Akadálymentes verzió DE EN HU
KiállításokProgramokRendezvényhelyszínGyermekek kastélya
 

Rudolf trónörökös emlékhelyei a régi Magyarországon

 
 
            1889. január 30-án, máig tisztázatlan körülmények között életét vesztette Erzsébet királyné és I. Ferenc József egyetlen fia, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse, Rudolf koronaherceg. Az idén ennek éppen 120 éve …
            Rudolf halála megdöbbentette az egész birodalmat, az emberek őszintén meggyászolták, de értetlenül álltak e tragédiával szemben, melyet még homályosabbá tett az udvar hallgatása és az ellentmondásos hírek.  Az a tény, hogy egy másik személy, egy fiatal leány is meghalt Mayerlingben, később került nyilvánosságra, a bécsi udvar mélyen hallgatott róla. Mary Vetsera bárónő családja rövid időn belül elhagyta Ausztriát. A tragédia helyszínét, a kis mayeringi vadászkastélyt a király átépíttette karmelita kolostorrá. Rudolf egykori hálószobájának helyén kápolnát alakítottak ki. Erzsébet királyné a tragédia első évfordulóján, 1890. január 30-án járt először Mayerlingben, a király és Mária Valéria főhercegnő társaságában, az új kápolnában gyászmisén vettek részt.
            A magyarok nem felejtették el Rezső királyfit, aki utoljára 1888. december 18-án járt magyar földön. Rejtélyes halálát nem hitték el, évekkel később is várták visszatérését. Számtalan legenda és történet keringett róla országszerte. Születésének és halálának évfordulóiról mindig megemlékeztek az újságok. Magyarországon kedvelt és szeretett személyiség volt, tudták róla, hogy sok vidékén járt az országnak, jól ismeri annak természeti és földrajzi viszonyait. Már életében is számon tartották azokat a helyeket, városokat ahol járt, halála után pedig ápolták emlékét.
            A magyar fővárosban szívesen és sokszor időzött a trónörökös. A budai várban külön lakosztálya volt, s a palota bővítésekor egy külön szárny építését tervezték a trónörököspárnak, mely Rudolf halála miatt nem épült meg. Többször vendégeskedett a magyar főurak estélyein, báljain, több alkalommal gróf Andrássy Gyula budai palotájában. Szívesen villásreggelizett a Nemzeti Kaszinóban, melynek igazgatója, jó barátja, gróf Károlyi István volt. Igazi „Irodalmi lakomát” tartott 1888. február 12-én az Angol Királynő szálloda nagytermében, az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben munkatársai tiszteletére. Jelen volt többek között a magyar rész főszerkesztője, Jókai Mór, ill. Nagy Miklós és Mikszáth Kálmán, valamint Benczúr Gyula, Keleti Gusztáv, Vágó Pál, Roskovics Ignác művészek is.
            Budapest számos részét az uralkodócsalád tagjairól nevezték el, így a trónörökösről is: a Magyar Tudományos Akadémia előtti rakpart, az ún. Felső Dunasor még életében, 1874-től Rudolf-rakpart volt, a mai Petőfi Sándor utca a Koronaherceg-utca nevet viselte, s a korabeli leírások szerint „az urak utcája” volt. Az 1900-as évek elején Rudolf trónörökös tér volt a mai Jászai Mari tér, sőt, még a Margit-híd pesti lábánál lévő Rudolfpark kávéház névadója is a főherceg volt. Budapest más kerületeiben, így Soroksáron, Pesterzsébeten ugyancsak találhatunk a régi utcaelnevezések között Rudolf közt ill. Rudolf utcát. Több magyarországi városban is elneveztek róla utcákat, pl. az erdélyi Hátszegen is volt Rudolf-utca.
            Az egyik legkorábbi közintézmény Magyarországon mely Rudolf nevét viselte, az 1858-ban alapított pécsi Rudolfinum árvaház volt. Az intézetbe 3 éves kortól vettek fel növendékeket, itt a lányok 14, a fiúk 12 éves korukig élhettek, azután főleg iparosok, ill. házicselédek lettek. Az árvaházat alapítvány működtette, irgalmas nővérek alkalmazásával.
            A trónörököst sok magyar arisztokrata vadászni hívta birtokára, és nagy megtiszteltetés volt, ha Rudolf elfogadta. 1879. november 20-22-e között a Munkács melletti erdőkben vadászott gróf Schönborn-Buchheim Ervin (1842-1903) cs. és kir. kamarás vendégeként. A viznicei-völgyben lőtte élete első medvéjét 1879. november 20-án, egymás után kettőt is, egy nagyot és egy kicsit. Azonnal megüzente apjának a nagy hírt. Rudolf számos magyarországi vadászatát érdekes leírásokban rögzítette, ezeket könyv alakban Einige Jagdreisen in Ungarn címmel 1881-ben adták ki, melyben az első tanulmány a munkácsi vadászat. A később magyar nyelvre is lefordított írás belekerült Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című könyvsorozat Felső-Magyarországot (1900) bemutató részébe: „Fölséges téli nap volt. (…) Helyemen voltam, nagyszerű szép természet közepette medvevadászaton, vágyaim czélpontján, a medvetanyának talán tőszomszédságában. (…) Még mi sem moczczant meg körűlöttem, csak néhány magtörő röpkedett egyik fáról a másikra, avagy egy-egy harkály kopácsolt az öreg bükkök törzsén és czinkesereg zsibongott a nyírfák koronái közt. Egy negyedóráig ülhettem így, midőn egyszerre csak az előttem elterűlt kis völgyben, körűlbelűl 300 lépésnyire egy nagy fekete alakot pillantottam meg a fák között fölfelé osonni. Egy hatalmas vén maczkó volt! Leírhatatlan örömérzet fogott el, és a vadászláz első izgalma futott végig rajtam.”