Akadálymentes verzió DE EN HU
KiállításokProgramokRendezvényhelyszínGyermekek kastélya
 

Szinyei, Munkácsy, Székely

Szinyei, Munkácsy, Székely és tájképfestő kortársaik Gödöllőn
Időszaki kiállítás a gödöllői kastélyban
2015. május 1 – 2015. augusztus 30.
 
A tájképfestészeti kiállítást Gödöllő városának „Művészetek kertje – Gödöllő, 2015” címmel meghirdetett tematikus évéhez kapcsolódva rendeztük meg. A kiállítás és a kapcsolódó programok megvalósításához így az NKA által biztosított források mellé városi támogatást is sikerült kapnunk.
 
Kiállítás
A tárlatot minimális változtatással, az előzetes tervek szerint a kastély Rudolf-szárnyának emeleti kiállító termeiben rendeztük meg. A rendezésekor – figyelembe véve a térsor falfestésekkel való gazdag díszítettségét is – a kronologikus rendezési elv érvényesült. Szigorú, évenkénti kronológia azonban nincs, inkább az évtizedenkénti elrendezést alkalmaztuk.
Az első teremben, mely a térsor legnagyobb helyisége, jobb kéz felől indulva Szinyei Merse Pál képei voltak láthatóak. A többsége a művész későbbi időszakából való, de életművét ugyanúgy reprezentálják. Mellettük Munkácsy Mihály 1880-as évekből származó alkotásait láthatta a közönség, és még ugyanebben a teremben Mészöly Géza szintén a 80-as években készült képei kerültek bemutatásra. A következő teremben Paál Lászlónak az 1872–78 közötti időszakban készült műveit tekinthették meg a vendégek. A Juhaklok c. kép kivételével a művek többsége már Barbizonban készült, jelezve így a festő romló egészségi és kedélyállapotát; szinte mindegyik az erdő mélyét örökíti meg, amelyeknek sötét alaphangja, borongós hangvétele ezt kitűnően vissza is adja.
A harmadik teremben még néhány Mészöly Géza festmény kapott helyet. Köztük két vízparti táj és egy intim hangulatú falusi tájrészlet az 1880-as évekből. Mellettük Székely Bertalan két színes tájképe. Az egyik egy falu távlati képét mutatja, amelyet némileg intimebbé tesz az előtérben lévő két fa, amely egy kicsit takarja azt, és egy falusi közelkép egy nádfedeles házikóval és egy piros szoknyás kislánnyal. Mindkettő a 1880-as évek vége felé készült.
A kiállítás negyedik, egyben záró termébe többségében Székely Bertalan a közeli Szadán készült tájképei kerültek az l890-es évekből, köztük két felhőtanulmány is, amely különösen kedvelt műfajai közé tartozott. A falubeliek emlékei szerint, sokszor látták őt hajnalban és alkonyatkor a dombok között barangolni festőállványával, és lázasan dolgozni. Ugyancsak a 90-es évek hangulatát idézte Mednyánszky László két nagyszerű tájképe a Tátráról és egy romantikus hangvételű sziklás táj. Ebben a teremben két gödöllői művész tájképei kaptak még helyet, jelzésként a Gödöllői Művésztelep két vezető mesterére, Körösfői-Kriesch Aladárra és Nagy Sándorra. A gödöllőiek ugyan elsősorban a népművészeti hagyományokra támaszkodva kívánták megújítani a magyar képző és iparművészetet, tájképeiken azonban kötődtek a hagyományos plein-ar fényfestészethez, amint ezt a három kiállított mű is szemlélteti. Ebben a szobában még Székely Bertalan és Mészöly Géza egy-egy intim hangvételű közelképe volt látható.
A látogatói bejárás az egymásba kapcsolt termeken keresztül, lineárisan volt lehetséges. A korábbi időszaki tárlataink mintájára ez alkalommal is teljes tárgylistát és tanulmányt tartalmazó kétnyelvű (magyar, angol) katalógust adtunk ki. A vendégek számára a tárgyfeliratok és a teremszövegek is két nyelven (magyar, angol) készültek.
A kiállítás műtárgyvédelmi eszközeink gyarapításához is hozzásegített minket a pályázati támogatás. Az épített álfalon elhelyezett kisméretű festmény védelmére JA-182SH típusú rezgés- és dőlésérzékelőt szerezhettünk be, valamint egy ELSEC 764C típusú digitális mérőműszert, amely légállapot, fénymennyiség és UV sugárzás mérésére is alkalmas. Mindkét eszközt használni fogjuk majd további kiállításainkon és a hétköznapi munkánk során.
 
