Akadálymentes verzió DE EN HU
KiállításokProgramokRendezvényhelyszínGyermekek kastélya
 

A kastély sörpincéje

Sörcsarnok a gödöllői kastélyban
 
             A gödöllői kastély 2009. nyarán elkezdődött rekonstrukciója során megújul a ún. Rudolf szárnyban található Sörpince is.
            A korabeli források szerint Grassalkovich II. Antal herceg idejében, az 1780-as években a kastély épületegyüttesén jelentős átalakításokat végeztek. 1781-1784 között épült meg a kastély déli szárnyában – a három szint egybebontásával – a kulisszás rendszerű színház. A kastélyszínház idényszínházként működött, csak a hercegi család itt tartózkodásakor voltak előadások, melyekre rendszeresen színtársulatokat hívtak Budáról és Pestről, a zenét pedig Grassalkovich herceg saját zenekara szolgáltatta, Druschetzky György vezényletével. 1786-ban Johann Matthias Korabinsky Magyarországról szóló művében kiemeli, hogy a gödöllői kastély milyen fontos szerepet töltött be a vármegye életében: „Tavasszal a hercegi udvar több hétig tartózkodik itt, és a környékbeli nemesség is ide gyülekezik, úgyhogy a helyiség a különféle szórakozások középpontja.” (Staud Géza: Magyar kastélyszínházak)
            A Grassalkovich-család – a korabeli nemesi családokhoz hasonlóan – foglalkozott bortermeléssel és sörkészítéssel. A kastély déli részén, a kocsiszín mellett még az 1750-60-as években Grassalkovich I. Antal építtetett Sörházat, ahol a földszinten sör- és pálinkafőzde működött. Így nem meglepő, hogy Színház alatti pilléres pinceteremben ugyanekkor Sörcsarnokot alakítottak ki. A kastély pincéit zömmel dongaboltozat fedi, kivéve ezt a téglalap alakú teret, amely fölött keresztboltozat található. Az eredetileg egybenyíló háromhajós, pillérekkel alátámasztott osztatlan térből ekkor elfalazással alakították ki a Sörcsarnok 2 x 3 egységnyi boltszakaszból álló ivószobáját.
            A belső teret az 1780-as évekből származó elegáns al secco mészfestés díszíti. A késő-rokokó, kora klasszicista jegyeket magán viselő festés színvilágában nagyon hasonlít a színházéhoz. A falakat és a pilléreket faltükrök, lendületesen festett színes virágfüzérek, lábazati festés, plasztikus stukkóelemeket utánzó illuzionisztikus falfestések, a keresztboltozatot stukkóhatású rozetták díszítik. Odrobenyák János így írta le ezt a különleges teret: „A színház és a lovarda szoros összeköttetésben, vagyis közvetlen kapcsolatban állott azon sörcsarnokkal, mely (…) a színház alatt volt. E csarnok boltozatos ívei erős kőoszlopokon állottak, csinosan kifestve, s két részre oszoltak, az ugynevezett ivócsarnokra, melybe a bejárás mind a színházból, mind a lovardából csak egy két lépésnyire esett; és a belső csarnokra, melyben a sör tartatott. E sörcsarnokban a sörön kívül természetesen egyéb frissítők is állottak az uraságok és magas vendégeik rendelkezésére.” (Odrobenyák János: Gödöllő hajdan és most)
            A Sörcsarnok mögött L alakú tér húzódik, mely egykor a söröző raktára volt, és nem díszítette falfestés. A személyzet a raktárat egy faajtón át közelíthette meg, mely fölött festett szupraporta látható. A szellőzését a raktár északi falán elhelyezett szellőzőablakokkal oldották meg, a Sörcsarnokba a friss levegő két kerek ablaknyíláson át jutott be. Az ivószoba eredetileg kelheimi mészkőlapokkal, a raktár pedig téglával volt burkolva.
            Grassalkovich II. Antal halála után fia, III. Antal idejében kevés alkalommal használták a Színházat, és így minden bizonnyal a Sörcsarnokot is, majd 1867-ben mindkettőt megszüntették. Ferdinand Kirschner udvari építész tervei alapján a kastélyszínház helyén 15 vendégszobát alakítottak ki úgy, hogy két födémmel megosztották a teret, és új belső hosszfal építésével folyosót alakítottak ki. Ennek a hosszfalnak – mint teherhárító falnak – az alapozása a Sörcsarnokon is végigvonult. Meghagyták ugyan a vakolt felületeket, de több részre felszabdalták a szép boltozatos teret, melyet ekkortól kezdve raktározásra használtak: „E valódi remekmű az átalakításkor két pincére osztatott és a királyi várkastély szolga személyzetének rendelkezésére bocsáttatott.” (Odrobenyák János: Gödöllő hajdan és most)
            A Sörcsarnok falfestései erősen károsodtak a II. világháború után, amikor az orosz katonaság különféle hadiipari és vegyi anyagokat tárolt a pincerészben. E korszak nyomai ma is láthatók a falakon, a falfestésekbe erősen belekarcolt évszámok és ciril betűk (pl. 1944. г), melyeket a restaurátorok meghagynak, hiszen éppúgy hozzátartoznak a terem történetéhez, mint a virágfüzéres falfestések.
            2002-2003-ban, a Barokk Színház felújításakor a Sörcsarnok terét felszabdaló falakat elbontották, a falfestéseket letisztították és konzerválták. Az idén pedig Rády Ferenc restaurátor és munkatársai munkájának köszönhetően nemsokára visszanyeri régi pompáját.
            A felújított Sörcsarnok napközben tárlatvezetéssel látogatható lesz, és színházi előadások, koncertek szüneteiben pedig a nézőközönség is gyönyörködhet benne.
 
A cikk Dr. Dávid Ferenc művészettörténész, dr. Máté Zsolt építész feltárási és építéstörténeti dokumentációinak, valamint Rády Ferenc restaurátor restaurátori tervének felhasználásával készült.
                                                                                                                 Kaján Marianna


Megosztás:  

European Royal Residences
Gödöllő város
MNV
Sisi út
Emberi Erőforrás Minisztérium
Magyar Nemzeti Galéria
MT Zrt
SZIL-HÁZ
Új Széchenyi terv
Magyar Nemzeti Múzeum
Turisztikai Egyesület
Gödöllői Régió Turisztikai Honlapja
MÁV Nosztalgia Kft.
Zeneakadémia