(Az OsztrákMagyar Monarchia írásban és képben Magyarország VI. kötet, 43435. p.) Az egyik elejtett medve bőrét Schönborn gróf az 1885. évi Budapesti Országos Általános Kiállításon, saját pavilonjában a nagyközönségnek is bemutatta, ahol az elnyerte a király tetszését. Rudolf halála után a gróf a vadászat helyén, a vizniczei völgyben emlékoszlopot állíttatott a trónörökösnek.
            A legtöbb Rudolfról elnevezett emlékhely Erdélyben volt, hiszen itt vadászott a legszívesebben. Két vadászterülete is volt: Görgényszentimrén és a máramarosi Erdészvölgyben. Görgényszentimrét nagyon szerette, az egykori Bornemissza-kastélyból szívesen indult barátaival, vendégeivel medvevadászatokra a görgényi havasokba. E vadászkastélyában később erdészeti szakiskolát létesítettek. Az erdészvölgyi kastélya „a Tisza folyó mellett, a zúgó Kuzi-patak s több kis patak szomszédságában, magas hegyek közelében” volt. (VÚ, 1901. szept.1.)
            Rudolf és Stefánia járt a Retyezátban is 1882 augusztusában zergevadászaton. Ennek a látogatásnak állítottak maradandó emléket Barcsay Kálmán országgyűlési képviselő kezdeményezésére a Hunyad megyei községek. Az emléktáblát igazi vadregényes tájon, az ún. Zlata-toroknál (Gova Zlati) azon a helyen avatták fel 1897. szept. 12-én, ahol első pihenőjét tartotta Rudolf trónörökös. Ezt a pontot Hollaky Arthúr alispán a vadászaton részt vett urak: báró Bornemissza Tivadar, báró Jósika Lajos, gróf Thoroczkay Miklós, báró Nopcsa Elek, Pogány Károly tanácsára választotta ki. Az érctáblára Réthi Lajos kir. tanfelügyelő sorait vésték: Rudolf, magyar királyi trónörökös újabb történelmünk büszke reménye, deli kedvvel, ifjú erőben vadászott itt 1882. nyarán, oldalán bájos hitvese Stefánia főherczegnő. Letűnt, mint üstökös, hirtelen megrázólag 1889-ben. Fennmaradt emléke hóhegyek szirtjein is. Emelte Hunyadvármegye a haza ezredévi ünnepe esztendejében 1896. (VÚ 1897. okt. 17.) Az emléktábla a vajdahunyadi vasgyárban Markusz Ferenc tervei szerint készült.
            A trónörököspár lett a névadója Kézdivásárhelyen az árvaháznak: Stefánia Menház és a kórháznak: Rudolf Közkórház, valamint Marosújváron két bányának: Rudolf-akna és Stefánia-akna.
            Tusnádfürdőn az egyik ivóforrás kapta a Rezső-forrás nevet, melynek „vize nagy jód, konyhasó, vas és szénsavtartalma által tűnik ki” (Dr. Hankó Vilmos: Csíkmegye fürdői szóban és képekben, Budapest, 1890.) Később a Rezső-forrás vize táplálta tükör-fürdők medencéit, többek között a „pompás Stefánia-fürdőnek medenczéit, tükörfürdőit, kádfürdőit és a hideggyógyintézetet” (Dr. Hankó Vilmos: Erdélyi Fürdők, Ásványvizek).
            A híres fürdővárosban Herkulesfürdőn, ahol járt I. Ferenc József, Erzsébet királyné és trónörökös is, a királyról szállodát, a királynéról fürdőt és forrást, a főhercegről szállodát, az ún. Rezsőudvart nevezték el. Az 1900-as évek elején ez volt egyik legkorszerűbb, többemeletes épület, melynek átrium-szerű belső udvarában a második emeletig lövellt fel egy szökőkút. A Rezsőudvart és a két emeletes Ferenc József szállodát fedett sétafolyosó kötötte össze, a fürdővendégek kényelmére.
            Sok évvel a halála után, 1903-ban az Uránia Magyar Tudományos Egyesület kezdeményezésére országos gyűjtés indult a trónörökös szobrának felállítására Budapesten. Ligeti Miklós szobrászművész tervét fogadták el, aki Rudolfot vadászruhában, puskával a vállán ábrázolta, egy sziklatömb tetején állva. A bronzból készült szobrot 1908. október 12-én a király jelenlétében avatták fel a Városligetben, attól a helytől nem messze, ahol az 1885. évi Budapesti Országos Kiállítás megnyitóján Rudolf, mint a Kiállítás fővédnöke beszédet mondott. A bronzból készült szobor sok viszontagságos év után újra ott áll a Városligetben.
                                                                                           Kaján Marianna


Megosztás:  

European Royal Residences
Gödöllő város
MNV
Sisi út
Emberi Erőforrás Minisztérium
Magyar Nemzeti Galéria
MT Zrt
SZIL-HÁZ
Új Széchenyi terv
Magyar Nemzeti Múzeum
Turisztikai Egyesület
Gödöllői Régió Turisztikai Honlapja
MÁV Nosztalgia Kft.
Zeneakadémia