Akadálymentes verzió DE EN HU
KiállításokProgramokRendezvényhelyszínGyermekek kastélya
 

Óvóhelyek a gödöllői kastélyban

 
A gödöllői kastély történetében a fényes királyi korszak után 1920-tól egy újabb mozgalmas időszak következett: az épületegyüttes Horthy Miklós (1868-1957) kormányzó rezidenciája lett egészen 1944-ig. Horthy és családja hosszabb időt augusztusban töltött itt, de a vadászati szezonban számos előkelő vendéget, pl. Edward walesi herceget, magyar és külföldi arisztokratákat, és politikusokat is vendégül látott.. A kastély rendszeres nyaralóhelye volt a Testőrség, a Kabinetiroda és a Katonai Iroda dolgozóinak és azok családtagjainak.
A Horthy-korszak idején a kastélyban a levéltári anyagok tanúsága szerint nem történtek jelentősebb átalakítások és bővítések. A rendszeres karbantartás mellett csupán a szobák komfortosságát növelték fürdőszobák kialakításával, valamint kiépítették a telefonhálózatot. (A kastélyban 1943-ban 38 telefonmellék volt) Ekkor épült a sportot kedvelő kormányzó és környezete számára az úszómedence fürdőházzal a kastélyparkban, valamint egy nagyméretű szökőkút a díszudvar közepére.
A II. világháború azonban jelentősen befolyásolta a kastély mindennapi életét is. Gondoskodni kellett a kormányzó és családja, a hivatalnokok és a személyzet biztonságáról. A kastély 4. és 5. épületszárnyai (főhomlokzat és Ferenc József-szárny) alatt lévő pincék talaját egy szintre hozták és válaszfallal több részre osztották, ezekben alakítottak ki légoltalmi óvóhelyeket. Egy 1944-es helyszínrajz pontosan mutatja, hogy az egyik pince-alagutat egy K-Ny irányú rövid ággal meghosszabbították, ami egészen a királyné kertjénél lévő barokk-kori nyíláshoz vezetett.
            Az óvóhelyeket úgy alakították ki, hogy veszély esetén biztosították az azonnali igénybevételt. Felszerelték riasztókészülékekkel, víztartályokkal, homokkal az esetleges oltáshoz, gondoskodtak a világításról, kötszerek, fertőtlenítőszerek és más tárolandó anyagok elhelyezéséről, megoldották a vízpótlást, valamelyest a szellőzést és a gázvédelmet is. A berendezés egészen egyszerű volt: padok és asztalok, melyek számát később az egyre növekvő létszámhoz próbálták igazítani. A kastély és melléképületeiben lakók és hozzátartozóik elsőbbséget élveztek. Létszámukról állandó nyilvántartást vezettek, és pontosan meghatározták, hogy légiriadó esetén kinek melyik menedékhelyre kell mennie.
            1944 szeptemberében összesen 8 óvóhely volt a kastélyban, ezek befogadóképessége 10 és 80 fő között volt a termek nagyságától függően. A háború előrehaladtával a létszámot maximálisra növelték, így a kezdeti 331 fő helyett 408 főnek tudtak oltalmat adni. Bár így is előfordult, hogy a legszárazabb, a 2. számú óvóhelyen az 53 fő helyett 150 személy tartózkodott. A zsúfoltság abból is adódott, hogy a Koronauradalom személyzete és hozzátartozói, valamint Gödöllő lakosságának egy jelentős része is a kastély falai között keresett menedéket.
 
            1944 nyarán kezdtek építeni Horthy Miklós családja és közvetlen környezete számára egy bombabiztos bunkert az Erzsébet királyné előkertben. Miklósváry főmérnök 1944. augusztus 8-én terjesztette be az építési javaslatot. A 20 fő befogadására alkalmas bunker tervét Dr. Csonka Pál (1896-1987) építészmérnök, műegyetemi ny. r. tanár készítette, a munkálatok elvégzésére Sorg Antal építési vállalkozó tett ajánlatot. A tervet és a kivitelezési ajánlatot szakszerű ellenőrzés után elfogadták.
A föld alatt kb. 10 méter mélyen lévő bunker (amely részben az Erzsébet királyné számára épített veranda alatt húzódik) falai kb. 170 cm széles vasbetonból készültek. Két bejárata volt, mindkettőt közel 20 cm vastagságú nehéz fémajtók zárták. Az egyik lejáró a kastély földszintjéről, Erzsébet királyné egykori csigalépcsős szobájából vezetett egy hosszú és keskeny, alagútszerű folyosón a föld alá. A másik, az előkertből nyíló, felszíni kb. 2 m magas bejárat vasbeton tömbjét földdel fedték be és füvesítették.
A 70 négyzetméteres óvóhely két nagyméretű helyiségből, latrinából és egy, valószínűleg tárolásra alkalmas raktárból állt, belső kialakítása nagyon egyszerű volt. A belsőépítészeti tervek szerint a berendezés asztalokból és székekből állt, és tényleges használata esetén a kormányzó részére valószínűleg telekommunikációs-híradástechnikai eszközöket is ide telepítettek volna. A levéltári források szerint az óvóhely a front ideérkezésekor, 1944 decemberében még nem volt készen. Horthy Miklós, akit családjával együtt 1944 október közepén Németországba hurcoltak a bunkert soha sem használta.
A kastélyt 1944-ben német, majd orosz katonák szállták meg, katonai kórház is működött benne. Majd 1949 végén ismét szovjet csapatok foglalták el a kastély déli részét: az egykori Rudolf-szárnyat, a lovardát, az istállókat, a kocsiszín és a sörház épületegyüttesét, valamint a park déli részét. A kastélybeli szovjet katonai bázis vegyvédelmi, híradós és repülőgép-javító alakulatokból állt, folyamatosan 120-200 fős sorállománnyal és 20-25 tiszttel. Az óvóhelyek további használatáról ekkortól nincsenek adataink.
Az 1990-es évek elején elkezdődő állagmegóvási és később helyreállítási munkálatok során, 1996 tavaszán a déli előkertben elbontották a bunker felszíni betontömbjét, hogy a két előkertet a királyi korszaknak megfelelően lehessen helyreállítani.
A felújítás során elhárították a vízbeszivárgást, megoldották a biztonságos szellőzést. A falak vakolása közben a nagyobbik helyiségben érdekes, az 1940-es évekből származó falfestés-díszítést találtak, melyet restauráltak. A műszaki rekonstrukció befejezése után 2011-ben a nagyközönség számára is látogathatóvá vált  Horthy Miklós elfeledett óvóhelye.
 
(A cikk Dr. Dávid Ferenc művészettörténész kutatási dokumentációjának és a Magyar Országos Levéltár anyagainak felhasználásával készült.)
                                                                                                             Kaján Marianna


Megosztás:  

European Royal Residences
Gödöllő város
MNV
Sisi út
Emberi Erőforrás Minisztérium
Magyar Nemzeti Galéria
MT Zrt
SZIL-HÁZ
Új Széchenyi terv
Magyar Nemzeti Múzeum
Turisztikai Egyesület
Gödöllői Régió Turisztikai Honlapja
MÁV Nosztalgia Kft.
Zeneakadémia