Akadálymentes verzió DE EN HU
KiállításokProgramokRendezvényhelyszínGyermekek kastélya
 

Erzsébet királyné gödöllői lovardája

 
            A kastély lovardáját Grassalkovich I. Antal a 18. század közepén építtette. Részletes leírását Odrobenyák Nepomuk János gödöllői plébános könyvéből ismerjük, 1875-ből: „A színház déli oldalához, illetőleg a déli szárny végéhez csatolva van a lovarda bel- és külbejárással, és egy belső erkéllyel, mely alatt egy nagy kályha van elhelyezve a fűtésre. Belterjedelme 20 ö. hosszú, és 8 ö. széles, 4 ö. és 1' magas … legnevezetesebb előnye pedig abban áll, hogy 2 ö. mélységre a földbe van beépítve, miáltal soha sincs szélnek és hirtelen légváltozásnak kitéve, mi a lovaglóra fölötte előnyös. A színház és a lovarda szoros összeköttetésben vagyis közvetlen kapcsolatban állott azon sörcsarnokkal, mely a lovarda belerkélyének mentében a színház alatt volt. (…)”
           
Eddigi legjelentősebb átalakítását a királyi időszakban hajtották végre, éppen Erzsébet királyné lovaglószenvedélye miatt. Erzsébet először 1866-ban járt a gödöllői kastély lovardájában, amikor az itt berendezett hadikórházban meglátogatta a porosz-osztrák háborúban megsebesült katonákat. A királyné – aki nemcsak a tereplovaglásban volt kitűnő, hanem az ún. műlovaglásban is – az 1870-es években rendszeresen órákat vett a Renz cirkusz műlovarnőitől, így Elise-től és Louise-től is. A Lovarda belső padlószintjét megemelték, és a karzat felé eső részében körmanézst alakítottak ki, körben 4 nagyméretű tükörrel, hogy a királyné pontosan lássa a lovak mozdulatait. A karzatra márványkandallót építettek, a fal mentén körben székeket helyeztek el, valamint egy zongorát is. A lovakat a fakockákkal burkolt kovácsoltvas oszlopokkal díszített üveges folyosó vezették be a lovardába. A királyné lovait külön, a lovardához közelebbi barokk kori istállóban tartották. Erzsébet számára könnyen elérhetővé tették a Lovardát és az istállót, a fedett verandától induló fedett folyosóval, melyet Ferdinand Kirschner neves bécsi építész tervezett. A folyosó, az ún. Wanderbahn a Lovarda és az Istállók felé elágazott, és megkerülte Schimmel szobrát. (a szobrot kb. 2-2,5-rel előrébb hozták, hogy a folyosó egyik ága az istálló ajtajához vezethessen.) Valamint egy kis csigalépcsőt is építettek a Rudolf-szárny emeletéről, amely ugyancsak a Lovardába vezetett. (Ezt a lépcsőt a beszakadt tetejű Lovarda 1986-os felújításakor bontották el, romos állapota miatt.)
            Amikor az időjárás miatt nem volt lehetőség vadászni vagy sétalovaglást tenni a gödöllői erdőkben, akkor a királyné idejének nagy részét a Lovardában töltötte, amely ekkor a társasági élet fontos helyszíne volt, főleg délutánonként. Festetics Mária grófnő naplójában híven beszámol a „lovardai életről”: „Az élet megy tovább! Vadászat, lovarda, ott nagy összejövetel. (…) a lovardában zongorázom, ahol minden jókedvűen és vidáman kavarog. (…) A császárné elragadó abbéli fáradozásában, hogy vendégei jól érezzék magukat. (…)” (Gödöllő, 1878. szeptember 20.) valamint „A lovarda igen kedélyes kitaláció, mivel ott összegyűlhet az egész ház, és gyönyörködhet a császárné jelenlétében és szép lovaglásában. (…)” (Gödöllő, 1882. december 2.) Az udvarhölgy aki szívesen énekelt és zongorázott, több alkalommal szolgáltatta a zenét a lovasmutatványokhoz: „Délután 5-7-ig a lovarda van soron. Gemmingen és Ludwig herceg is jelen vannak. Én játszom a kisérő zenét. Az Aidából az indulót, egy XIII. Lajos-korabeli gavottot, a Bolondpolkát és a Mandolinátát, mindent 4/4-es ütemben. A lovasok csak úgy sürögnek, forognak körbe. (…) Milyen gyönyörű a császárné a lovon! Mintha csak eggyé nőtt volna vele!” (Gödöllő, 1878. október 12.)
            A lovarda a későbbi években sem vesztette el varázsát sem a királyné, sem a kastélyba meghívott vendégek szemében: „Habár az itteni események vadászlegendákból, lő- és lovasvadászatokból állnak és az ember napközben senkit sem lát az ötórai teázás előtt nálam, a császárnénál pedig csak ezután gyűlünk össze a lovardában, ahol beszélgetés, muzsikálás és lovaglás járja, - az idő szinte repül! (…) Az este a lovardában telik el, 1/2 8 -kor van az estebéd, utána még nálam teázás, ami számomra már meglehetősen fárasztó. (…)” (Gödöllő, 1881. november 22.)
            Erzsébet királyné egykori Lovardája 2010-ben a barokk istállóval együtt megújult, és Magyarország európai uniós soros elnöksége alatt számos magas szintű megbeszélés, tárgyalás helyszíne volt. Napjainkban rendezvényeknek, koncerteknek és konferenciáknak ad otthont.
                                                                                                                                 Kaján Marianna
 



Megosztás:  

European Royal Residences
Gödöllő város
MNV
Sisi út
Emberi Erőforrás Minisztérium
Magyar Nemzeti Galéria
MT Zrt
SZIL-HÁZ
Új Széchenyi terv
Magyar Nemzeti Múzeum
Turisztikai Egyesület
Gödöllői Régió Turisztikai Honlapja
MÁV Nosztalgia Kft.
Zeneakadémia