Akadálymentes verzió DE EN HU
KiállításokProgramokRendezvényhelyszínGyermekek kastélya
 

A kastélytemplom

A kastélytemplom

A XVIII. század más főuraihoz hasonlóan Grassalkovich I. Antal gróf is jelentős mecénás volt. Ezt a tevékenységét kevésbé a tudományok és a művészetek pártfogójaként, mint inkább az egyház nagylelkű adományozójaként fejtette ki. A katolikus egyházzal kiépített jó kapcsolatát haláláig fenntartotta és ápolta. Egyházi mecénási tevékenységének fő formája az építés volt. Grassalkovich I. Antalt 33 templom és egyházi épület építtetőjeként tartják számon. Ha a tervezett bővítéseket is figyelembe vesszük, melyeknek egy részét halála után özvegye (a szintén mélyen vallásos Klobusitzky Terézia), illetve fia (Grassalkovich II. Antal) valósított meg és fejezett be, ez a szám jóval meghaladja a harmincat.
A gödöllői kastély második építési szakaszában (1746–1749) a háromszárnyú épületet ötszárnyúvá bővítették. A díszudvari épületszárnyak végéhez két új oldalszárnyat építettek. A délihez istállót építettek, az északiban pedig a kor egyik legnagyobb kastélytemplomát alakították ki, amelyhez először a reformátusok ott álló templomát kellett elbontatnia. (A reformátusoknak a gróf 1744-ben telket, építőanyagot és 100 forintot adott új templomuk felépítéséhez.) A kastélykápolna tervét nagy valószínűséggel a salzburgi születésű Mayerhoffer András készítette. A templom alapkövét 1746. április 22-én Althan Károly Mihály váci püspök, Bari érseke rakta le ünnepélyes keretek között, majd 1749. május 16-án ő végezte a templom felszentelését is.
Bécs kedvelt újságja a Wienerisches Diarium beszámolója szerint Mária Terézia 1751-es gödöllői látogatásakor a kastélykápolnában is járt: „Másnap reggel [augusztus 11.] a felségek kíséretükkel megtekintették a kastélyt… 10 órakor a fekete márvánnyal és arannyal dúsan díszített kápolnába mentek, ahol szentmisét hallgattak. (…)
           A korabeli iratokban – egészen a XX. század első feléig – következetesen várkápolnaként emlegetett templom az Isaszegi Római Katolikus Plébánia filiáléjaként működött. Ez azt jelentette, hogy hivatalosan az isaszegi plébános volt a gödöllői katolikus kápolna irányítója, helyben pedig egy káplán részesítette a közösséget lelkipásztori gondozásban. A kápolnának 1769-től vannak anyakönyvei, ettől kezdve számít önálló plébániának. Ettől kezdve egészen 1811-ig a besnyői kapucinusok teljesítettek itt szolgálatot, közülük kerültek ki a káplánok.
A templombelső a barokk kor liturgiai elképzelését jeleníti meg: a trónterem képzetét kelti. A kápolna fő ékessége az építészetileg is hangsúlyosan kialakított ún. baldachinos oltár:a négy fekete márványoszlop gazdag díszítésű, felfelé emelkedő virágfüzért tart, amelyek a baldachint, a koronaformájú díszmennyezetet támasztják alá, amely az oltár, a vörös márványból faragott tabernákulum felett áll.”
A belső kialakítás reprezentatív elemei közül kiemelkednek a fehér-arany festésű, rokokó ornamentikával és domborműves jelenetekkel díszített, szimmetrikusan elhelyezettszószékek. (A két szószékes ritka megoldásnak a környéken nincs párja, egyedül a váci székesegyházban láthatunk hasonlót.) A főoltárkép a templom védőszentjét, Nepomuki Szent Jánost ábrázolja, akinek tiszteletét Grassalkovich I. Antal terjesztette el Gödöllőn és környékén. A diadalíven a Grassalkovich család címere látható. A templom főhajójának végében kihajló, zárt kegyúri oratóriumot alakítottak ki, amely a kastély emeletéről is megközelíthető. Ezen oratórium – melyről az uraság hallgathatta a misét – feljárata feletti falrészen található az építtető oltárra néző, ovális alakú portréja, amely a XVIII. században meglehetősen ritka velencei üvegmozaikból készült. A templom felszerelése is a kegyúri gazdagságot tükrözte. A talán legszebb alkotást, a késő barokk ötvösség jeles mestere, Szilassy János által készített úrmutatót 1769 óta tartják nyilván.
                                                                                           Dr. Papházi János

(A kastélytemplom a kastély állandó kiállítása keretében, az oratóriumról tekinthető meg, jelenleg külön nem látogatható.)



Megosztás:  

European Royal Residences
Gödöllő város
MNV
Sisi út
Emberi Erőforrás Minisztérium
Magyar Nemzeti Galéria
MT Zrt
SZIL-HÁZ
Új Széchenyi terv
Magyar Nemzeti Múzeum
Turisztikai Egyesület
Gödöllői Régió Turisztikai Honlapja
MÁV Nosztalgia Kft.
Zeneakadémia