Akadálymentes verzió DE EN HU
KiállításokProgramokRendezvényhelyszínGyermekek kastélya
 

Anekdoták Erzsébet királynéról

Anekdoták Erzsébet királynéról

A gödöllői kastély Alsóparkja, képeslap, Gödöllői Királyi Kastély Múzeum gyűjteménye 

Erzsébet királyné gödöllői napjairól számtalan anekdota született, íme egy kis válogatás:
 
A királyné teája
Gödöllőn történt, hogy egy alkalommal a királynak a közös reggelinél rendkívül ízlett a tea, amelyet a királyné cukrásza készített. Aznap délután vadászat volt, melyről a király csak a késő esti órákban tért vissza. Amint szobájába lépett, a királyné cukrásza már kész teával várta. Még a süteményt is a királyné válogatta hozzá. A királyt hitvesének ez a gyengéd figyelme nagyon meghatotta. Azután mindig a királyné cukrásza várta a kész teával a királyt. Máskor feltűnt a királynénak, hogy a király csupán rövid kabátban megy vadászatra. Az aggódó feleség még aznap felkérte kíséretének egyik tagját, hogy Budapesten jó meleg bundát szerezzen urának, akit nem engedett többé bunda nélkül vadászatra menni.
 
Erről a bunda-történetről gróf Festetics Mária udvarhölgy naplójában is olvashatunk egy kedves történetet: „Habár fagyott, Őfelségét a császárt ez nem tartja vissza attól, hogy részt vegyen a vadászaton! (…) A császár rendszerint mindenkinél korábban várakozik az udvaron az indulásra, méghozzá a fahéjszínű bundájában, amit a császárné ajándékozott neki. Ezt megelőzően sohasem volt bundája.” (Gödöllő, 1881. december 5.)

 
Az elmaradt kézszorítás
Kedélyes kis epizód fűződik a királynénak egyik besnvői útjához A besnyői zárda sekrestyés páterének az volt a szokása, hogy ha beeresztett valakit a kapun, először kezet fogott vele, akár nő volt, akár férfi, hatalmasan megrázta a kezét. Egy alkalommal a királyné csengetett be a klastromba. A páter beereszté és megmutatott neki mindent, azután ismét kibocsátotta, anélkül, hogy felismerte volna a látogatóban a királynét. A gvárdián éppen kinézett az ablakon, észrevette, hogy a felséges asszony távozik a zárdából. Lélekszakadva rohant le az emeletről és ez volt az első szava a páterhez:
— Megrázta a kezét?
— Nem — felelte egykedvűen a páter, de látván a zárdafőnök ijedt arcát, kíváncsian megkérdezte: Miért?
— Szerencsétlen, hisz ez a királyné volt.
— A királyné? — és a szegény páter majd összeroskadt ijedtében.

 
Mese a tündérről
Egyszer a királyné sétára indult. Útjában az egyik terebélyes fa alatt a hűs árnyékban rongyos vándorlólegény aludta délutáni álmát. A királyné észreveszi, nemes lelkében felgyullad egy eszme, odafordul a kisérő udvarhölgyhöz:
— Örömet akarnék ennek a szegény embernek szerezni, van a grófnőnél pénz?
Udvarhölgye kivesz a tárcájából öt darab ezüstforintost. S a következő percben Magyarország királynéja óvatosan a vándor mellé lép, lehajol, hogy az öt ezüstforintost a zsíros, rongyos kalapba tegye. Aztán szintén olyan óvatosan visszalép és pár lépésre távoznak. Ekkor a királynénak eszébe jut, hogy azt az öt csillogó ezüstforintost könnyű meglátni akárkinek és könnyű elvinni is. Visszasietnek tehát és a királyné még egy papirosforintot is kér a grófnőtől. Abba szépen begöngyölgeti az öt ezüstforintost, leteszi a vándor mellé és a kalappal leborítja. A vándor pedig felébredve, babonás félelemmel és mégis végtelen örömmel konstatálja, hogy álmában tündér járt körülötte.
Tündér! Magyarország koronás tündére!
 
Forrás:
Ripka Ferenc: Gödöllő, a királyi család otthona, 1896
Egy udvarhölgy naplójából. Festetics Mária grófnő udvarhölgy naplójának Budán és Gödöllőn papírra vetett részei, fordította Dr. Tolnayné Kiss Mária. Gödöllői Kastély Könyvek 2. 2009.
Ujság, 1932. szeptember 25.
 
 
 
 
 
Válogatta: Kaján Marianna
 


Megosztás:  

European Royal Residences
Gödöllõ város
MNV
Sisi út
Emberi Erõforrás Minisztérium
Magyar Nemzeti Galéria
MT Zrt
SZIL-HÁZ
Új Széchenyi terv
Magyar Nemzeti Múzeum
Turisztikai Egyesület
Gödöllõi Régió Turisztikai Honlapja
MÁV Nosztalgia Kft.
Zeneakadémia