Múzeumpedagógiai célkitűzések megvalósulása
A kiállításhoz előzetesen háromféle foglalkozást dolgoztunk ki. Az 5-9 éveseknek szóló Káprázatos tájak foglalkozás a színek, formák és hangulatok kapcsolatára vezeti rá a képek segítségével a kicsiket, a Legyünk mi is tájfestők! 10-13 éveseket avat be a festmények hangulata és a készítőik személyisége közötti szoros összefüggésekbe. A 14 éves kortól ajánlott Mit kell tudnia egy tájfestőnek? című a művek megfigyelésén keresztül új fogalmakkal ismertet meg,  kérdések megfogalmazásában segíti a fiatalokat. (Vajon mikortól beszélhetünk tájfestészetről? Mik az előzményei? Miért most alakult ki? Mi inspirálta erre a művészeket? Milyen új technikákat alkalmaznak?)
A kiállítás nyitva tartása miatt (jórészt a nyári szünidőre esett) a programjainkra nem volt számottevő érdeklődés. 2015. július 7-én 14 rajztáborból érkezett gyermek vett részt mindösszesen egy kétórás foglalkozáson. A sokszínű feladatok segítségével a számukra ismeretlen alkotókat is megjegyezték a gyermekek. Saját összefüggéseket fedeztek fel a festmények és a művészek élete között, az életrajzi kérdéseket megválaszolásával, az érzések és a szavak összegyűjtésével. A puzzle arra készítette őket, hogy egy alkotást részletesen megfigyeljenek. A csoportok egymás megoldását hallgatva az alkotások különbségét is jól láthatták. A tárlatlátogatás kiegészítéséül a kastély parkjában egy megfelelő helyszín megkeresésével saját alkotást is készítettek.
 
Kísérő rendezvények és programok
A kastélyban már bevált gyakorlat szerint a kiállítást több alkalommal (Múzeumok Majálisa, Koronázási Hétvége, Múzeumok Éjszakája, Pedagógus Tájékoztató Nap, előre bejelentett csoportos igények) is bemutattuk ingyenes tárlatvezetéseken. Ezekhez az eseményekhez a Gödöllői Királyi Kastély Barátainak Egyesülete évek óta kipróbált önkéntes tárlatvezetőit hívtuk segítségül. Májusban, a megnyitó utáni héten a kiállítás kurátora, dr. Bakó Zsuzsanna tartott szakvezetést a számukra. Az Egyesülettel való együttműködés nem csak azért hasznos, mert több száz látogatónak biztosítottunk így ingyenes szolgáltatást, hanem azért is, mert a helyi civilek révén növelni tudtuk a kastély és az általa képviselt kulturális értékek társadalmi beágyazottságát, ismertségét és elfogadottságát.
 
A kiállítás hasznosulása
A kiállítás a nyitva tartása három hónapja alatt 5823 fizető látogatót vonzott, és több mint 450 ingyenes látogatónk volt.A látogatottság kissé meghaladja az előzetes terveket, eloszlása majdnem egyenletesnek mondható, a május és az augusztus azonban kicsit magasabb látogatószámot produkált. Előbbi az egyéni jegyekben erősebb, ami az újdonság vonzerejének tudható be, az augusztusi erősödés a kombinált jegyekben (állandó és időszaki együtt) látszik, amit a jobban ráérő családi kirándulók nagyobb számával magyarázhatunk. Mindez arányaiban megfelel az előző évek tapasztalatainak.

Készítette: Kaján Marianna, Kovács Éva, Lénárd Anna Alina és dr. Papházi János 
Fotódokumentáció letölthető alább!

 

Csatolmányok:

- Fotodokumentacio.pdf


Megosztás:  

European Royal Residences
Gödöllő város
MNV
Sisi út
Emberi Erőforrás Minisztérium
Magyar Nemzeti Galéria
MT Zrt
SZIL-HÁZ
Új Széchenyi terv
Magyar Nemzeti Múzeum
Turisztikai Egyesület
Gödöllői Régió Turisztikai Honlapja
MÁV Nosztalgia Kft.
Zeneakadémia