Akadálymentes verzió DE EN HU
KiállításokProgramokRendezvényhelyszínGyermekek kastélya
 

Horthy István szobra

Új helyére került a gödöllői kastély parkjában Horthy István szobra
 
A kastélypark rekonstrukciója keretében áthelyezték a parkban 1996 óta álló Horthy István szobrot. A fehér kőszobor a királydombi pavilon mellett induló leendő szobor-sétány tervezett vonala mentén, a Horthy Miklós által létesített medencétől nem messze kapott új helyet, elsőként a kastély valamikori lakóit, használóit megörökítő szoborpark művei közül. De nem csak időbeli elsősége teszi különlegessé ezt az alkotást, hanem készítésének és felállításának ma még részben homályba burkolózó körülményei is.
Az 1996. szeptember 14-én Gödöllőn felavatott fejszobor ugyanis jó félszázaddal gödöllői felállítása előtt készült, ahogy az oldalára vésett szignó és dátum (Gach G 42) is tanúsítja. Alkotója, Gách György szobrászművész nem ismert Magyarországon, mivel pályáját 1952 után az Egyesült Államokban futotta be. 1909-ben Budapesten született Gách István Lipót szobrászművész fiaként. (A Zala György tanítványaként indult Gách István az 1920-as évektől rendszeresen részt vett a Műcsarnok kiállításain, és országszerte számos első világháborús emlékmű kötődik a nevéhez. Ő készítette többek között a szegedi Hármas huszárok emlékművét.) Apjától örökölt tehetsége ellenére először polgári szakmát tanult – a MALERT forgalmi pilótája volt – majd 1935 és 1941 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolát is elvégezte Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrásztanár növendékeként.
A világháborúban tartalékos főhadnagyi rangban pilótaként szolgált, és bár nem vadászpilóta volt, nevét akaratán kívül mégis megörökítette a hadtörténet-írás. 1944 kora őszén ugyanis egy Varsóba tartó katonai futárgépet vezetett, amikor a Junkers 52-est Zólyom közelében a szlovák nemzeti felkelés egyik gépe lelőtte, és Radvány falu mellett kényszerleszállást hajtott végre. Életben maradt társaival fogságba kerültek, de egy légiriadót kihasználva megszöktek és hazajöttek.
A világháború után külföldön maradt, 1947 és 1952 között Libanonban a Bejruti Művészeti Akadémia szobrásztanára volt, majd az Egyesült Államokba telepedett át, New Yorkban élt. Oklahomában és Texasban épületszobrászattal foglalkozott, Thomas E. Stanley dallasi építésszel együttműködve. Festményeket és szobrokat egyaránt készített, ismertségét és sikerét jelzi, hogy 1977 óta állandó kiállítása van az Emile Walter Galleryben, New Yorkban. Hosszú, fordulatokban bővelkedő élete 1996-ban ért véget. Leánya, majd egyik unokája is folytatták a családi hagyományt, festőművészként szereztek hírnevet Amerikában.
Gách György korai, magyarországi működéséről egyelőre nem sokat tudni, csak néhány alkotása ismert ebből az időből. Bizonyára pilóta volta is közrejátszott abban, hogy felkérték az 1942. augusztusában a szovjet fronton repülés közben hősi halált halt Horthy István kormányzóhelyettes emlékművének elkészítésére. A bronz arcmás avatására a Horthy Miklós Repülő Alap budapesti, Erzsébet-téri székházában került sor 1943-ban, a halála első évfordulóján, Lukácsi Béla miniszter jelenlétében. A szobor későbbi sorsa nem ismeretes, lehetséges, hogy a háború utáni „tisztogatásoknak” esett áldozatul, mint a Horthy család emlékét megörökítő többi szobor és elnevezés. A bronz szoborról csak a korabeli filmhíradó tudósítása révén vannak adataink, és ezekből úgy tűnik, hogy az az 1995-ban Gödöllőre került fehér márvány szobor bronzba öntött változata.
Hogy a két szobor közötti hasonlóság milyen mértékű, azt további kutatások fogják eldönteni. És talán a gödöllői Horthy István szobor keletkezésének és első ötven évének pontos történetére is fény derül egyszer.
                                                                                                Kovács Éva Marianna



Megosztás:  

European Royal Residences
Gödöllő város
MNV
Sisi út
Emberi Erőforrás Minisztérium
Magyar Nemzeti Galéria
MT Zrt
SZIL-HÁZ
Új Széchenyi terv
Magyar Nemzeti Múzeum
Turisztikai Egyesület
Gödöllői Régió Turisztikai Honlapja
MÁV Nosztalgia Kft.
Zeneakadémia