Akadálymentes verzió DE EN HU
KiállításokProgramokRendezvényhelyszínGyermekek kastélya
 

Benczúr Gyula Millenniumi hódolat című képéről készült egykorú másolat restaurálása

 
1996 augusztusától látható Gödöllőn a kastélyban, Ferenc József szalonjában Benczúr Gyula Millenniumi hódolat című festményének egykorú másolata, a Gödöllői Városi Múzeum tartós letétjeként. A kép az 1896. évi ünnepségsorozat csúcspontját, az Országgyűlés küldöttségének fogadását jeleníti meg, a királyi vár tróntermében. A királyi páron és az uralkodó ház tagjain kívül a millenniumi Magyarország szinte minden magas tisztségviselője, az arisztokrácia és a főpapság legtekintélyesebbjei láthatók rajta. Benczúr állami felkérésre 1899 őszén kezdett a nagyszabású munkába és a következő tíz évben folyamatosan dolgozott a művön. Konzultált az eseményen részt vettekkel, helyszíneket, fényképeket tanulmányozott, vázlatokat, portrékat és tanulmányokat készített, melyek közül több is fönnmaradt. A gigantikus méretű kép (347 x 660 cm!) számára műtermét is át kellett alakítania. Ám a legnagyobb problémát a képen szereplő több mint 60 portré elkészítése okozta, mert bár Ferenc József jó példával járt elöl, sokan nem érezték át a modell-ülés fontosságát.
A képet a Képzőművészeti Társulat 1909. évi tavaszi tárlatán mutatták be a Műcsarnokban, majd külföldön is zajos sikert aratott, 1910-ben a berlini kiállítás nagy aranyérmét nyerte. A korabeli kritika többek között a színek és fények ragyogását méltatta. Ez is magyarázza, hogy a végül a budai várban elhelyezett művet sokan a magukénak szerették volna tudni, elsősorban a megyék és a városok, így elkezdték másolni és reprodukálni.
Nagy mesterek híres alkotásait századok óta másolták, ezzel nemcsak a képek ismertsége, hanem a fiatal festők technikai tudása is növekedett, emellett a másolatok sok nagy múzeumi gyűjteményt alapoztak meg. Benczúr, aki fiatalon szintén több olasz és németalföldi mester képét másolta, több híres művének másolását is engedélyezte, főleg tanítványainak. A Millenniumi hódolat nálunk lévő, az eredetinél kisebb, de legnagyobb méretben fennmaradt kópiája dr. Telepy Katalin szakvéleménye szerint egy ilyen, egyik tanítványa által készített másolat lehet, az 1909-18 közötti évekből. Benczúr zsenije természetesen nem kérhető rajta számon, ám igényes kivitelezésű, a monumentális kép külsőségeit és történeti értékeit is visszaadja. Tekintve, hogy az eredeti alkotás 1945-ben a királyi vár ostroma során elégett, egyedülállóvá vált abban a tekintetben is, hogy megőrizte azt az utókornak.
A másolat 1992-ben csere útján került a Gödöllői Városi Múzeum tulajdonába, majd Petheö Károly és Gippert László restaurálta, hogy 1995-ben a kastély lovardájában rendezett időszaki kiállításon bemutathassuk.
Jelenlegi helyén, az állandó kiállításon rendszeresen ellenőriztük állapotát, és az elmúlt évben több apró kipergést tapasztaltunk a felületén. Jébert Katalin a Városi Múzeum felkérésére alaposabban megvizsgálta, és megállapította, hogy a kép konzerválásra szorul. Ennek költségeit és lebonyolítását a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft. vállalta, és a munkát a NKA támogatásával finanszíroztuk.
Jébert Katalinnal a kastély földszintjén jelöltünk ki alkalmas helyet és időpontot, hogy a szállítás és műterembérlés tetemes költségeit megtakarítsuk. A képet november elején levettük a kiállító terem faláról és kiemeltük a díszkeretből, majd átszállítottuk a restaurálás helyszínére. A földszinti sala terrena egyik felét paravánokkal lerekesztve egy kiváló természetes megvilágítású és árnyékolható, jól szellőző, szeparált teret hoztunk létre. A képet erre a célra készített alacsony állványra támasztottuk, így a festett és az ellenkező oldalról is hozzáférhetővé vált.
Az előzetes tervekkel ellentétben a kezelés nem korlátozódhatott a sérülések helyi konzerválására, hanem az egész felületen el kellett végezni, mivel a műtárgy alaposabb vizsgálatakor kiderült, hogy az 1994-es restaurálás során alkalmazott felülettömítés elöregedett, és nagy felületeken fellazult az eredeti emulziós rétegről. A megsárgult, öreg lakkréteget sem lehet eltávolítani, mert ezen van az előző restaurálás teljes esztétikai helyreállítását adó retusálás. A felületet a restaurátor konzerválta, majd a kipergéseket tömítette és a kép egységét beilleszkedő retussal állította vissza. Ezután a teljes felület új lakkréteget kapott. Száradás után a festményt visszaszállítottuk a kiállítótérbe, és visszaszereltük a díszkeretbe. Ennek során a régi szerelvényeket újakra cseréltük és új függesztő rendszert használtunk. A festmény 2017. december 27-től újra megtekinthető Ferenc József szalonjában.
Az állagmegóvó beavatkozásnak nem volt célja és feladata a festmény készítésmódjának vizsgálata. Ám a különleges, technikailag csak részben ismert fotomásolási eljárás miatt több ponton is változtatni kellett a szokásos és tervezett kezelési módon, amelyeket a restaurálási dokumentáció tartalmaz. A kép tulajdonosával, a Gödöllői Városi Múzeummal egyeztetve a két intézmény úgy határozott, hogy a közeljövőben alaposabb vizsgálatnak vetjük alá a tárgyat, hogy a készítés módjáról bővebb tudással rendelkezhessünk.
 
Gödöllő, 2018. február 22.
Késztette: Kovács Éva muzeológus
 
 
 
A festmény levétele a kiállító terem faláról
 
 
A festmény konzerválására a földszinten különítettük el alkalmas és biztonságos teret
 
 
 
A konzervált festmény visszakeretezése
 
 
A festmény újra a díszkeretben
 
 
A konzervált festmény ismét látható Ferenc József szalonjában




Megosztás:  

European Royal Residences
Gödöllő város
MNV
Sisi út
Emberi Erőforrás Minisztérium
Magyar Nemzeti Galéria
MT Zrt
SZIL-HÁZ
Új Széchenyi terv
Magyar Nemzeti Múzeum
Turisztikai Egyesület
Gödöllői Régió Turisztikai Honlapja
MÁV Nosztalgia Kft.
Zeneakadémia