest megye északkeleti részében, a Galga patak felső folyásánál fekvő település. Lakói a 18. század óta többségében katolikus szlovákok voltak, akik a 20. század közepéig elszigetelődtek a régióban fekvő evangélikus szlovák és katolikus magyar falvak lakóitól. A szlovák nyelvű vallásgyakorlat az első világháború után csak a hagyományos népi kultúrába beépülve élhetett tovább a településen. A kötet szerzője, Volter Domonkos - a Galga mente és a magyarországi szlovákság ifjú néprajzkutatója - azokat a szövegeket adja közre, amelyek a római katolikus vallás, egykori szlovák nyelvű népi gyakorlatához köthetők Püspökhatvanban. A kötetben rendszerezésre kerülő csodatörténetek, égből szállott levelek, ráolvasások, archaikus imák, "parasztbibliai elbeszélések" és vallásos népénekek betekintést engednek abba, hogy mit jelentett egykor a Galga mentén szláv érzéssel és átéléssel imádkozni, énekelni, gyógyítani, üdvösséget várni.
15.00-től Hivatalos megnyitó, majd az ecseri néptánccsoport bemutatója
Az ECSERI ZELENÝ VENIEC NÉPTÁNCEGYÜTTES 1999–ben alakult, követve a nagy múltú korábbi ecseri néptánccsoport örökségét és hagyományait. A felnőtt tánccsoport szerte az országban és határainkon túl is megismerteti a falu kultúráját. Több országos rendezvényen, illetve nemzetközi néptánc találkozón is sikeresen szerepeltek. A csoport vezetője Lukics Gábor, a csoportot felkészítette Sosovicza Fanni.
1. Békési szlovák táncok
A tánckoreogárfia délalföldi szlovák anyagra épül. Jellemzője a friss és lassú csárdás valamint a mars. A mars a tánc elején mulatótáncként, a végén pedig menettáncként jelenik meg. A csárdás hasonlít a dél-alföldi csárdáshoz, hiszen az egymás mellett élő népek átveszik egymás kultúráját. A friss csárdásban gyakoriak a libbentős figurák. Koreográfiát készítette: Pintér Tibor.
2. Közép szlovákiai táncok csárdás
A táncot Szlovákia egyik leghíresebb koreográfusa tanította a csoportnak. A koreográfiában fellelhetők a közép-szlovákiai csárdás és friss táncelemek, de találhatunk benne Pozsony környéki motívumokat is. A koreográfiát készítette és betanította: Jaroslav Sevčik
3. Šariši – Sáros vármegyei táncok
A felvidéki Šariš környékéről való vidám, lendületes koreográfia csapásokat, forgatókat mutat be páros tánc formájában, melyben megfigyelhető a tánc lent-hangsúlyos jellege. A koreográfiát készítette és a táncot betanította Szilágyiné Suba Éva.
4. Katka keringő
A Rákoskeresztúron gyűjtött szlovák népdalra Földvári Attila írt koreográfiát. A koreográfia megidézi az egykori pestkörnyéki szlovák bálok hangulatát, ahol a táncrend egyik kedvelt része volt a keringő.
5. Bődi táncok
Ma Szlovákiához tartozó Magyarbődi – Abaúji táncokból ad ízelítőt a koreográfia, melyben a magyar és a szlovák kultúra egymásra hatása szépen látszik. Jellemzője a páros tánc, a csárdás és a friss.
Egyéb programok:
-Valter Domonkos könyvbemutató
-Hévízgyörki hagyományok bemutatása
-Hungarikum Bizottság bemutatkozása
-Boldogi hagyományok (hímzés, boldogi paprika)
A program változás jogát fenntartjuk!
