Akadálymentes verzió DE EN HU
KiállításokProgramokRendezvényhelyszínGyermekek kastélya
 

Festetics Mária grófnő naplója

EGY UDVARHÖLGY NAPLÓJÁBÓL
Gr. Festetics Mária udvarhölgy naplója Budán és Gödöllőn papírra vetett részei
 
Izgalmas könyvújdonság kiadására vállalkozott 2009-ben a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum. Intézményünk 1995 óta gyűjti a kastély épületével és lakóival kapcsolatos emlékanyagot. A gyűjtőmunka során igen jó kapcsolatba kerültünk Dr. Tolnay Pálné Kiss Máriával, Erzsébet királyné magyar felolvasónője, Ferenczy Ida leszármazottjával. Mária néni gondozza és folyamatosan dolgozza fel a Ferenczy-hagyaték dokumentumait. Ennek következtében Erzsébet királyné és magyar környezetének az egyik legavatottabb ismerőjévé vált. Két könyve jelent meg eddig az ún. Farkas Archívumban őrzött levelek felhasználásával: Kedves Idám! Leveleskönyv (Budapest, 1992) Útközben Erzsébet királynéval (Budapest, 1998)
Dr. Tolnayné Kiss Máriát ez irányú érdeklődése késztette arra, hogy egy igen izgalmas információkat tartalmazó kézirat kutatását és fordítását megkezdje. Az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában őrzi Erzsébet királyné udvarhölgyének, Festetics Mária grófnőnek kilenckötetnyi naplóját. Az autográf, német nyelvű, gót betűs naplót igen nehéz olvasni, s nagy terjedelme miatt a gödöllői és budai részletek lefordítása volt vállalható feladat. Ezen részletekből összekötő szövegek és jegyzetek segítségével élvezetes egészet alkotott a szerző.
Nem egyszerű fordításról van tehát szó: a szerző sokszor a tulajdonában lévő levelek segítségével tudja a mai olvasó számára megmagyarázni az egyes eseményeket, utalásokat. A kézirat további értéke a szerző stílusa, amely a kor nyelvezetének magas szintű ismeretéből fakadóan végig egységesen, élvezetesen idézi meg a napló szerzőjének személyiségét, világát.
Festetics Mária (1839–1923) grófnő – aki 169 évvel ezelőtt, október 20-án született – anyagi gondjaik enyhítése céljából vállalt munkát Klotild főhercegnő mellett. Így ismerkedett meg Erzsébet királynéval, aki a rendkívül határozott egyéniségű, művelt grófnőt szívesen látta volna udvarhölgyei között. Festetics Mária nehezen szánta rá magát a feladatra, de gr. Andrássy Gyula és Deák Ferenc rábeszélésére elfogadta az új állást, s udvarhölgyként teljesített szolgálatot Erzsébet mellett 1871 decemberétől a királyné tragikus haláláig. Festetics Mária hamar átlátta az udvar intrikákkal átszőtt világát, s önálló véleményét sosem rejtette véka alá. A királyné szépsége és személyisége nagy hatással volt rá, ezért az őt ért támadásokkal szemben úrnője harcias védelmezőjévé vált. Ugyanakkor hibáit is jól ismerte: ezeket gyakran illette naplójában szigorú bírálattal. 
Festetics Mária az udvarhölgyek közül nem csak éleslátásával, hanem jó állóképességével is kiemelkedett. Ő volt az, aki Erzsébetet többórás, gyors sétáin kísérni tudta. Számtalan személyes élményét pedig elhivatottan rögzítette kapcsos naplójában. Minden alkalmat és helyszínt megragadott az írásra – jegyzetelt a hajókabinban, vasúti kocsiban (amíg a királyné vadászni ment) vagy éppen a vendéglőben.
A napló kulccsal lezárt lapjaira már a kortársak is nagyon kíváncsiak voltak. Festetics Mária azonban az utókornak szánta írását. Naplójának fennmaradt kilenc, 1871 és 1884 között folyamatosan íródott kötetei valamint az 1904-ből, 1905-ből és 1906-ból való darabjai előbb a keszthelyi Festetics-kastély könyvtárába, majd az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárába kerültek. Ezeken kívül Tolnayné Kiss Mária egy kötetet talált a keszthelyi Festetics-kastélyban, amely 1917 júniusa és 1918 áprilisa között készült. A többi napló holléte jelenleg nem ismeretes, pedig az udvarhölgy bizonyosan nem hagyott fel szenvedélyével a „hiányzó” években sem.
A német nyelvű napló rövidke részleteit Erzsébet királyné életrajzírói kutatták és fel is használták műveikhez, így gróf E. C. Corti és Brigitte Hamann is. Nagyobb terjedelmű válogatás azonban nem jelent meg mindeddig magyar nyelven, pedig a korszak iránt érdeklődők számára közvetlen közeli információkkal szolgál. „Festetics Mária udvarhölgy nem csupán a nagy és sokszor leírt vagy idézett eseményeket jegyezte le, hanem a kastélybéliek belső életének mindennapi kisebb-nagyobb történéseit is, amik a külvilág számára teljesen rejtve maradtak. Pedig a művelődéstörténet szempontjából éppen ezek a nagyközönség számára elzárt, ismeretlen, szűk világról szóló híradások jelentik az igazi értéket és újdonságot, mivel ezek még sohasem láttak napvilágot.” – írja bevezetőjében Tolnayné Kiss Mária.
A kötetet a Farkas Archívumból, a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum és más magán- illetve közgyűjteményekből származó, részben eddig publikálatlan fotóanyag illusztrálja.
            A Festetics-napló a királyné és a korszak iránt érdeklődőknek valamint a kutatóknak egyaránt izgalmas újdonságokkal szolgál!
 
                                                                                                                                                               Faludi Ildikó



Megosztás:  

European Royal Residences
Gödöllő város
MNV
Sisi út
Emberi Erőforrás Minisztérium
Magyar Nemzeti Galéria
MT Zrt
SZIL-HÁZ
Új Széchenyi terv
Magyar Nemzeti Múzeum
Turisztikai Egyesület
Gödöllői Régió Turisztikai Honlapja
MÁV Nosztalgia Kft.
Zeneakadémia