Akadálymentes verzió DE EN HU
KiállításokProgramokRendezvényhelyszínGyermekek kastélya
 

A gödöllői kastélypark elfeledett szobra

 A gödöllői kastélypark elfeledett szobra

A gödöllői kastély felsőparkja, Omphale szobrával, 1900-as évek eleje
Gödöllői Királyi Kastély Múzeum gyűjteménye
 

 
A Grassalkovich-család gödöllői kastélyparkjának jellegzetes elemei voltak a 18. századi mészkőből faragott mitológiai szobrok, szökőkutak, kerti építmények és a vadgesztenye allé.
Mária Terézia királynő 1751. augusztusi látogatása alkalmából a házigazda, Grassalkovich I. Antal fényes ünnepségeket rendezett gödöllői rezidenciájában, ezek egyike volt a kastélypark díszkivilágítása. A korabeli forrás szerint: „A kastély és a park lángtengerben úszott: jóval több mint 70000 lámpa világította meg a tündéri képet. A mesterséges szökőkutak nap és csillag alakokban zuhogtak, locsogtak, a sziklák, mélyített barlangok görögtűzben világítottak, a park szobrai, Apolló és Diána, Vénusz és Minerva rezgő fényben fürösztötték fehér tagjaikat…” – írta naplójában Khevenhüller József herceg[1]. A királynő több alkalommal is kikocsizott a felsőparkba, és állatviadalt nézett az alsóparkban.
Grassalkovich a királynő látogatása utáni években is tovább építtette kastélyát és alakíttatta a felsőparkot: az 1760-as években épült meg a Királydombi pavilon, a Lövőház, és legkedvesebb lovának, Schimmelnek szobrot állíttatott a lovarda előtti gazdasági udvarban.
A 19. század elején, 1817 körül Grassalkovich III. Antal felesége, gróf Eszterházy Leopoldina a felsőparkot átalakíttatta tájképi kertté. Az egykori franciakert szobrait a park frekventált pontjain és kerti épületeinek díszeként állították fel újra.
A műemlék épületegyüttes 1945 utáni hányatott sorsa a park mészkőből készült szobrait sem kímélte. Napjainkra egyetlen ép szobor, és néhány szobortorzó maradt meg.
A díszudvar déli homlokzatának közepén található falikút épen maradt mészkő szobra Herkulest ábrázolja, aki legyőzte a nemeiai oroszlánt. A mitológiai hős egyik attribútuma lett az oroszlánbőr. A kutat 1996-ban restaurálták.
A felsőpark hosszútávú rekonstrukciós tervében szerepel a park egykori épületeinek visszaépítése, a megmaradt szobrok rekonstrukcióinak elkészítése és egy szoborsétány kialakítása. A gödöllői kastély felújításának megkezdése óta a restaurált 18. századi kültéri kőelemek időjárás okozta eróziója olyan mértékű, hogy további eredeti darabok visszaállítására nem gondolhatunk, csak időjárásálló másolatok kihelyezésére. Azonban műtárgyvédelmi és művészettörténeti szempontból fontos az eredeti kövek konzerválása, restaurálása és kiegészítése.[2]
A 2013-ban a Magyar Képzőművészeti Egyetem restaurátor Tanszékével kötött megállapodás keretében eddig három szobortöredék restaurálását és rekonstrukcióját végezték el az egyetem kőrestaurátor hallgatói. Az anyagvizsgálatok a BME Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszékének anyagvizsgáló laboratóriumában, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ leletdiagnosztikai laboratóriumában történtek.[3]
A torzóként megmaradt szobrok közül Minerva istennő szobrának eredeti helyét nem ismerjük, a vadászat istennőjének, Dianának a szobra az egykori Lövőház homlokzatát díszítette.[4]
      
A gödöllői kastély felsőparkja, Omphale szobrával, 1900-as évek eleje
Gödöllői Királyi Kastély Múzeum gyűjteménye
 
 

A gödöllői kastély parkja a Horthy-korszakban, 1930-as évek
Gödöllői Királyi Kastély Múzeum gyűjteménye
 






A vadgesztenyefasor végén kialakított kisméretű domb tetején, sziklakert közepén, talapzaton állt egy oroszlánbőrbe öltözött, jobb kezében bunkósbotot tartó nőalak szobra.[5] A mészkőből készült szoborról az 1900-as évek elejétől ismerünk képeslapokat és fényképeket.[6] Napjainkra azonban az egykori kecses mozdulatú, erőt sugárzó alak torzóban maradt meg, a teljes felsőteste hiányzik, csupán alul a boka magasságtól a csípőjéig a testét takaró dúsan redőzött khitón és az oroszlánbőr egy része azonosíthatóak be. A khitón redőiben festéknyomok találhatók ugyanúgy, mint a többi szobortorzón. A világosszürke mészhomokkő anyagának bevizsgálásakor a szakemberek megállapították, hogy a kőzet valószínűleg a Mecsek hegységből való. A töredék hátoldalán függőleges, hasáb formájú bevésés látható, amelyet a restaurátor a kiállíthatóságot segítő fém tartószerkezet rögzítésére használt. Elképzelhető, hogy ez eredetileg is ezt szolgálta. Ezen a szobron is szándékos rongálás és lövedékek nyomai láthatók.
Sor került a torzó restaurálására, azonban a kiegészítésre a nagymértékű hiányok miatt nem.A fotók és a töredék alapján a szobor 1:2 arányú rekonstrukcióját Bobály Ádám V. évfolyamos kőszobrász restaurátor-hallgató készítette el a 2014–2015. tanévben.
A korábban „Amazon”-ként emlegetett szobor a legújabb kutatásaim alapján Omphale lüdiai királynőt ábrázolja. A mitológiából ismert uralkodónő vette meg Hermésztől a hős Herkulest, akit gyilkosságért ítéltek rabszolgaságra. A mondák szerint 3 évet töltött Omphale szolgálatában, megbízásából sok hőstettet hajtott végre, sőt, közelebbi kapcsolatba is kerültek, több közös fiuk is született. Ismert olyan változat is, hogy a királynő rabszolgasorban tartotta rabnői között, női ruhában kellett Herkulesnek szőnie és fonnia. Elvette tőle furkósbotját és a védelmező oroszlánbőrt. Történetük kedvelt ábrázolássá vált az ókortól. Vázaképek, szobrok, falfestmények, mozaikképek sokasága maradt fenn, később pl. Cranach és Tintoretto is témájául választotta. Omphale lüdiai királynőt a képzőművészetben rendszerint furkósbottal és a fején oroszlánbőrrel ábrázolták.[7]
A gödöllői kastélypark szobráról fennmaradt fényképeken jól felismerhetők ezek az attribútumok, így kijelenthető, Omphale királynő szobra díszítette a gesztenyeallé végét.
                                                                                                                  
Kaján Marianna
 


[1] Vajdai Ágnes–Varga Kálmán: Mária Terézia Gödöllőn. Műemlékek Állami Gondnoksága, Bp., 2001. 33. p.
[2] Ezért már tercitből készült el Schimmel ló szobrának rekonstrukciója 2014-ben, a megtalált eredeti szobortörzs mintaként történő felhasználásával.
[3] Kovács Éva Marianna: A gödöllői kastélypark barokk szobrainak rekonstrukciója. In: 20 év kincsei. Tárgyak és történetek a gödöllői kastélyban. Kiállítási katalógus. Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonpr. Kft. 2016.
[4] Képeslap a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum gyűjteményében, gysz. 294.
[5] A parkfelújítás I. ütemében 2010-ben megújult a gesztenyefasor végi dombon lévő talapzat, a szobor-rekonstrukció elkészítésére még nem került sor.
[6] A Gödöllői Városi Múzeum és a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum gyűjteményében találhatók.
[7] Omphalét és Herkulest ábrázoló szobrok megtalálhatók a schönbrunni kastély parkjában is, mindkettő Josef Anton Weinmüller(1746-1812) szobrász alkotása.


Megosztás:  

European Royal Residences
Gödöllő város
MNV
Sisi út
Emberi Erőforrás Minisztérium
Magyar Nemzeti Galéria
MT Zrt
SZIL-HÁZ
Új Széchenyi terv
Magyar Nemzeti Múzeum
Turisztikai Egyesület
Gödöllői Régió Turisztikai Honlapja
MÁV Nosztalgia Kft.
Zeneakadémia